Főmenü megnyitása

Az amerikai uhu (Bubo virginianus) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Amerikai uhu
Talons, Great Horned Owl.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Striginae
Nem: Bubo
Faj: B. virginianus
Tudományos név
Bubo virginianus
(Gmelin, 1806)
Elterjedés
Bubo virginianus dis.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amerikai uhu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai uhu témájú médiaállományokat és Amerikai uhu témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1806-ban, a Strix nembe Strix virginiana néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

A következő négy alfajt is gyakran ebbe az alfajba olvasztják be.

ElőfordulásaSzerkesztés

Északi részt kivéve, egész Észak-Amerikában, Közép- és Dél-Amerikában területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mangroveerdők, mocsári erdők, északi erdők, száraz erdők, sivagatgok, szavannák és cserjések, valamint szántóföldek és városias régiók. Vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 45–60 centiméter, szárnyfesztávolsága 91–152 centiméter, a hím testtömege 985–1585 gramm, a tojó 1417–2503 gramm.[3] Tollfülei jól láthatók, szemei nagyok, jól lát a sötétben. Lábai tollasak, hogy a zsákmánya ne tudjon sérülést okozni. Szárnyai nem érnek a farka végéig.

ÉletmódjaSzerkesztés

Éjjeli ragadozó, nappal pihen. Madarakon és kisebb emlősökön kívül hüllőket, halakat és rovarokat is zsákmányul ejt.[3] Mivel szemeit nem tudja forgatni, a fejét fordítja a hang irányába. Fülei nem azonos magasságban vannak, ezért a hangok időkéséssel érkeznek, a távolságot így jobban meg tudja határozni.

SzaporodásaSzerkesztés

Ragadozó madarak elhagyott fészkében, odúban, vagy a talajon fészkel. Fészekalja 2-8 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik.

 
Portréja
 
és a fiókák a fészekben

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. április 12.)

További információkSzerkesztés