Antal Márk

(1880–1942) magyar, majd romániai matematikus, pedagógus, művelődéspolitikus

Antal Márk, 1898-ig Kohn[1] (Devecser, 1880. április 18.Kolozsvár, 1942. október 29.) pedagógus, matematikus, művelődéspolitikus. Antal János és Antal István apja. Megszervezte és igazgatta Kolozsvárott a Tarbut Zsidó Líceumot.

Antal Márk
Antal Márk 1922-ben
Antal Márk 1922-ben
SzületettKohn Márk
1880. április 18.
Devecser
Elhunyt1942. október 29. (62 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaWinternitz Szerén
Gyermekei
Foglalkozásapedagógus, matematikus, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Antal Márk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sírja a kolozsvári ortodox zsidó temetőben (Tordai út 154–156)

Életútja

szerkesztés

Kohn Simon és Preis Mária fia, izraelita vallású. 1905. július 6-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Winternitz Szerénnel, Winternitz Antal és Friedmann Fanni lányával.[2] 1907-ben felvették a budapesti Reform szabadkőműves páholyba.[3] Budapesti tanulmányai után ugyanott tanár, 1907-től a Középiskolai Mathematikai Lapok társszerkesztője, 1919-ben a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozott.[4] A matematikát fontos fegyvernek tartotta a természet erői ellen vívott harcban, dolgozatai a kapcsolástant és a geometriai szerkesztések elméletét bővítették.

Művelődéspolitikájának vezető elve az oktatás folytonosságának biztosítása megfelelő iskolán kívüli intézmények szervezésével. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, majd Kolozsvárra költözött, s a Tarbut (héberül 'művelődés') Országos Zsidó Iskolaegyesület igazgatójaként működött. Az izraelita felekezetű középiskola tanári karába valláskülönbség nélkül vont be haladó szellemű értelmiségieket.

A szakszervezeti munkások szabad-iskolájának rendszeres előadója (1921–25), majd Déznai Viktorral, Fürst Oszkárral és Hegedűs Árpáddal közösen az Ifjú Kelet c. zsidó ifjúsági folyóiratot szerkesztette (1922). Iskolájának megszüntetése után 1927-től a Minerva biztosító társaság matematikusa. Lakásán marxista társadalomtudományi szemináriumokat szervezett, hallgatói közt volt a fiatal Bányai László, Csőgör Lajos, Demeter János, Jancsó Elemér, Méliusz József, Mikó Imre, Tamási Áron, Vincze János.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) természettudományi szakosztályának munkatársa, ismertette Albert Einstein relativitáselméletét, méltatta a Bolyaiakat. Az 1940 őszén kiharcolta, hogy létrejöjjön a kolozsvári zsidó gimnázium, amelynek haláláig igazgatója volt. Matematikai tárgyú írásai kéziratban maradtak.

  1. A Belügyminisztérium 1898. évi 14978. sz. rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 855. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 41. oldal 39. sor.
  2. A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári házassági akv. 716/1905. folyószám alatt.
  3. Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939.  
  4. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

További információk

szerkesztés
  • Antal Márk emlékkönyv. Szerk. Weinberger Mózes, Kolozsvár, 1943.
  • Jancsó Elemér: Antal Márk emlékezete. Egység, 1946/33; újraközölve Kortársaim. 1976. 216-219.
  • Mikó Imre: Antal Márk és köre. Korunk, 1972/12; újraközölve Akik előttem jártak, 1976. 83-89.
  • Szegő Júlia: Antal Márkra emlékezve. Művelődés, 1980/4.
  • Film Antal Márkról. YouTube

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés