Angol utca
Az Angol utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. A Kalapács utca és a Bosnyák utca között húzódik. Nevét 1879-ben kapta.
| Angol utca | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, XIV. kerület |
| Városrész | Kiszugló, Nagyzugló |
| Névadó | angolok |
| Irányítószám |
|
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 1,3 km |
| Elhelyezkedése | |
 Angol utca
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 48″, k. h. 19° 07′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 48″, k. h. 19° 07′ 07″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Angol utca témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
Hivatalosan 1879-ben kapta nevét, ekkor a VII. kerülethez tartozott. Eredetileg a Bosnyák utca és az Egressy út között húzódott, majd 1900-től a Kerepesi útig tartott. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. 1961 és 1991 között az Egressy út és a Mogyoródi út közötti rész Derkai utca volt Derkai Nándor (1906–1945) munkásmozgalmi aktivista után, aki a budapesti harcokban szovjet oldalon halt hősi halált. Napjainkban a Kalapács utca és Bosnyák utca között húzódik és Kiszugló illetve Nagyzugló városrészhez tartozik. Az utca hosszának változása miatt többször átszámozásra kerültek a házak.
Híres lakói szerkesztés
- Del Medico Imre (1923–2019) jogász, közíró, sajtólevelező (11.)[1]
- Nagy László (1925–1978) Kossuth-díjas költő, műfordító, grafikus (16.)[2]
- Szécsi Margit (1928–1990) József Attila-díjas költő (16.)[2]
Épületei szerkesztés
- 36. – Danuvia Szerszám és Készülékgyár
A Danuvia céget 1920-ban alapították kereskedelmi tevékenységre. 1923-ban alakult át ipari és kereskedelmi vállalattá Gebauer Ferenc automata géppuska találmánya miatt. Ebben az időben többek között motorkerékpár-gyártással, vas- és fémmegmunkálással foglalkoztak. 1929-ben vásárolták a zuglói telket, ahol 1932-ben indult meg a termelés. A Gömbös-kormány alatt titkos fegyvergyártással kezdett foglalkozni a cég. Az 1938-as győri program keretében is jelentős hadi megrendelést kapott a vállalat. 1944–45-ben Budapest ostroma nem okozott jelentős kárt a gyárban, amelyet 1948-ban államosítottak. 1954 és 1966 között itt gyártották a Danuvia motorkerékpárt. 1992-ben a gyáregységek önállósultak.[3]
- 44. – Zuglói Római Katolikus Egyházközség bérháza – egykori Zuglói mozi
1929-ben épült háromemeletes bérház Zombory József tervei alapján a Zuglói Római Katolikus Egyházközség részére. A házon található Szent Antal szobor után Szent Antal-ház néven is ismert. Az épületben rövid ideig színházterem is működött, majd a helyét mozi vette át, ami később Zugló mozi néven volt ismert. A mozi az 1990-es évek elején megszűnt.[4] Külföldi befektetők vették meg, akik először elkezdték átalakítani, de a bejárati rész részleges bontása után ezt abbahagyták, és abban az állapotban hagyták leromlani. 2011-ben megvette a Szabadkeresztény Egyház, felújították és gyülekezeti célra használják.
- 65. – Hír Televízió épülete
1950-es évektől a rendszerváltozásig a Danuvia Művelődési Ház működött itt. 1989-től a Nap TV székházaként funkcionált, napjainkban a Hír TV székhelye van itt.[4]
- 67. – egykori Diana Rt.
1904-ben alapította a Magyar Érték- és Iparbank a Diana Ipari és Kereskedelmi Rt.-t áruüzletének átvételére. 1910-ben megvásárolták Erényi Béla gyógyszerész sósborszesz és kozmetikai üzletét. Az itt gyártott Diana sósborszeszt világszerte értékesítették. 1925-től csokoládé- és cukorkaáruk előállításával is foglalkoztak. 1948-as államosításkor a Budapesti Likőripari Nemzeti Vállalathoz került, de hamar visszanyerte önállóságát és Zuglói Édesipari Vállalat néven folytatta tovább tevékenységét. 1956 után a Budapesti Csokoládégyárhoz került. Ekkora a termelőeszközök teljesen elavultak és a termelés az 1960-as években fokozatosan megszűnt.[5]
- 75. – egykori Gárdonyi Géza Általános Iskola (korábban Angol utca 25.)
1891-ben Jókuthy Sándor hozta létre itt első hatosztályos elemi iskolát, melyek később igazgatója is lett. Az iskolaépület 1895-ben készült el addig a Bosnyák utcában bérelt helyiségekben folyt a tanítás. 1948-ban nyolc osztályos általános iskola lett. 1960-ban Zalka Máté nevét vette fel az intézmény. 1977-től testnevelési tagozat működött az iskolában. 1991-ben Gárdonyi Géza Általános Iskola lett a neve. 2007 óta a Madách Tánc- és Színművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola működik az épületben.[6][7] 1968-ban az iskola udvarán forgatták a Bors televíziós sorozat első epizódjának az iskolai jeleneteit.
- 79. – egykori Drégely-ház (korábban Angol utca 29.)
1903-ban épült a Szent Domonkos rend rendházának. A rend feloszlatása után, 1948-ban Drégely Dezsőné tanítónő tulajdona lett, ezért Drégely-házként is ismert.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Száz évig akart élni Del Medico Imre, de a kilencvenhetedikben elhagyott minket
- ↑ a b A források szerint a művészházaspár az Angol utca 16. (akkor Derkai utca) alatt élt, de az emléktábla az Angol utca 18. oldalán található.
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 31-33. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ a b c szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 15. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 33-34. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 48. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Madách - egy profi tánciskola kulisszatitkai. mmti.hu. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
Források szerkesztés
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
- Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998. ISBN 9636572143
