Anyámasszony katonája (film, 1943)

magyar filmvígjáték

Az Anyámasszony katonája 1943-ban bemutatott fekete-fehér magyar filmvígjáték, melyet Ráthonyi Ákos rendezett.[2] Korának egyik legsikeresebb filmje volt, a korabeli tudósítások szerint kasszasikernek számított.[3][1][4] A film elveszett, forgatókönyve és plakátja maradt fenn, illetve több mint félszáz werkfotó, melyet a Filmarchívum könyvtárában őriznek.[3] 2010-ben a budapesti Örökmozgóban kiállítást rendeztek a megmaradt anyagokból.[3]

Anyámasszony katonája
1943-as magyar film

Anyámasszony katonája.jpg
Rendező Ráthonyi Ákos
Producer Takács Antal
AlapműHorváth Jenő
Műfaj filmvígjáték
Forgatókönyvíró Palásthy Géza
Főszerepben Szilassy László
Pelsőczy Irén
Vay Ilus
Bilicsi Tivadar
Mály Gerő
Zene Walter László
Operatőr Eiben István
Díszlettervező Daday Ferenc
Gyártásvezető Gaál László (felvételvezető)
Gyártás
Gyártó Takács Film Kft.
OrszágMagyarország
Nyelv magyar
Forgatási helyszín Hunnia Filmgyár
Esztergom
Játékidő 90 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Objectiv
Bemutató1943. augusztus 25.[1]
További információk

CselekménySzerkesztés

Kátay Miklós egy igazi kényes úrifiú, ráadásul képzelt beteg, azt hiszi, gyenge egészsége miatt nem fogják besorozni. Végül mégis mennie kell, a laktanyában a szakácsnőjének udvarló őrmesterrel találkozik, és egy másik újonccal, Balázzsal is összebarátkozik. A katonaság megneveli a pipogya főhőst, aki a fronton is kiválóan teljesít, miközben hazavárja a gyönyörű Éva.[2]

SzereplőkSzerkesztés

ForgatásSzerkesztés

A Hunnia Filmgyárban forgatták,[3] a külső felvételek Esztergomban készültek,[5] ahol a színészeket a Fürdő Szállóban szállásolták el és a Kis Gödör étteremben étkeztették;[6] illetve a budai hegyekben, a honvédség közreműködésével.[7]

FogadtatásSzerkesztés

A film közönségsiker volt, a bemutató napján a bajai Uránia filmszínházban például bruttó 9384 pengőt jövedelmezett.[8][1] A filmet még az év végén, sőt 1944 elején is játszották a mozik, annyira kereste a közönség.[3][9]

Gyimesi Kásás Ernő a Magyar Film című folyóiratban megjelent kritikája vegyesen fogadta a filmet. Úgy vélte, „ennyire elevenére tapintani a sikernek a közönség kívánalmainak, a mozis kasszasikerének, külön művészet.” Kitűnőnek tartotta a történetet, a katonaságban férfivá érő puhány selyemfiú alapötletét, ugyanakkor úgy érezte, az alkotás sokszor él a túlzás eszközeivel a közönség igényeinek kiszolgálása végett, és bár rendkívül mulatságos, a „mondanivaló súlyából enged”. Ugyancsak dicsérte a film főbb aspektusait: „Rendezés, zene, fényképezés szépen csendül egybe a színészek játékával”, és úgy gondolta, Vay Ilus „csúnyaságát” nem kellett volna tovább fokozni, bár az újonc színésznőt ígéretes tehetségnek tartotta. „Bilicsi kifogástalan. Mály igen kedves, egyedülálló alakítást ad, [...] Pethes Ferenc több szöveget is elbírt volna.” A díszlettel és a hangfelvétellel is elégedett volt a kritikus.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c (1943. szeptember 1.) „Anyámasszony katonája”. Magyar Film 5 (35).  
  2. a b c Anyámasszony katonája. Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  3. a b c d e Elveszett filmek emlékei III.. kultúra.hu. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  4. a b (1943. szeptember 9.) „Anyámasszony katonája”. Magyar Film 5 (36), 8-9. o.  
  5. (1992. november 5.) „Lapok az esztergomi mozizás múltjából”. Esztergom és Vidéke (43), 5. o.  
  6. (1943. április 23.) „Filmművészek Esztergomban”. Esztergom és Vidéke (34), 2. o.  
  7. Hősi halott, filmcsillag, ásító statiszták a Filmgyár száz évében. Index.hu, 2017. szeptember 7. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. 2020-as árfolyamon átszámítva kb. 1,2 millió forintnak felel meg.
  9. (1943. december 29.) „Az Edison mozi januári műsorai”. Zalamegyei Ujság 26 (294), 3. o.  

További információkSzerkesztés