Althann Mihály Frigyes

(1682–1734) német püspök, diplomata
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 14. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Gróf Althann Mihály Frigyes (németül: Michael Friedrich von Althann), (Glatz, 1682. július 20.Vác, 1734. június 20.) váci megyés püspök.

Althann Mihály Frigyes

Született1682. július 20.
Kłodzko
Elhunyt1734. június 20. (51 évesen)
Vác
Felekezetrómai katolikus egyház
Althann Mihály Frigyes a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Althann Mihály Frigyes témájú médiaállományokat.

A gimnáziumot Neuhausban, a filozófiát és teológiát Rómában a jezsuitáknál végezte. Fölszentelése után prágai, olomouci, varsói, illetve wrocławi (boroszlói) kanonok lett. Ezen kívül altbunzlaui nagyprépost volt. 1714-ben a király Rómába küldte a Rota Romana auditorának. 1718-ban váci püspökké nevezték ki, már azon év őszén canonica visitatiót tartott. Az 1714. április 28-i királyi rendelet értelmében Alsónémediben, Hartyánban, Mogyoródon, Szadán, Szentmártonkátán, Veresegyházán és Üllőn visszafoglalta a protestánsoktól a templomokat. Valószínűleg 1718-ban készíttette el Vác térképét és telekkönyvét.

1719-ben bíboros lett, III. Károly magyar király római követté, majd nápolyi alkirállyá nevezte ki. Távollétében Berkes András volt a helynöke. Nápolyban kitűnt jótékonyságával és mivel Szent Januarius vére imádságára rendkívüli időben fölforrt, csodatévőnek tartották. Egyik fő szorgalmazója volt Nepomuki János szentté avatásának. 1729-ben Berkes András halála után lemondott az alkirályságról és hazatért. Azonnal föllépett a papság visszaéléseivel szemben. Pest vármegye protestáns rendjei tiltakoztak a templomok visszafoglalása ellen. A király 1731-ben intézkedett, ami ellen a protestánsok és ő is tiltakozott. A pápához föllebbezett. A király ezért kolostorba akarta száműzni, és csak a nuncius közbenjárására tekintett el ettől. Bécsbe idézték, de a második idézésre sem jelent meg. A király ezért lefoglaltatta a püspökség javadalmait, és csak 1732 elején engesztelődött meg.

Kormányzása idején a plébániák számát 34-ről 59-re növelte. 1732-ben szemináriumot építtetett. Ciliciumviselő(wd) aszkéta volt.

Unokaöccse, Michael Karl von Althann követte a püspöki székben.

  • Instructio brevis pro archidiaconis ruralibus ac parochis. Pécs, 1719.
  • III. Károlyhoz intézett fölterjesztése. In: Roskoványi: Monumenta Cath. III, 146.

További információk

szerkesztés
  • Vajay Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai 1530–2000. Budapest, Mikes Kiadó Kft., 2000
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Váci pantheon. Az életrajzokat összeáll. Forró Katalin. [Vác], Váci Grafikai Műhely, [1992]
  • Szilárdfy Zoltán: Lelkiségtörténeti motivációk a két Althann művészeti hagyatékában; Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, Vác, 2010 (Vácegyházmegye múltjából)