Főmenü megnyitása

Annus József (Püspöklele, 1940. május 6.Deszk, 2005. december 14.) magyar író, szerkesztő, országgyűlési képviselő.

Annus József
Született Annus József
1940. május 6.
Maroslele
Elhunyt 2005. december 14. (65 évesen)
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Lengyel Zsuzsanna (1960-2005)
SzüleiAnnus József (1913-1996)
Putyora Erzsébet (1916-1976)
Foglalkozása író, szerkesztő, országgyűlési képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Kitüntetései A Magyar Művészetért Alapítvány Díja (1990)
Tamási Áron-díj (1993)

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Annus József (1913-1996) és Putyora Erzsébet (1916-1976) voltak. Főiskolai tanulmányait a Tanítóképző Főiskolán járta, Szegeden, 1954–1959 között. 1959–1961 között a királyhegyesi, 1961–1968 között pedig a nagylaki általános iskolában tanított, miközben írni kezdett. 1968–1970 között a Csongrád Megyei Hírlap munkatársa volt. 1970–1971 között a Tiszatáj című irodalmi folyóirat segédszerkesztője volt. 1971–1972 között olvasószerkesztő, 1972–1986 között pedig főszerkesztő-helyettes volt. 1986-ban a lap működését felfüggesztették, állásából eltávolították. 1986–1988 között a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménykezelője volt. 1988–1989 között a Móra Ferenc Könyvkiadó szegedi szerkesztője volt. 1989-ben rehabilitálták. 1989–1996 között a Tiszatáj főszerkesztője volt. 1996–2000 között a Szabad Föld főszerkesztője volt. 1989–1998 között az Írószövetség elnökségi tagja volt.

1967–1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt, 1989–től az MSZP tagja volt. 1990–1998 között országgyűlési képviselő, 1990–1994 között a honvédelmi bizottság tagja volt.

2005. december 14-én hunyt el Deszken.

Írói világa elsősorban a paraszti élethez és az onnan származó értelmiségiek sorsfordulóihoz kapcsolódott.

Kapcsolata az állambiztonsággalSzerkesztés

„Tihanyi”, majd „Csanádi” néven is szerepelt az állambiztonság beszervezettjei között, de állítólagos beszervezését 1978-ban tudta nélkül végezték, a vele való beszélgetéseket úgy jelentve, mintha a nevezett ügynök lenne. Saját kezűleg beszervezési nyilatkozatot nem írt alá, kárt ilyen minőségben senkinek sem okozott.[1]

MűveiSzerkesztés

  • Pányván (novellák, 1977)
  • Húsvéthétfő (kisregény, novellák, 1978)
  • Szintén Fickó (ifjúsági regény, 1980)
  • Kodács király csatái (mese, 1982)
  • Esti üzenetek (novellák, 1984)
  • Békebeli csaták (ifjúsági regény, 1986)
  • Kánon (regény, 1989)
  • Igazándi (ifjúsági regény, 1991)
  • A meggyfa magasában (novellák, 1997)
  • Eltérített Pegazus (emlékezések, irodalmi anekdoták, 2003)

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés