Alveolopalatális, zöngétlen affrikáta
Az alveolopalatális, zöngétlen affrikáta egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a [t̠͡ɕ] jellel, illetve olykor, nem hivatalosan a [ʨ] jellel jelöli (680-as karakter), X-SAMPA-jele pedig ts\. Az alveolopalatális, zöngétlen affrikáta többek között a mandarin kínaiban, a japánban, az oroszban, illetve a szerb és a horvát nyelvben fordul elő.
| IPA | |
| IPA-kód | 215 |
| IPA-jel | ʨ |
| IPA-kép |
 |
| X-SAMPA | ts\ |
| Hangminta |
 hallgat |
A magyarban használt /tʃ/ és /c/ hangokhoz hasonló (vagyis a cs és a ty betű által jelölt két hanghoz): a /tʃ/-nél hátrább képződik, a /c/-hez képest viszont a nyelv hegye előrébb helyezkedik el, és mint affrikáta, réshangként végződik.
JellemzőiSzerkesztés
Az alveolopalatális, zöngétlen affrikáta jellemzői:
- Képzésmódja szibiláns affrikáta, ami annyit tesz, hogy képzésekor először teljesen megszakad a légáramlat, majd a nyelv által megformált résbe és a fogak éléhez kerül, így magas frekvenciájú légörvényt kelt.
- Képzéshelye alveolopalatális, más szóval palatalizált laminális posztalveoláris, vagyis a nyelv elejét a fogmeder mögé illesztve, a hátát (közepét) pedig a kemény szájpadláshoz emelve képződik.
- Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
- Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
- Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
ElőfordulásaSzerkesztés
| Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Jegyzet | |
|---|---|---|---|---|---|
| horvát | ići | [it͡ɕi] | ’menni’ | ||
| japán | 知人/chijin | [t͡ɕid͡ʑĩɴ] | ’ismeretség’ | L. japán hangtan | |
| katalán[1] | fletxa | [ˈflet.tɕə] | ’nyíl’ | L. katalán hangtan | |
| kínai | mandarin | 北京/Běijīng | [peɪ˨˩ t͡ɕiŋ˥] | ’Peking’ | Szembenáll a hehezetes megfelelőjével. L. mandarin hangtan |
| koreai | 잘/jal | [t͡ɕal] | ’jól’ | L. koreai hangtan | |
| lengyel[2] | ćma | [t͡ɕma] | ’moly’ | L. lengyel hangtan | |
| orosz | чуть | [t͡ɕʉtʲ] | ’alig’ | L. orosz hangtan | |
| szerb | Ловћен/Lovćen | [loʋt͡ɕen] | ’Lovćen’ | ||
| thai[3] | ฉัน | [tɕʰǎn] | ’én’ (informális) | ||
| vietnámi | cha | [t͡ɕa] | ’apa; apu’ | L. vietnámi hangtan | |
| yi | ꏢ/ji | [t͡ɕi˧] | ’savanyú’ | hehezet nélküli formában | |
| ꏾ/qi | [t͡ɕʰi˧] | ’(fa)levél’ | hehezetes formában | ||
HivatkozásokSzerkesztés
IrodalomSzerkesztés
- Jassem, Wiktor (2003), "Polish", Journal of the International Phonetic Association 33 (1): 103–107, DOI 10.1017/S0025100303001191
- Tingsabadh, M.R. Kalaya & Abramson, Arthur S. (1993), "Thai", Journal of the International Phonetic Association 23 (1): 24–26, DOI 10.1017/S0025100300004746
- Wheeler, Max W. (2005), The Phonology of Catalan, Oxford: Oxford University Press, ISBN 0199258147
| Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
| ||||||||||||||||||||||||
| Hely → | Labiális | Koronális | Dorzális | Radikális | Glottális | |||||||||||||||||||
| ↓ Mód | Bilabiális | Labio-dentális | Dentális | Alveoláris | Posztalv. | Retroflex | Palatális | Veláris | Uvuláris | Faringális | Epiglot-tális | Laring./glottális | ||||||||||||
| Nazális | m | ɱ | n̪ | n | ɳ | ɲ | ŋ | ɴ | ||||||||||||||||
| Zárhang | p | b | p̪ | b̪ | t̪ | d̪ | t | d | ʈ | ɖ | c | ɟ | k | ɡ | q | ɢ | ʡ | ʔ | ||||||
| Réshang | ɸ | β | f | v | θ | ð | s | z | ʃ | ʒ | ʂ | ʐ | ç | ʝ | x | ɣ | χ | ʁ | ħ | ʕ | ʜ | ʢ | h | ɦ |
| Közelítőhang | ʋ | ɹ | ɻ | j | ɰ | |||||||||||||||||||
| Pergőhang | ʙ | r | • * | ʀ | я * | |||||||||||||||||||
| Legyintőhang | ⱱ̟ | ⱱ | ɾ | ɽ | ɢ̆ | ʡ̯ | ||||||||||||||||||
| Laterális réshang | ɬ | ɮ | ɭ˔̊ | ʎ̥˔ | ʟ̝̊ | |||||||||||||||||||
| Lat. közelítőhang | l | ɭ | ʎ | ʟ | ||||||||||||||||||||
| Lat. legyintőhang | ɺ | ɺ̢ * | ʎ̯ | |||||||||||||||||||||
| Csettintőhangok | ʘ | ǀ | ǃ | ǂ | ǁ |
| Implozívák | ɓ | ɗ | ʄ | ɠ | ʛ |
| Ejektívák | pʼ | tʼ | kʼ | qʼ | sʼ |
| tsʼ | tɬʼ | tʃʼ | kxʼ | kʼ |
| p̪f | b̪v | ts | dz | tʃ | dʒ | tɕ | dʑ | ʈʂ | ɖʐ |
| t̪θ | d̪ð | tɬ | dɮ | cç | ɟʝ | kx | qχ |
| Réshangok | ɕ | ʑ | ɧ | |
| Közelítőhangok | ʍ | w | ɥ | ɫ |
| Zárhangok | k͡p | ɡ͡b | ŋ͡m | |
| A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség] |
| A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
| Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
| Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő. |
| * A jel nincs definiálva az IPA-ban. |