Andernach város Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban, Mayen-Koblenz járásban, a Rajna mellett. Németország egyik legrégebbi városa, mely 1988-ban ünnepelte fennállásának 2000 éves évfordulóját. A városnak 30.000 körüli lakosa van; uralkodó iparágai a fém, gyógyszer- és kémiai ipar.

Andernach
Rheinlagen-Andernach.jpg
Andernach címere
Andernach címere
Andernach zászlaja
Andernach zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Rajna-vidék-Pfalz
Járás Mayen-Koblenz
Polgármester Achim Hütten (SPD)
Irányítószám 56626
Körzethívószám 02632, 02636 (Kell)
Rendszám MYK, MY
Testvérvárosok
Lista
  • Dimona
  • Ekeren (1979–)
Népesség
Teljes népesség29 860 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség545 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60 m
Terület53,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Andernach (Németország)
Andernach
Andernach
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 26′, k. h. 7° 24′Koordináták: é. sz. 50° 26′, k. h. 7° 24′
Andernach (Rajna-vidék-Pfalz)
Andernach
Andernach
Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
Elhelyezkedése Mayen-Koblenz térképén
Elhelyezkedése Mayen-Koblenz térképén
Andernach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Andernach témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Bonntól délkeletre, a Rajna mellett fekvő település.

Nevének eredeteSzerkesztés

Eredeti latin neve valószínűleg a kelta Antunnacum (Antunnacos) szóból származik, mely Antunnacum falut jelent. Nevét először a Belgiumban, Tongerenben fekvő 3. századi római mérföldkő jelezte.

TörténeteSzerkesztés

 
Andernach egy 1646-os metszeten
 
A város látképe légifelvételről

A római korban Antunnacum erődként, a 6. században frank királyi udvarként említették. Nagyrészt jó állapotban fennmaradt városfala a 14.-15. századból való. A városfal részei: Koblenzi-kapu (Koblenzer Tor), a román és a gótikus Rajnai kapu (Rheintor), a Kikötőhely (Landebrüche) és a nyugati városszélen található 55 méter magas 1452-ben épült Kerek-torony (Runder Turm), amelynek tetejéről igen távolra ellátni. A koblenzi kapu mellett pedig az egykori kurkölni kastély romjai láthatók parkolókkal övezve. A piac téren áll a késő gótikus Városháza (Rathaus), mely 1572-ben épült. Udvarában a 14. századból való zsidó rituális fürdő található. A piactértől keletre áll a 14-15. századi evangélikus templom (Evangelische Kirche). Nyugatra áll a Miasszonyunk-temploma (Liebfrauenkirche, vagy Mariendom), mely figyelmet érdemlő belső kiképzéssel épült kiemelkedően szép 13. századi román kori építmény. A Rajna menti parkok végén pedig az 1554 és 1559 között létesített városi daru (Stadthkrahn) látható, amely egészen 1911-ig használatban volt. Az 1620-ban épült Leyenscher Hof-ban tájmúzeum látható.

NevezetességekSzerkesztés

  • Városfal és részei
  • Városháza - gótikus stílusban épült 1572-ben.
  • Hideg vizes gejzír
  • Evangélikus templom
  • Miasszonyunk temploma
  • Tájmúzeum

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés