Andrássy Kálmán
Andrássy Kálmán (Tarcal, 1852. október 13. – Buj, 1937. április 1.) református lelkész, író.
| Andrássy Kálmán | |
| Született | 1852. október 13. Tarcal |
| Elhunyt | 1937. április 1. Buj |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | nemes komoróczi, bicskei és császári Komoróczy Ilona |
| Gyermekei | hét gyermek |
| Szülei | nemes Andrássy István, Miklós Judit |
| Foglalkozása | lelkész, író |
| Iskolái | Sárospataki Református Teológiai Akadémia |
| Kitüntetései | Ferenc József-rend lovagkeresztje |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A Zemplén vármegyei Tarcal mezővárosban született, 1852. október 13-án.
Apja nemes Andrássy István földbirtokos; 1833-tól a tarcali református egyházközség egyháztanácsának tagja volt, 1853-ban szolgálataiért az egyháztanács neki ítélte meg a szószék melletti szék ülésjogát, majd 1882-ben a tarcali református egyházközség főgondnoka lett;[1] 1874-ben Tarcal mezőváros helyettes városbírója volt, 1885-ben a város városbírója lett.[2] Apai nagynénje Czike Istvánné nemes Andrássy Mária, Czike István kenézlői református lelkész felesége volt.
Anyja Miklós Judit háztartásbeli; Miklós Pál lánya, aki 1831 és 1847 között több alkalommal is Tarcal mezőváros városbírója volt, 1853-ban a tarcali református egyházközség főgondnoka lett.[3]
Andrássy Kálmán gyermekkorát szülővárosában, Tarcalon töltötte, ahol mély, református neveltetésben részesült. Az elemi iskola elvégzése után tanulmányait a Sárospataki Református Teológiai Akadémián folytatta, ahol 1876-ban szerezte meg diplomáját. A diplomát követően a nyírségi Őr községben szolgált mint káplán.[4] Itt ismerkedett meg nemes komoróczi, bicskei és császári Komoróczy István földbirtokossal, aki neki adta lánya, Ilona kisasszony kezét.[5] Az esküvőt követően a Tiszántúli Református Egyházkerület 1879-ben a Közép-szabolcsi Református Egyházmegyéhez tartozó Buj község lelkészi szolgálatával bízta meg.[5] Az Egyházkerület később, 1914-ben tanácsbíróvá, 1917-ben zsinati póttaggá választotta.
Egyházi pályafutása mellett az irodalomban is képviseltette magát. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tagja volt. Adorján Balázs és Soós Lajos álnéven egyaránt publikált vallás- és társadalomfilozófiai írásokat többek között a Nyírvidék és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap folyóiratokban. A környéken végzett falukutatással foglalkozó dolgozataira Borovszky Samu történész mellett Darányi Ignác földművelésügyi miniszter is hivatkozott publikációiban.[6]
Foglalkoztatta a népi szociális politika és a kultúra. Az Amerikai Egyesült Államokban tanuló fiúgyermekének tapasztalataira támaszkodva amerikai stílusú iskolát hozott létre Bujon, valamint szorgalmazta a helyi felnőttoktatást is.[7][8] Felesége, Komoróczy Ilona asszony részt vett a tarcali óvoda megalapításában és a térség más kulturális és karitatív eseményein.[9]
Andrássy Kálmán végül 1931-ben vonult nyugdíjba, ekkor már több mint fél évszázada – 52 éve – szolgálta a buji református egyházközséget. Munkásságáért a magyar állam a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.[10] A köztiszteletben álló lelkész 85 évesen hunyt el végelgyengülésben, 1937. április 1-jén. Az egyházközség tájékoztatása szerint a síremléke nem maradt fenn, mert a temetőt felszámolták és a helyére családi házakat építettek.
Művei szerkesztés
- A községi hitelszövetkezetekről (Debrecen, 1898.)
- 25 év a buji ev. ref. egyház életéből, 1879-1904 (Nyíregyháza, 1904)
- Szövetkezeti munka eredményei egyházi életünkben (Budapest, 1908.)
- Kálvin János lelki világa (Nyíregyháza, 1917.)
- Feltámadás (Budapest, 1918)
- Emlékkönyv a reformáció negyedszázados fordulója alkalmából a buji ref. egyházban tartott ünnepélyről (Nyíregyháza, 1918.)
- Bibliamagyarázatok (Tahitótfalu, 1926.)
- Szenvedéstől a diadalomig (Tahitótfalu, 1927.)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Mező Tarczali reform. gyülekezet Jegyző Könyve. Tarcal, 1829–1904. 28., 243., 596. (Megtalálható Tarcalon, a helyi református egyházközség levéltárában.)
- ↑ MNL BAZML SFL V. 272. Tarcal nagyközség iratai (1398) 1606–1950, c) Tarcal nagyközség polgári kori iratai 1874–1950. Közigazgatási iratok, 2. doboz 1874: sz. n., 1885: sz. n.
- ↑ A Mező Tarczali reform. gyülekezet Jegyző Könyve. Tarcal, 1829–1904. 242. (Megtalálható Tarcalon, a helyi református egyházközség levéltárában.)
- ↑ Andrássy Kálmán szócikk. In: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára. Elektronikus Könyvtár
- ↑ a b Eőri református egyház esketési anyakönyve, 7/1879. június 18. Tiszteletes Andrássy Kálmán buji lelkész és Komoróczy Ilona kisasszony házassági bejegyzése. FamilySearch.org
- ↑ Sárospataki Református Lapok, 1937, 32. évfolyam, 19. szám
- ↑ Nyírvidék, 1923. július 11., 154. szám 2–3. oldal
- ↑ Sárospataki Református Lapok, 1918. július 14–21. 145–147. oldal
- ↑ Zemplén. 29. évfolyam, 9. szám. 1898. február 27. II. melléklet.
- ↑ Nyírvidék, 1937. április 8., 5. évfolyam, 77. szám
Források szerkesztés
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 [1]