Anna utca
Az Anna utca Budapest egyik utcája a Várnegyedben, az I. kerületben. A Tárnok utca 16.–Úri utca 13. között húzódik.
![]() |
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Anna utca | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest, I. kerület |
Városrész | Várnegyed |
Névadó | Châtillon Anna |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() |
A név eredete
szerkesztésValószínű, hogy III. Béla magyar király feleségéről, Anna antiochiai hercegnőről nevezték el, kinek sírja a közeli Nagyboldogasszony-templomban[1] található.
Névváltozások
szerkesztésÉpületei
szerkesztés1. szám: Egyemeletes saroklakóház, aminek a homlokzata és oldalhomlokzata egyaránt 6 ablakos. Gótikus nyíláskeret-részletek, a földszinti helyiségben pedig középkori falmaradványok láthatóak. A középkori házat Stocker Lőrinc orvos építtette újjá 1712-ben. 1745-ig itt működött az Arany Sas Gyógyszertár. A Tárnok utcai bejárati ajtójának ma is álló keretezése 1780 körül készülhetett. A ház homlokzatát klasszicista stílusban építették át 1820 körül, de a barokk szoborfülke megmaradt, ahová 1974-ben Kovács Margit Madonna Gyermekével című szobra került. A hajdani gyógyszertárban több eredeti kemencét, valamint a 16. században elterjedt üzletajtó és ablak kombinációját találták meg.
2. szám: Egyemeletes saroklakóház, aminek a homlokzati síkját a középkorban kiugratták egy konzolsorral, majd ezt a 16. században aláfalazták. Az Anna utcai homlokzat emeletén megmaradt egy reneszánsz és egy 15. századi ablakkeret. A ház kapualja dongaboltozatos. A házat többször átalakították, alapjaiban két középkori házból épülhetett össze. A mai kapualj helyén sikátor volt, amit a török hódoltság alatt átboltoztak. A mai épületet 1862-ben alakította ki Hild Károly Wiener Rozália részére, 1934-ben pedig újra átépítették.
Az utca a filmekben, irodalomban
szerkesztés- Az Anna utca, illetve az egyik itteni lakás lényeges helyszín Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében, a magánnyomozást folytató bűnügyi újságíró főhős kutakodásában kisebb mérföldkövet jelentettek az itt megtudott információk.
Ajánlott irodalom
szerkesztés- Budapest műemlékei. Budapest, 1955
- Zakariás G. Sándor: Budapest. Budapest, 1961.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Mátyás-templom
Források
szerkesztés- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 56. o. ISBN 963-05-6410-6
- Budapapest teljes Utcanév Lexikona. Sprinter Kiadó - ISBN 963-9469-06-8