Andrássy István (kuruc generális)

(1650k-1720) kuruc generális

Csíkszentkirályi és krasznahorkai báró Andrássy István (1660 k. – 1720) kuruc generális. A báróságot elnyerő Andrássy Miklós, Gömör megyei főispán fia, Andrássy György (1650 körül – 1725) és Andrássy Pál (1662 k. – 1713) kuruc generálisok testvére. Az Andrássy család betléri ágának megalapítója.

Andrássy István
Andrássy István kuruc generális.jpg
Született 1650
Meghalt 1720 (69-70 évesen)
Rendfokozata tábornok
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy István témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1683–1684-ben Thököly Imre udvarnoka volt, 1703-tól 1711-ig Gömör vármegye főispáni helytartói tisztségét viselte. 1703 novemberében a kurucok foglyul ejtették, és csatlakozott Rákóczihoz. 1704 januárjától ezereskapitány, egy ideig a Duna–Tisza közi hadak parancsnoka volt, majd az év nyarán Forgách Simon alá rendelve harcolt a Dunántúlon, részt vett a koroncói csatában is. 1706. március 13-án generális-főstrázsamesterré nevezték ki. Ekkor ismét a Dunántúlon viselt hadat. 1706 őszén a nyugat-dunántúli kuruc csapatok vezénylő tábornokaként neki is része volt az alvezérei (Balogh Ádám, Bezerédj Imre és mások) által november 6–7-én aratott győrvári diadalban. 1707 áprilisában erdélyi fejedelmi táblai ülnökké nevezték ki. 1710. február 13-án feladta Lőcse városát Löffelholtz császári generálisnak, egyúttal ő maga is meghódolt. 1710 áprilisában császári amnesztiában részesült.

Andrássy István báró volt a betléri kastély építője.

A Szinnyei biográfiai sorozatában (Magyar írók élete és munkái) megjelent téves adat nyomán több kézikönyvben azonosítják Andrássy Istvánt a forrásmunkák hivatkozásaiból ismert Triplex Philosophia című mű szerzőjeként. Azonban miután a munka egyik ismert említése (Stephani Andrasi 3plex Philosophia) a sárospataki Rákóczi-könyvtár Rákóczi Zsigmond halála utáni, 1660 körüli könyvjegyzéke, és a könyv kiadását 1640-ben jelöli meg,[1] időrendi okokból Andrássy szerzőkénti azonosítása téves.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Monok István: A Rákóczi-család könyvtárai (1588–1660). Szeged: Scriptum. 1996.  

További információkSzerkesztés

  • Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002-.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
  • Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999.
  • Krasznahorka várába költöztetik a lőcsei fehér asszonyt