Wikipédia

Amade László

magyar költő, katona

Várkonyi báró Amade László (Bős, 1703. március 12.[1] – Felbár, 1764. december 22.) magyar költő.

Amade László
Amade László.jpg
Élete
Született 1703. március 12.
Bős
Elhunyt 1764. december 22. (61 évesen)
Felbár
Nemzetiség magyar magyar
Szülei Amade Antal
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) költészet
Alkotói évei 1722-1764.
Fontosabb művei A szép fényes katonának című dal
Victor in praelio S. Ivo (1722)
Buzgó szívnek énekes fohászkodás (1755)
Várkonyi báró Amade László versei (1836)
A Wikimédia Commons tartalmaz Amade László témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

A szintén költőként ismert Amade Antal báró és Simonchich-Horváth Mária Rozália bárónő egyetlen fia volt. A jezsuita rend nagyszombati egyetemén tanult, innen Grazba ment, ahol 1725-ben a bölcselet doktorává avatták. 1734-ben belépett a Hávor János-féle magyar lovasezredbe, amelyben mint kapitány, 1742-től a nemesi felkelő seregben mint ezredes, két évvel később pedig mint a tábornok szárnysegédje szolgált. 1750-ben hagyta el a katonai pályát, ekkor kinevezték a Pozsonyban levő magyar királyi udvari kamarához tanácsosnak. Egy évvel később, 1751-ben császári és királyi kamarás lett, e tisztségét haláláig viselte.

Legismertebb költeménye „A szép fényes katonának…” című dal, amelyhez Arany János írt dallamot. Kodály Zoltán e dal szövegével egészítette ki az A jó lovas katonának de jól vagyon dolga (Zsére, 1911) kezdetű magyar népdalt Háry János című daljátéka számára. A dal ezzel a szöveggel terjedt el.

CsaládjaSzerkesztés

1729-ben feleségül vette Orczy Zsuzsanna bárónőt, de ő leányuk születése után nagyjából egy évvel meghalt, majd nem sokkal később leánya is. 1736-ban másodszor is megnősült, Weltzl Máriát vette nőül, de gyermekük nem született.

Fő munkáiSzerkesztés

  • Victor in praelio S. Ivo. Nagyszombat, 1722
  • Buzgó szívnek énekes fohászkodási. Bécs, 1755[2]
  • Várkonyi báró Amade László versei. Pest, 1836 (Amade Thadé gróf adatta ki Szalay László gondozásában, a költő életrajzával) Online
  • Várkonyi báró Amade László versei; összegyűjt., bev., jegyz. Négyesy László; Franklin, Bp., 1892 Online 
  • Amade László és Faludi Ferenc versei; vál., utószó Mezei Márta; Unikornis, Bp., 1996
  • Szép rabom, madárkám; összeáll. Kulcsár Ferenc; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1997
  • Amade László versei; sajtó alá rend. Schiller Erzsébet, Ajkay Alinka; Balassi, Bp., 2004 (Régi magyar költők tára, XVIII. század)

Egyéb kiadott és kéziratos műveiSzerkesztés

  • Házi kereszt című gúnyversét Poóts András adta ki saját versei között (1791. Komárom és 1816. Miskolc)
  • Egy másik gúnyverse, A házasság által elvesztett szabadságnak megsiratása, Sándor István „Sokféle" című folyóiratának IV. kötetében jelent meg 1796-ban.
  • Kultsár István 1817-ben kezdte leközölni énekeit a Hasznos Mulatságokban. Kultsár két kötetet őrzött Amade munkáiból: az egyik tartalma a szerző Nyájas énekei (130 költemény), a másiké a Szerelmei című verscsokor és egy nagyobb lírai költemény a Zrínyi Miklós-féle négysoros versszakokban.
  • Toldy Ferenc 1828-ban „Költői Régiségek" című gyűjteményében kiadta négy dalát.
  • Concilia Emil közli leveleit 1742–1760-ból. (Történelmi Tár 1882. 361–365.)[3]
  • Voltak latin énekei, kora iskolai ízlésében, sőt németek is. Verses kéziratai Nagy István gyűjteményével jutottak az Országos Széchényi Könyvtárba.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ MÉL szerint: 1704. július 26. ugyanott.
  2. ↑ Letölthető a MEK honlapjáról
  3. ↑ Lásd itt

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

 
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Amade László témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Amade_László&oldid=25198598”