Antiopé (Aszóposz leánya)

görög mitológiai alak, Nükteusz lánya

Antiopé, thébai királylány a görög mitológiában, az Odüsszeia szerint Aszóposz folyamisten lánya, más források szerint szülei Nükteusz és Polükszó voltak. Apollodórosznál bátyja, Lükosz szerepel Aigüptosz és Argüphia fiaként.

Antiopé
Watteau Jupiter und Antiope Detail.jpg
Nem
SzüleiPolüxó
Házastárs
  • Epópeusz
  • Phókosz
Testvér Nükteisz
Gyermekei
  • Amphión
  • Zéthosz
A Wikimédia Commons tartalmaz Antiopé témájú médiaállományokat.
Anna Dorothea Therbusch: Jupiter és Antiope. 1775

Zeusz szatír alakjában közeledett a lányhoz és teherbe ejtette. Antiopé haragos apja elől Sziküónba menekült, ahol Epópeusz király felesége lett. Nükteusz szégyenében öngyilkos lett, de halála előtt megeskette bátyját, Lükoszt, hogy meg fogja torolni a becsületén esett sérelmet. Lükosz megtámadta és leigázta Sziküónt, Epópeuszt megölte, Antiopét pedig magával hurcolta Thébaiba. A visszafelé úton a boiótiai Eleutheraiban Antiopé ikreket szült, és kitette őket a Kitharión hegyére. Egy pásztor megtalálta a csecsemőket, az Amphión és Zéthosz nevet adta nekik, és felnevelte őket.

Lükosz és felesége, Dirké, tömlöcbe vetették Antiopét, és kegyetlenül bántak vele. Egyszer azonban bilincsei maguktól lehulltak, Antiopé pedig fiaihoz menekült. A fiúk Dirkét bosszúból egy bika szarvaira kötözték, és amikor már halálán volt, egy forrásba dobták. Dionüszosz tébollyal sújtotta Antiopét, így büntetve fiait. Az asszonyt Phókosz meggyógyította, majd feleségül vette.

A Farnese-bika szoborcsoporton, amely Dirké bűnhődését ábrázolja, Antiopé a háttérben szemlélőként van jelen. Antiopé tragikus történetét Euripidész, Marcus Pacuvius és Livius Andronicus dolgozták fel, ezek a drámák azonban nem maradtak fenn. (Euripidész darabjának töredékeit Caius Iulius Hyginus, az Apollodori Bibliotheca és Apollóniosz Rhodiosz közvetítésével ismerjük.) A történet legrészletesebben Propertiusnál található meg.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés