Anselmo Martin Lurago (Como, 1701. január 9.Prága 1765. november 29.) olasz származású cseh építész, a késő barokk és rokokó kiváló mestere, a Dientzenhofer család két tagjával (Christoph-fal és Kiliannal) Prága barokk arculatát meghatározó mesterek egyike.

Anselmo Lurago
Született

Como
Elhunyt 1765. november 29. (63-64 évesen)
Prága
A Wikimédia Commons tartalmaz Anselmo Lurago témájú médiaállományokat.
Klementinum, csillagász torony (František Maxmilián Kaňkával, 1720 körül)

ÉleteSzerkesztés

Comói építészcsalád 5. generációjában született. A család hagyományosan szoros kapcsolatokat ápolt Prágával, ahol már Anselmo szépapja, Carlo Lurago is dolgozott az 1630-as években. Anselmo húszas éveiben települt át Prágába, ahol František Maxmilián Kaňka tanítványa lett. Ennek köszönhető, hogy típusosan közép-európai épületein a szülőföldjéről hozott olaszos hatás kevéssé érezhető.[1] 1727-ben kapott polgárjogot a Kisoldalban. Csehországban, főleg Prágában dolgozott. Az ismert építész Kilian Ignaz Dientzenhofer lányát vette feleségül,[2] és apósa halála után annak több munkáját ő fejezte be.

MunkásságaSzerkesztés

Prágában számos egyházi és világi épületet tervezett, illetve épített fel. Két legjelentősebb munkájának a Kisoldalban álló Szent Miklós-templomot és az Óvárosban a Kinsky-palotát tartják.

Jelentős épületei (erősen hiányos)Szerkesztés

A KisoldalbanSzerkesztés

A kisoldali Szent Miklós-templom a városrész központjában, Kisoldali téren (Malostranské Namesti) áll; a prágai barokk legismertebb épülete. Christoph Dientzenhofer tervei szerint kezdték építeni 1703-ban. A tervező halála (1722) után a munkát fia, Kilian Ignaz Dientzenhofer folytatta, és Luragóval közösen fejezte be 1656-ban. A templombelső 1500 m²-es freskója szent Miklós megdicsőülését ábrázolja.[3]

Az ÓvárosbanSzerkesztés

Az Óvárosi tér (Starometské Námestí) északnyugati sarkán álló[4] Szent Miklós templom Prága egyik legszebb barokk temploma. Nemcsak kívülről lenyűgöző, de belseje is sok látnivalót tartogat. Nagy, zöld kupolája összetéveszthetetlen. Építését a neves német építész, Christoph Dientzenhofer kezdte, halála (1622) után fia folytatta, és az ő halála (1751) után Lurago fejezte 1755-ben. Belsejében látható Európa legnagyobb freskója és az az orgona, amin Mozart játszott 1787-ben.[5]

A Kinský-palota 1755–1756-ban épült Kinský gróf számára (a 19. század elején bővítették). A főhomlokzat címerpajzsai Ignaz František Platzer munkái. A 19. században német tannyelvű középiskola volt; leghíresebb diákja Franz Kafka.

Az Óvárost az Újvárostól elválasztó Na příkopě utcában álló Sylva-Taroucca palotát 1743-ban kezdte építeni Kilian Ignaz Dientzenhofer. Halála után ennek építését is Lurago vette át, és 1752-ben be is fejezte az épületet.

A VárbanSzerkesztés

A Második udvar délkeleti sarkában álló Szent Kereszt-kápolnát 1753 után készítette, amikor Mária Terézia átépíttette a várat.

A HradzsinbanSzerkesztés

1741. november 26-án az osztrák örökösödési háború (első sziléziai háború) részeként a franciák, szászok és bajorok megrohanták Prágát. Az ágyúzás egyebek közt s városrész déli peremén álló Mária mennybemenetele templomot is megrongálta. A templomot 1742-ben Lurago állította helyre; ekkor kapta az épület mai, barokkos arculatát.[6]

A Loreto téren (Loretánské náměstí) álló Černín-palotát is a francia tüzérség rongálta meg, és ezt is Lurago állította helyre.

Csehország egyéb városaibanSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Anselmo Lurago című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés