Anna Chancellor

angol színésznő

Anna Theodora Chancellor (Richmond, London, 1965. április 27.) angol színpadi és filmszínésznő, az Asquith család tagja. Jelölték BAFTA-díjra és Laurence Olivier-díjra.

Anne Chancellor
Született 1965. április 27. (57 éves)[1][2][3][4]
Richmond
Állampolgársága brit
Házastársa
Színészi pályafutása
Aktív évek 1990 –
Híres szerepei Szívet szívért
Privale Lives
The Hour
Gyermekei Poppy Chancellor
SzüleiAlice Jolliffe
John Paget Chancellor
Foglalkozása
Iskolái
  • Londoni Zene- és Színházművészeti Akadémia
  • St Mary's School, Shaftesbury

SablonWikidataSegítség
Anna Chancellor
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Anna Chancellor (yesofcorsa.com)

ÉleteSzerkesztés

Származása, családi háttereSzerkesztés

London egyik délnyugati kerületében, Richmondban született, előkelő brit arisztokrata családban. Apja John Paget Chancellor ügyvéd-jogtanácsos, Sir Christopher Chancellor (1904–1989) újságírónak, a Reuters hírügynökség korábbi igazgatójának fia. Anyja Mary Jolliffe, Lord William Jolliffe altábornagynak (1898–1967), Hylton grófjának leánya. A Chancellor család ősei skóciai földbirtokosok voltak, a család 1432 óta birtokolja Quothquan községet, South Lanarkshire megyében.[5]

Nagybátyja Alexander Chancellor újságíró (1940–2017), a konzervatív Spectator magazin kiadója. Dédapja Raymond Asquith (1878–1916) ügyvéd-jogtanácsos, Herbert H. Asquith (1952–1928) liberális politikusnak, Nagy-Britannia miniszterelnökének legidősebb fia. Elsőfokú unokanővérei Dolly Wells (*1971) színésznő[6] és Cecilia Chancellor (*1966) divatmodell, másodfokú unokanővére Helena Bonham Carter (*1966) színésznő.[7][8]

Somersetben nevelkedett, majd egy dorseti katolikus bentlakásos leányiskolába, a shaftesburyi St Mary′s Schoolba járt. Tizenhat éves korában megszökött az iskolából, és Londonba költözött. Ifjúságának következő, kicsapongó éveit későbbi interjúiban „meglehetősen vadnak” írta le.[9] Beiratkozott a London Academy of Music and Dramatic Art színiiskolára. Húszéves kora körül összeállt Jock Scot (1952–2016) költővel, akitől 1988-ban Poppy Chancellor nevű leánya született, miközben még tanult a színiakadémián. Néhány év múlva szakított Scottal.[10]

Színészi pályájaSzerkesztés

Első filmes szerepét 1990-ben a British Sky Broadcasting (BSkyB) televízióban kapta, mint Mercedes Page a Jupiter Moon szappanoperában. A sorozatnak mind a 128 epizódjában szerepelt, annak 1996-os befejezésééig. Közben csinált egy reklámfilmet a Boddingtons sörgyár megrendelésére, majd egy mellékszerepben feltűnt az 1994-es Négy esküvő és egy temetés című film egyik fejezetében, mint a „Lópofi” (Duckface) Henrietta, Hugh Grant oldalán.[9]

1995-1997 között a Kavanagh QC bűnügyi sorozat több évadában játszotta Julia Piper szerepét. A BBC televízió 1995-ös Büszkeség és balítélet című romantikus filmsorozatában ő volt Caroline Bingley. Charles McDougall rendező 1997-ben forgatott Szívet szívért c. pszichothrillerében Nicolát, a gázoló sofőrt alakította. A 2005-ös Galaxis útikalauz stopposoknak c. filmben Questular Rontok szerepét kapta. Ugyanebben az évben, 2005-ben bevették a BBC One által készített Kémvadászok (Spooks) c. tévésorozatba, itt 15 epizódon át játszotta Juliet Shaw szerepét. Szerepelt a The Vice c. bűnügyi sorozatban, mint orvosszakértő, a 2003-as Álmodozók c. filmben, mint lányos anya. A 2003-as A negyedik X tévésorozatban főszerepet játszott Hugh Laurie és Sheila Hancock mellett. 2006-2007-ben is főszerepet vitt a Halálos némberek című fekete komédiában. 2011-ben mellékszerepet (Lix Storm) játszott a BBC Emmy-díjas thriller-sorozatában, a The Hour-ban, alakításáért a legjobb női mellékszereplőnek járó BAFTA-díjra jelölték.[11]

1997-ben Pam Gems író Stanley című romantikus színpadi vígjátékában nyújtott alakítássáért a legjobb női mellékszereplőnek járó Laurence Olivier-díjra jelölték. 2013-ban is jelölték a Laurence Olivier-díjra, Noël Coward rendező Private Lives című vígjátékában Amanda Prynne alakításáért.

Rendszeresen fellép színpadon is, klasszikus és kortárs színművekben. Játszott a londoni West Enden, az Oxford Playhouse-ban, a londoni Royal National Theatre-ben, a Hampstead Theatre-ben, a chichesteri Festival Theatre-ben, a londoni Gielgud Theatre-ben,[12] a sohói Royal Court Theatre-ben,[13] és a londoni National Theatre-ben.

Jószolgálati munkájaSzerkesztés

Patronálja a Scene & Heard nevű londoni gyermekjóléti szervezetet.[14]

Főbb filmszerepeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  3. The Peerage (angol nyelven)
  4. GeneaStar
  5. Burke’s Peerage: Landed Gentry, 18th ed., Vol. I, Peter Townsend, 130. o. (1965) 
  6. Burke’s Peerage: Baronetage and Knightage, Vol. III, 3046. o. (2003) 
  7. Jane Merrick: The world’s most elitist election: Hereditary peers will vote to fill the gap created by the death of Lord Ferrers. The Independent (independent.co.uk), 2012. december 9. (Hozzáférés: 2022. április 1.)
  8. Gerard Gilbert: Anna Chancellor has a lineage worthy of Tatler but has had to scrap to establish herself as one of our finest actors. The Independent (independent.co.uk), 2014. december 20. (Hozzáférés: 2022. április 1.)
  9. a b Tim Lewis: Anna Chancellor: „My life was chaotic. But it’s turned out OK”. The Guardian (theguardian.com), 2011. augusztus 21. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
  10. Jock Scot, performance poet – obituary". The Daily Telegraph (telegraph.co.uk), 2016. április 15. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
  11. The Hour az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  12. Review of Private Lives. Time Out (timeout.com), 2013. július 3. (Hozzáférés: 2022. április 9.)
  13. Tim Masters: Anna Chancellor leads Royal Court revolution. BBC News, 2014. június 27. (Hozzáférés: 2022. április 9.)
  14. Patrons & Founders – Scene & Heard. sceneandheard.org, 2012. (Hozzáférés: 2021. december 31.)

ForrásokSzerkesztés

További információSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Anna Chancellor témájú médiaállományokat.