Angyalffy Mátyás András

Angyalffy Mátyás András[1] (Naszály, 1776. február 5.Pozsony, 1839. március 17.) a keszthelyi Georgikon tanára. Gyermekei közül Klára leánya (szül.: 1819) és Mátyás fia (szül.: 1821) mindketten Keszthelyen születtek. Két fiát anyagi nehézségei miatt egy időben maga tanította, az idősebbiket, Andrást külföldre tudta küldeni tanulni.

Angyalffy Mátyás András
Született 1776. február 5.
Naszály
Elhunyt 1839. március 17. (63 évesen)
Pozsony
Nemzetisége magyar
Foglalkozása állatorvos,
szakíró,
tanár

ÉleteSzerkesztés

Korán végzett tanulmányaival, tanult a lipcsei egyetemen is, utazásokat tett a modern mezőgazdasági rendszerek tanulmányozására Nyugat-Európában, Svájcot és Angliát is érintve.Rrendszeresen olvasott latin, görög és héber nyelven, ezenkívül beszélt angolul, franciául, németül, spanyolul és portugálul. Előbb ismeretlen „előkelő családnál” nevelősködött, majd Festetics György gróf 1818-ban a gyermekei nevelésével bízta meg, és meghívta tanárnak Georgikonába.[2] Itt öt évig tanított mezőgazdaságtant, jószágkezelést és gazdasági technológiát, eleinte gazdasági másodtanárként, utóbb vezető tanárként. Két éven át az archoni (igazgatói) tisztséget is betöltötte, akinek a feladata a tanárok ellenőrzése és az elméleti és gyakorlati oktatás összhangjának biztosítása volt. 1822-ben vagy 1823-ban[3] kilépett innen, és Pestre költözött, teljesen az irodalomnak szentelve magát.[4] A következő években két könyvet írt. 1824-ben Mezei Gazdák Barátja címmel folyóiratot alapított, ami 1824. július 3-ától 1825. június 25-éig hetente jelent meg, majd anyagi okok miatt megszűnt. 1829-30-ban egy évig ismét megpróbálkozott a lappal, de támogatás hiányában ismét meg kellett szüntetnie. 1832-ben Mezei Gazda címen havonta megjelenő folyóiratot adott ki, de ebből is csak 6 füzet jelenhetett meg. A cikkek egy része a Nyugat-Európában tanulmányúton lévő mezőgazdász fiának beszámolóira épült, különösen a hazai és külföldi állapotok összevetésében.

A Magyar Tudós Társaság, miután akkor már több gazdasági társaság oklevelével tüntette ki, 1832. március 9-én levelező tagjai sorába választotta. Ennek ellenére nagy szegénységben halt meg.

MűveiSzerkesztés

  • Grundsätze der Schaafkultur. Oedenburg, 1817. (Ism. Tud. Gyűjt. 1823. III.)
  • Ökonomie der Landwirthschaft. 2 Theile. Pest, 1823–24. (Ism. Allg. Liter. Zeitung. Halle, 1826. No. 203.)
  • Grundsätze der Feld kultur. 4. Theile. Pest, 1823–24. (Ism. Allg. Liter. Zeitung. 1826. No. 679.)
  • Juhász-káté. U. ott, 1830.
  • Közönséges baromorvosi könyv. Kassa, 1836. (Névtelenül.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1776. február 14-én a tatai plébániatemplomban két gyermeket kereszteltek, egy kislányt és egy kisfiút. Utóbbi „Georgius Engelmon” molnár („Molitor Catholicus”) és „Clara Milvasser” fiúgyermeke, „Mathias Andreas Cath[olicus] ex Naszal”. A keresztszülők „Andreas Hodlekner Molitor in almas Cath:[olicus]” és „Anna Maria Gedl”. Lásd Fülöp Éva Mária, i.m.
  2. A gróf érdeklődését Grundsätze der Schaafkultur című munkája keltette fel, melyet a szerző neki ajánlott, s itt említi, hogy e művet Fertőrákoson írta.
  3. Magyar agrártörténeti életrajzok: 1822, Szinnyei: 1823.
  4. Gazdasági folyóiratai előfizetési ajánlataiból pontosan azonosítható pesti három lakása: 1824-ben az akkori városfal melletti Széna piacra nyíló Kecskeméti utca 530. szám alatt; 1828/29-ben a (váci) Országúti br. Orczy házban, amelyben a Trattner és Károlyi Könyvnyomda is volt; 1831 tavaszán ismét „a’ szénapiaczon, a’ Református templom és a’ két oroszlán vendégfogadó között, Rottenbiller házban, első emeleten balra” lakott. Lásd Fülöp Éva Mária i.m.

ForrásokSzerkesztés