Anselmo Suárez y Romero

Anselmo Suárez y Romero (Havanna, 1818 – Havanna, 1878) elismert kubai író. Legismertebb műve a spanyol nyelven írt Francisco, amely az amerikai kontinens rabszolgaságát mutatja be.

Anselmo Suárez y Romero
Született 1818[1][2][3][4]
Elhunyt 1878 (59-60 évesen)
Állampolgársága kubai
Foglalkozása író

ÉleteSzerkesztés

Suárez y Romero a San Carlos nevelőintézetben és a Havannai Egyetemen tanult, itt szerzett diplomát 1837-ben; tanítással, közneveléssel és újságírással foglalkozott.[5]

Irodalmi munkássága az Una noche de retreta, Un viejo impertinente, Un recuerdo című művekkel kezdődött, amelyet a Biografía de Carlota Valdés 1838-ban történő kiadása követett. (angolul: Biography of Carlota Valdés).[6] Domingo del Monte kubai reformer-író fölkérésére 1838–1839-ben írta Francisco című regényét a rabszolgaság ellen, melyet csak halála után, 40 évvel később publikáltak.[7][8]

1859-ben adta ki Cikkgyűjtemény-ét (Colección de Artículos), benne néhány mesteri színvonalú, korrajzízű cikkel. Ugyanebben az évben felvételt nyer a Jogászok Szövetségébe. 1862-ben, Havannában több műve is napvilágot látott, köztük rövidebb-hosszabb esszék a köznevelés és az iskolarendszer reformja témakörében.

1870-ben jelentették meg a Jogi esetek kritikai szemléi (Cartas críticas sobre asuntos jurídicos) című gyűjteményét.

1880-ban végre megjelent spanyol nyelven a Francisco, amely az amerikai kontinens, elsősorban Kuba rabszolgaságát mutatja be.[6][9][10] A regény számos új kiadást ért meg.

Irodalmi karrierSzerkesztés

Anselmo Suárez y Romero mesterműve a Francisco, alcímén A cukormalom avagy a mező szépségei,[6] 1838 és 1839 között íródott és az amerikai kontinens első rabszolgaság ellenes regényének tartják. A másik mű, amely szintén a rabszolgaság eltörléséről szól, a Petrona és Rosalía című novella 1838-ból, amelyet Félix Tanco y Bosmeniel (1797–1871) írt, 1925-ben adták ki, és szintén a 19. századi rabszolgaság életét mutatja be.[9]

A Francisco című regény, amely Juan Francisco Manzano évekkel korábban írt életrajzi írásán, az Egy rabszolga önéletrajzán ("Autobiografía de un esclavo") alapul, amelyet később Angliában publikáltak,[11] utat mutatott több irodalmi alkotás számára: Cirilo Villaverde Cecilia Valdés regénye kezdte 1839-ben, Gertrudis Gómez de Avellaneda Sab című regénye 1841-ben, Pedro José Morillas műve, az El Ranchador 1856-ban, Antonio Zambrana El negro Francisco címen 1873-ban, végül Alejo Carpentier ¡Ecué-Yambá! című műve 1933-ban.[12][13][14]

Bár a Francisco évekkel a Tamás bátya kunyhója előtt készült, a gyarmati cenzúra nem engedte publikálni. A regény kéziratát 1840-ben juttatták el Richard Robert Madden brit hivatalnok és abolicionista részére, az Egy rabszolga önéletrajza Suarez y Romero által lektorált példányával együtt.[7][10][15]

BibliográfiaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. CERL Thesaurus (angol nyelven)
  2. NUKAT
  3. 7d11a1d7-a7fe-41d4-92c1-368dbfc0e4e0, Romero Anselmo Suárez, Bibliography of the History of the Czech Lands
  4. datos.bne.es (spanyol nyelven)
  5. Fay, John William. The Cyclopædia of American biography, Volume 5. Press Association Compilers (1915). Hozzáférés ideje: 2012. január 2. 
  6. a b c Suárez y Romero, Anselmo. Francisco. N. Ponce de León, 156. o. (1880) 
  7. a b Rosenthal, Debra J. Race mixture in nineteenth-century U.S. and Spanish American fictions. location: University of North Caroline Press, 73. o. (2004). ISBN 978-0-8078-5564-5 
  8. Branche, Jerome. Colonialism and race in Luso-Hispanic literature. https://books.google.com/books?id=rw_hrGinf8QC:+University of Missouri Press, 125. o. (2006). ISBN 978-0-8262-1613-7 
  9. a b Gonzalez Echevarría, Roberto. The Cambridge History of Latin American Literature: The twentieth century.. https://books.google.com/books?id=Whqnbvivog4C:+Cambridge University Press, 184. o. (1996). ISBN 978-0-521-34070-0 
  10. a b Burton, Gera. Ambivalence and the postcolonial subject: the strategic alliance of Juan Francisco Manzano and Richard Madden. Peter Lang, 34. o. (2004). ISBN 978-0-8204-7058-0. Hozzáférés ideje: 2011. január 2. 
  11. Cluster, Dick; Hernández, Rafael (2008). The History of Havana. MacMillan
  12. Bammer, Angelika. (1994). Displacements: cultural identities in question, volume 15 of Theories of contemporary culture. Indiana University Press.
  13. Gómez de Avellaneda, Gertrudis.szerk.: Nina M. Scott: Sab; and, Autobiography. University of Texas Press, xx. o. (1993) 
  14. Suárez y Romero, Anselmo.szerk.: Fernando Díaz Ruiz: Francisco, el ingenio o Las delicias del campo. Editorial Doble J, S. L. (2009). ISBN 84-96875-02-4 
  15. Handbook of Hispanic cultures in the United States, Volume 3. Arte Público Press (1994) 

ForrásokSzerkesztés