Főmenü megnyitása

I. Antal (La Fère (Pikárdia), 1518. április 22.Les Andelys (Eure (megye)), 1562. november 17.), franciául: Antoine de Bourbon, saját jogán Marle, majd Beaumont-le-Roger grófja, később Vendôme hercege, felesége, III. Johanna révén a Navarrai Királyság társuralkodója, Albret hercege, Foix, Rodez, Bigorre, Armagnac és Périgord grófja, illetve Béarn algrófja, a francia vallásháborúk fontos szereplője volt.

I. Antal
Bourbon Antal
Navarrai Antal
François Clouet: Antoine de Bourbon portréja (1557)
François Clouet: Antoine de Bourbon portréja (1557)

Életrajzi adatok
Uralkodóház Bourbon-ház (Capeting-dinasztia)
Született 1518. április 22.[1][2][3][4]
La Fère
Elhunyt 1562. november 17. (44 évesen)[1][2][3][4]
Les Andelys
Nyughelyecollégiale Saint-Georges de Vendôme
Édesapja Charles IV de Bourbon
Édesanyja Françoise d'Alençon
Házastársa III. Johanna navarrai királynő
Gyermekei
Arms of Charles de Bourbon.svg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Antal témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

 
Antoine de Bourbon címere, mely Navarra, Béarn és Bourbon címereit egyesíti

IV. Charles de Bourbon és Françoise d’Alençon negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot. 1537-ben örökölte két hercegségét atyjától, majd 1548-ban feleségül vette Albret Johannát, Navarra trónörökösnőjét. Apósa, II. Henrik navarrai király halálát követően 1555-ben örökölték a trónt – a királyi cím azonban névleges volt, mivel 1512-ben a spanyolok meghódították, 1516-ban pedig a királyságba olvasztották Navarra nagy részét.

II. Henrik uralkodása alatt a Franciaországban élő navarrai királyi pár katolikus hitét elhagyva a francia reformátusok (hugenották) oldalára állt. Komoly szerepet játszottak a Prè-au-Clerc-i incidensben, ahol fiuk, Henrik vezetésével 1558 májusában négyezer hugenotta énekelt nyilvánosan zsoltárokat. Később azonban bebizonyosodott, hogy Bourbon hercege sem szigorú erkölcsiségében, sem hitében nem sorolható a legbuzgóbb hugenották közé – ellentétben öccsével, Condé hercegével, aki a protestánsok vezére maradt haláláig.

1560-ban elhunyt a fiatal II. Ferenc, akit kiskorú öccse, IX. Károly követett a trónon. Ekkor Bourbon hercege volt a legközelebbi rokona a királyi hercegek közül, így a navarrai király követelhette a régensség jogát. Ezt azonban az anyakirályné, Medici Katalin szerezte meg a maga számára. A herceget a királyság tábornagyává (lieutenant-général) nevezte ki, és rávette, hogy katolizáljon. A csapodár Bourbon azzal is a régensnőhöz kötődött, hogy egyik udvarhölgye, Louise de La Béraudière du Rouhet volt a szeretője. Kilengései ellen protestáns korában maga Kálvin is felemelte a szavát.

A navarrai királynő nem cserélt hitet férjével együtt, így elváltak útjaik. Bourbon hercege 1562-ben a katolikus királypártiak oldalán állt a kitörő vallásháborúban. Feleségével, aki kitartó hugenottának bizonyult, eddigre nagyon megromlott viszonya – a királynő jobbnak látta először Vendôme-ban, majd a távoli Béarnban menedéket keresni. Antoine de Bourbon ezalatt a katolikus hadak élén Rouent ostromolta. Bár François de Guise segítségével a vár elesett, a hajdani navarrai király halálos sebet kapott november 13-án, és néhány napra rá elhunyt. Uradalmaiban a fia, Henrik követte, aki Johanna 1572-es halálát követően anyai örökségét is megszerezte.

Házassága és utódaiSzerkesztés

1548. október 20-án Moulins városában vette feleségül Albret Johannát (III. Johannát), II. Henrik navarrai király és Franciaországi Margit lányát. A királyi trónra emelkedő Johanna a férje halála után nem házasodott újra. A frigy nem csak a fentebb ismertetett birtokokkal, hanem számos gyermekkel ajándékozta meg Bourbon hercegét:

  • Henrik (1551–1553), Beaumont hercege, csecsemőként meghalt.
  • Henrik (1553–1610), III. Henrik néven Navarra királya (1572–1610), IV. Henrikként francia király (1589–1610).
  • Lajos Károly (1555–1557), Marle grófja, csecsemőként meghalt.
  • Magdolna (1556), csecsemőként meghalt.
  • Katalin (1559–1604), Albret hercegnője, Armagnac és Rodez grófnője, a későbbi II. Henrik lotaringiai herceg felesége 1599-től, hiszen meghalt, mielőtt férje trónra léphetett volna Lotaringiában.

Szeretőjétől, a Rouhet szépének nevezett Louise de La Béraudière du Rouhet-től is született egy törvényesített gyermeke:

  • Charles de Bourbon (1554–1610), Marmoutier apátja, 1569-től Comminges, majd Lectoure püspöke, 1594-től Rouen érseke. Katolikus egyházi tisztségei ellenére féltestvére, Henrik hívének számított.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Spanish Biographical Dictionary. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b The Peerage. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés