Andrássy Kálmán

Andrássy Kálmán (Tarcal, 1852. október 13.Buj, 1937. április 1.) református lelkész, író.

Andrássy Kálmán
Született 1852. október 13.
Tarcal
Elhunyt 1937. április 1.
Buj (Magyarország)
Házastársa Komoróczy Ilona
Gyermekei hét gyermek
SzüleiAndrássy István, Miklós Judit
Foglalkozása lelkész, író
Iskolái Sárospataki Református Teológiai Akadémia
Kitüntetései Ferenc József-rend lovagkeresztje

ÉleteSzerkesztés

1852. október 13-án, egy szerdai napon született a Tokaj-hegyaljai Tarcalon. Apai ágon az 1649-ben nemesi rangra emelt Andrássy család leszármazottja. Apja, István helyi földbirtokos, anyja, Miklós Judit háztartásbeli volt.[1]

Gyermekkorát szülővárosában töltötte, ahol mély, református neveltetésben részesült. A elemi iskola elvégzése után, feltehetőleg nagybátyja, Czike István kenézlői plébános nyomására tanulmányait a Sárospataki Református Teológiai Akadémián folytatta, ahol 1876-ban szerezte meg a diplomáját. A lediplomázást követően a nyírségi Őr településen káplánkodott.[2] Tisztsége által a helyi közéletben érvényesülve jó kapcsolatot ápolt a helyi földesúrral, bicskei és császári Komoróczy Istvánnal, aki neki adta lánya, Ilona kezét.[3] A mennyegzőt követően, 1879. októberében Buj község lelkésze lett. 1914-ben a tiszántúli egyházkerület tanácsbíróvá, majd 1917-ben zsinati póttaggá választotta.

Egyházi karrierjének felfelé ívelésével szinkronban haladt irodalmi pályafutása is. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság rendes tagja volt, ahol komoly vallás- és társadalomfilozófiai műveltségre tett szert. Írásait a Nyírvidék, a Protestáns egyházi és iskolai lap, és Élet világossága című folyóiratokban jelentette meg, olykor Adorján Balázs vagy Soós Lajos álnéven. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság rendes tagja volt. A környéken végzett falukutatással foglalkozó dolgozataira Borovszky Samu történész és Darányi Ignác földművelésügyi miniszter is hivatkoztak publikációikban.[4]

A magyarságban való megújulás és a népi szociális politika, kultúra megvalósításában gondolkozott. Mint tanfelügyelő, részt vett a helyi oktatási életben, s az Egyesült Államokban tanuló fia hatására amerikai stílusú iskolát hozott létre Bujon, valamint szorgalmazta a helybeli felnőttoktatást is.[5][6]

Felesége, Komoróczy Ilona volt a tarcali óvoda alapításának kieszközölője,[7] de lányaikkal közreműködtek a térség más kulturális és karitatív programjaiban is. Fiuk, ifj. Andrássy Kálmán továbbvitte apja hivatását. Külföldi tanulmányait elvégezve a pennysylvania-i Windberben helyezkedett el, mint plébános, végül azonban szülőhazáját választva a hajdúsági Tégláson folytatta karrierjét.[8]

52 éve volt Buj egyházi elöljárója, mikor 1931-ben nyugállományba lépett. Munkásságáért a magyar állam a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.[9] A köztiszteletben álló lelkész 85 évesen hunyt el végelgyengülésben, 1937. április 1-jén.

Sírja nem maradt fenn, mert a temetőt, ahová eltemették, felszámolták és családi házakat építettek a helyére.

MűveiSzerkesztés

  • A községi hitelszövetkezetekről (Debrecen, 1898.)
  • 25 év a buji ev. ref. egyház életéből, 1879-1904 (Nyíregyháza, 1904)
  • Szövetkezeti munka eredményei egyházi életünkben (Budapest, 1908.)
  • Kálvin János lelki világa (→középszabolcsi egyházmegye jegyzőkönyvében.) (Nyíregyháza, 1917.)
  • Feltámadás (Budapest, 1918)
  • Emlékkönyv a reformáció negyedszázados fordulója alkalmából a buji ref. egyházban tartott ünnepélyről (Nyíregyháza, 1918.)
  • Bibliamagyarázatok (Tahitótfalu, 1926.)
  • Szenvedéstől a diadalomig (Tahitótfalu, 1927.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RSRK-K?i=165&cc=1858355
  2. http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=82
  3. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-MG9T-JY?i=451&cc=1858355&cat=185264
  4. Sárospataki Református Lapok, 1937, 32. évfolyam, 19. szám
  5. Nyírvidék, 1923. július 11., 154. szám 2–3. oldal
  6. Sárospataki Református Lapok, 1918. július 14–21. 145–147. oldal
  7. Zemplén. 29. évfolyam, 9. szám. 1898. február 27. II. melléklet.
  8. Nagykálló és Vidéke, 1913. április 27., 15. évfolyam, 17. szám. 3 oldal.
  9. Nyírvidék, 1937. április 8., 5. évfolyam, 77. szám

ForrásokSzerkesztés

  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 [1]

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.