Angelus Silesius

Latinosan Angelus Silesius (született Johannes Scheffler), (Boroszló, 1624. december 25.Boroszló, 1677. július 9.) német katolikus költő és misztikus teológus, a barokk katolikus líra mestere. Írói nevének jelentése: Sziléziai Angyal.

Angelus Silesius
Silesius.png
Élete
Születési név Johann Scheffler
Született 1624. december 25.
Boroszló
Elhunyt 1677. július 9. (52 évesen)
Boroszló
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
A Wikimédia Commons tartalmaz Angelus Silesius témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

20 évesen, 1644-ben kezdte meg a leideni egyetemen orvosi tanulmányait, később hercegi orvos lett. Korán megismerkedett Jacob Böhme misztikájával és a sziléziai misztikusok gondolataival, majd ezek hatására katolizált. Ezt követően császári udvari orvos, majd minorita/franciskánus szerzetes lett. Néhány éven át élharcosa volt a sziléziai rekatolizációs mozgalomnak és a protestánsok elleni polémiának, élete utolsó évtizedét viszont kolostori visszavonultságban töltötte.

MunkásságaSzerkesztés

Költői műveinek misztikus szemlélete, túláradó dogmátlan spekulativitása Eckhart mester, Johannes Tauler, illetve a spanyol misztikusok hatását mutatja, de nézeteinek panteizmusa Spinoza és Giordano Bruno felfogásához is közelít. Legjelentősebb műve, a rövid időre hangvétele miatt az eretnekség gyanújába is keveredő Cherubinischer Wandersmann egy hittételektől mentes, bensőséges Isten-ember viszony megteremtésének epigrammákban megfogalmazott kísérlete, amelyben a misztikus érzelem és a racionális értelem keresi egymást. Heilige Seelen-Lust című kötete a pietizmusra gyakorolt jelentős hatást, a protestantizmusról írt gúny- és vitairatainak gyűjteménye pedig a korabeli hitvitázó irodalom jelentős alkotójává avatja.

MűveiSzerkesztés

 
Des Angelus Silesius Cherubinischer Wandersmann (1905)
 
Emlékszobor Wrocławban

Versei először Bécsben jelennek meg 1657-ben, egyházi engedéllyel, a jezsuiták támogatásával. Ezen a címen csak a kiegészített második kiadás 1674-ben, összes költői művei három kötetben 1949-52-ben.

  • Ecclesiologia, Breslau: 1663
  • Cherubinischer Wandersmann, Breslau: 1674
  • Heilige Seelen-Lust, Breslau: 1676
  • Sinnliche Beschreibung der vier letzten Dinge, Breslau: 1675

IdézetSzerkesztés

„Ha Krisztus ezerszer is megszületik Betlehemben, de benned nem, te attól még örökre elveszett maradsz.”

MagyarulSzerkesztés

  • Kerúbi vándor; vál., ford., utószó Kurdi Imre és Tatár Sándor, szerk. Márton László; Helikon, Bp., 1991 (Helikon stúdió)
  • A kerúbi vándor; vál., ford. Kulcsár F. Imre, utószó Hankovszky Béla Jácint; Kairosz, Szentendre, 1999
  • Kerubi vándor. Szellemi gondolat- és végrímek; ford. Padányi Gulyás Gábor; Kairosz, Bp., 2002

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés