Globalizációellenesség
A globalizációellenesség, másképpen antiglobalizáció a globalizáció nevű világszintű egységesedési, univerzalizálódási folyamattal szembehelyezkedő politikai és társadalmi mozgalmak összege, illetve azoknak ideológiai alapja.
A globalizáció bírálói a kritikájukat több, összefüggő eszmére alapozzák. Közös pont a multinacionális vállalatok szabadkereskedelmi egyezményeken és a piaci dereguláción keresztül való, a munkavédelem, a környezet, és a nemzeti szuverenitás rovására lévő hatalomszerzésének ellenzése.[1] A globalizáció nyomán keletkező állapotot Edward Luttwak román születésű stratéga „turbókapitalizmusnak”,[2] Soros György „piaci fundamentalizmusnak”,[3] Susan Strange brit külpolitikai szakértő „kaszinókapitalizmusnak”,[4] Benjamin Barber amerikai politológus pedig a globalizáció megtestesítőjének vélt McDonalds világszerte elterjedt gyorsétteremlánc után „McVilágnak” nevezte.[5]
Egyes, antiglobalizációsnak bélyegzett aktivisták és irányzatok nem utasítják vissza a globalizációt elméleti szinten, és pártolják a nagyobb mértékű integrációt, kulturális érintkezést, az univerzális emberi jogokat és a méltányos kereskedelmet, így alkalmatlannak tekintik a „globalizációellenes” jelzőt.[6]
Globalizációval szembeni kritika szerkesztés
Elterjedt nézet a globalizációellenesség hívei körében, hogy az „elit” és az „uralkodó osztály” a világpiaci növekedést a saját meggazdagodása érdekében manipulálja. Gyanú tárgya a Bretton Woods-i egyezmény és utódjai, illetve a keretében létrehozott intézményrendszer.[7]
A nemzetközi pénzügyi rendszer szerkesztés
A globalizációval szembeszegülők gyakran rossz szemmel nézik a nemzetközi pénzügyi egyezményeket és intézményeket, akárcsak a Világbankot, a Kereskedelmi Világszervezetet, és a Nemzetközi Valutaalapot, mivel véleményük szerint aláássák a helyi szintű törvényhozást és csorbítják a nemzeti önrendelkezést. A globaizációellenesnek nevezett törekvések főbb célkitűzései közé tartozik a cégek jogi személyi státusza megszüntetése, valamint a „radikális” privatizációs programokkal való felhagyás kikényszerítése.[8]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Antiglobalization | social movement (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Luttwak, Edward. Turbo-Capitalism: Winners And Losers In The Global Economy (angol nyelven) (1998)
- ↑ Soros György: a pénzügyi piacok instabilitása (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Strange, Susan. Casino Capitalism (angol nyelven) (1997)
- ↑ Barber, Benjamin R.: Jihad vs. McWorld (amerikai angol nyelven). The Atlantic, 1992. március 1. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Stiglitz, Joseph, Andrew Charlton. Fair Trade for All: How Trade Can Promote Development (angol nyelven), p. 54. o.
- ↑ Stiglitz, Joseph: Globalism's Discontents (amerikai angol nyelven). The American Prospect, 2002. január 5. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ What are the main criticisms of the World Bank and the IMF? (amerikai angol nyelven). Bretton Woods Project, 2019. június 4. (Hozzáférés: 2019. november 29.)