Főmenü megnyitása

Ambrozovics Dezső

magyar író, költő, újságíró, műfordító

Ambrozovics Dezső (Buda, 1864. február 24.Budapest, 1919. január 17.) újságíró, író, műfordító, műgyűjtő.

Ambrozovics Dezső
Élete
Született 1864. február 24.
Buda
Elhunyt 1919. január 17. (54 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) tárcák,
versek,
novellák,
regényfordítás

Tartalomjegyzék

CsaládjaSzerkesztés

Ambrozovics Béla (1835–1905), neves mérnök és közgazdasági szakíró fia, Kossuth Zsuzsanna unokája.

ÉletpályájaSzerkesztés

A budapesti egyetemen jogot végzett, majd ügyvéd lett Budapesten. Több újság és folyóirat munkatársa volt, 1885-től zene- és színikritikákat írt az Egyetértés című lapba, 1890–91-ben pedig a Zenevilág című lap főmunkatársa volt. 1890-től 1897-ig a Fővárosi Lapok, 1891 és 1914 között pedig az Új Időknél volt alkalmazásban. 1898-tól 1909-ig a Műcsarnok című lap szerkesztője volt.

Irodalmi munkássága A Hét, a Magyar Lányok, a Művészet és az Ország-Világ című lapokhoz kötődik; tárcákat, verseket, novellákat jelentetett meg. Sokat fordított, elsősorban orosz irodalmi alkotásokat, Puskin, Turgenyev, Gogol, Tolsztoj, Csehov és Gorkij műveit, köztük az Anna Kareninát (megjelent 1905-ben).[1] Fordításai többnyire a Klasszikus Regénytár című sorozatban jelentek meg.

1899. december 4-én a Szent Anna rend III. fokozatának lovagjává választották Szentpéterváron.[2]

Több mint 250 műtárgyból – elsősorban festményekből – álló kollekcióját végrendeletében a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak ajándékozta; a gyűjtemény felesége halála (1936. ősz) után került a múzeumba.[3]

Megjelent munkáiSzerkesztés

  • Hajótöröttek. Elbeszélések, Budapest, 1893.
  • A mogyoró. Vígjáték, Budapest, 1900.
  • Újabb versek. Budapest, 1903.
  • Szimfóniák. Versek, Budapest, 1918.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig / 52. A műfordítás-irodalom
  2. Szvitek Róbert József: Ambrozovics Dezső, a művészetek pártfogója Közread., bev. és jegyz. ell. Szvitek Róbert József. (Folia historica. 21. 1998/1999 (2000}. 246., Jegyzetek)
  3. Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete (A Móra Ferenc Múzeum évkönyve, 1972/73-2, 185. oldal. Hozzáférés: 2019-05-05)

ForrásokSzerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
  • Magyar irodalmi lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1965. 27. old.
  • Új magyar életrajzi lexikon I, (A–Cs). Magyar Könyvklub, 2001. 110. old. ISBN 963-547-415-6