Andrássy Károly (országgyűlési követ)

(1792–1845) magyar politikus, országgyűlési követ

Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Károly József Ferenc Xavér (Rozsnyó, 1792. február 29.Brüsszel, 1845. augusztus 22.) magyar főnemes, birtokos, országgyűlési követ.[1]

Andrássy Károly
Borsos József portréja Andrássy Károlyról (1844)
Borsos József portréja Andrássy Károlyról (1844)
Született1792. február 29.
Rozsnyó, magyar
Elhunyt1845. augusztus 22. (53 évesen)
Brüsszel, belga
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSzapáry Etelka
GyermekeiKornélia, Manó, Gyula, Aladár
SzüleiAndrássy József, Csáky Walburga
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • a magyar főrendiház tagja (1839–1840)
  • a magyar főrendiház tagja (1843–1844)
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Andrássy József (1762-1834) gróf ezredes és körösszeghi és adorjáni Csáky Walburga (1770-1797) grófnő fia volt. Az apai nagyszülei gróf Andrássy Károly (1725-1792), tábornok, földbirtokos, és gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Mária Rebeka (1728-1795) voltak. Az anyai nagyszülei körösszeghi és adorjáni Csáky György (1730-1788), császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, Gömör vármegye főispánja, földbirtokos és gróf monyorókeréki és monoszlói Erdődy Henriette (1731-1778) voltak.

Az 1839. és 1844. évi országgyűlésen ellenzékiként szerepelt. Szabolcs megyei Tisza-szabályozó társulat elnöke, a gömöri bányászat és kohászat ügyének előmozdítója volt. 1819-ben, Betléren feleségül vette a nagy múltú családból származó Szapáry Etelka grófnőt, és négy gyermekük született:

  • Kornélia (1820–1836)
  • Manó (1821-1891) több vármegye főispánja; felesége: erdődi gróf Pálffy Gabriella (1833–1914)
  • Gyula (1823–1890) főispán, miniszterelnök; felesége: malomvízi gróf Kendeffy Katinka (1830–1896)
  • Aladár (1827–1903) több vármegye főispánja; felesége: báró Wenckheim Leontina (1841–1921)

1. Umrisse einer möglichen Reform in Ungarn, im Geiste des juste-milieu. Erstes Heft. London, 1833. Zweite Abtheilung. Párizs, 1833. /Von A… jeggyel/ Online (2. kiadása Altenburgban jelent meg ugyanazon évben névtelenül.)

2. Az utak készítéséről. Rozsnyó, 1837.