Ampicillin
antibiotikum
Az ampicillin félszintetikus penicillin (béta-laktám antibiotikum), amely az antibiotikum koncentrációtól, illetve az egyes baktériumfajtától függően baktericid, illetve bakteriosztatikus hatást fejt ki. Mint béta-laktám antibiotikum, penicillinkötő fehérjékhez kapcsolódva inaktiválja a baktériumsejtfal felépítésében szerepet játszó peptidázokat. Szerkezetében, mint aminopenicillin egy aminocsoport kapcsolódik a penicillin lapstruktúrához, így néhány Gram-negatív baktérium fehérjeburokkal védett membránján is át tud hatolni. Ezzel hatásspektruma szélesebb, mint a penicilliné.[2]
| |
| Ampicillin | |
| IUPAC-név | |
| (2S,5R,6R)-6-([(2R)-2-amino-2-fenilacetil]amino) -3,3-dimetil-7-oxo-4-tia-1-azabiciklo[3.2.0]heptán-2- karbonsav | |
| Más nevek | D-α-amino-benzilpenicillin[1] |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 69-53-4 |
| PubChem | 6249 |
| DrugBank | APRD00320 |
| ATC kód | J01CA01, S01AA19 |
| Gyógyszer szabadnév | ampicillin |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C16H19N3O4S |
| Moláris tömeg | 349,40 g/mol |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Biohasznosíthatóság | 40% orális |
| Metabolizmus | 12–50% |
| Biológiai felezési idő |
kb. 1 óra |
| Fehérjekötés | 15–25% |
| Kiválasztás | 75–85% vese |
| Terápiás előírások | |
| Terhességi kategória | A (Au), B (U.S.) |
| Alkalmazás | orális, intravénás |
A Ph. Hg. VIII.-ban három formában hivatalos:
Készítmények
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Gyógyszerészi kémia. Budapest: Semmelweis Kiadó, 718. o. (2010). ISBN 978-963-9879-56-0
- ↑ Dr. Kutasi József: Fermentációs biotechnológia, in Kempelen farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. május 11.)
- ↑ a b c Ph.Hg.VIII.. (Hozzáférés: 2013. április 28.)
- ↑ a b Egészségkalauz. (Hozzáférés: 2010. május 11.)
- ↑ Egészségkalauz. (Hozzáférés: 2010. május 11.)