Főmenü megnyitása

Az amerikai törpegém (Ixobrychus exilis) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a bölömbikaformák (Botaurinae) alcsaládjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Amerikai törpegém
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gémfélék (Ardeidae)
Alcsalád: Bölömbikaformák (Botaurinae)
Nem: Ixobrychus
Billberg, 1828
Faj: I. exilis
Tudományos név
Ixobrychus exilis
(Gmelin, 1789)
Szinonimák
  • Ardetta exilis
  • Ardetta neoxena
  • Ixobrychus exilis neoxenus
  • Ixobrychus neoxenus
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amerikai törpegém témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai törpegém témájú médiaállományokat és Amerikai törpegém témájú kategóriát.

Észak-Amerika legkisebb gémféléje.

Tartalomjegyzék

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 789-ben, az Ardea nembe Ardea exilis néven, innen helyezték jelenlegi nemébe.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Ixobrychus exilis bogotensis Chapman, 1914
  • Ixobrychus exilis erythromelas (Vieillot, 1817)
  • Ixobrychus exilis exilis (Gmelin, 1789)
  • Ixobrychus exilis limoncochae
  • Ixobrychus exilis peruvianus Bond, 1955
  • Ixobrychus exilis pullus van Rossem, 1930[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Költőterülete Kanada déli részétől egészen Észak-Argentínáig terül el. Télen melegebb éghajlatra vonul. Kóborlásai során eljut Európába is.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 28–36 centiméter, testtömege 47–95 gramm.[3] A hím háta és feje teteje fényes fekete, zöld árnyalattal, a tojó ellenben fején és hátán barna. Hasuk világos, barnás csíkokkal. A fiatal madarak a tojóhoz hasonlítanak, de hátuk is csíkos.

ÉletmódjaSzerkesztés

Kis halakkal és rovarokkal táplálkozik.[3]

SzaporodásaSzerkesztés

Nagy nádasokban és mocsarakban fészkel. A sűrű növényzetben magányos fészkelő. Fészekalja 4-5 tojásból áll. A hím is részt vesz a fiókák etetésében. Gyakran kétszer is költ egy évben.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. január 17.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés