Ammáni citadella

Az ammáni citadella a jordán főváros egykori fellegvára, amely a Dzsabal Kala (جبل القلعة) domb tetején állt egykoron. Ma már csak a romjai láthatók.[1]

Ammáni citadella
Ammáni citadella
Ammáni citadella
Település Ammán
Elhelyezkedése
Ammáni citadella (Jordánia)
Ammáni citadella
Ammáni citadella
Pozíció Jordánia térképén
é. sz. 31° 57′ 17″, k. h. 35° 56′ 04″Koordináták: é. sz. 31° 57′ 17″, k. h. 35° 56′ 04″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ammáni citadella témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A mai Ammán közepén álló domb már az újkőkorszakban lakott hely volt, majd a bronzkorban, nagyjából az időszámítás előtti 1800-as években megerősítették. Az L alakú hegytető történetére számos egykori, a területet elfoglaló jelentős civilizáció – köztük az asszírok, a babilóniaiak, a Ptolemaida-dinasztia – hatással volt, de ma már csak a római és a korai iszlám kor közötti időszakból származó romok láthatók rajta.[1]

A megerősített falak mögötti területen semmi nem maradt épen, római, keresztény és muzulmán templomok, sírok, épületek romjai, szobrok töredékei láthatók ma. A citadellában működik a jordán régészeti múzeum.

1961-ben jelentős felfedezésre került sor. A citadella egyik ormán héber írásos feliratra bukkantak. A feliratot egy kihalt ókori, ún. ammoni nyelven írták, amely a Bibliában is gyakran szereplő ammonita népcsoport nyelve volt és igen közeli rokonságban állt a héber nyelvvel.

Jelentősebb romokSzerkesztés

  • Hercules-templom – Egykori római szentély, amelyet 162 és 166 között, Geminius Marcianus kormányzósága alatt építették. A tervek szerint nagyobb lett volna bármely akkori római templomnál.[2]
  • Bizánci bazilika – A templom az 5-6. századból származik, egyetlen hajóját két oszlopsor határolta. Ma az oszlopok töredékei és az apszis részben helyreállított félköríves fala látható.[3]
  • Kormányzói palota és mecset – Az épületeket az omajjádok időszakában emelték, a 8. században. A palota kupolája modern kiegészítés. A palotához tartozó mecsetből csak több oszloptöredék és egy faldarab maradt fenn.[4]
  • Ciszterna – A kör alakú tározó átmérője 16 méter, mélysége 5 méter, nagyjából ezer köbméter víz befogadására alkalmas. A ciszternát esővíz táplálta.[5]

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Art and Archeology:Amman Citadel. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  2. Jordan Select Tours:The Citadel. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  3. Art and Archeology:Byzantine Church. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  4. Art and Archeology:Umayyad Mosque. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  5. Art and Archeology:Cistern. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)