Apró mesék

2019-ben bemutatott magyar játékfilm

Az Apró mesék 2019. március 14-én bemutatott magyar mozifilm, melyet Köbli Norbert forgatókönyve alapján Szász Attila rendezett. Besorolása szerint romantikus thriller, illetve történelmi film, mely 16 éven aluliak számára nem ajánlott; játszási ideje 112 perc.

Apró mesék
2019-es magyar nagyjátékfilm
Rendező Szász Attila
Forgatókönyvíró Köbli Norbert
Főszerepben
Gyártás
Ország Magyarország
Játékidő 112 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Vertigo Média (Magyarország)
Bemutató2019. március 14. (Magyarország)[1][2]
Korhatár16 IV. kategória (NFT/25096/2019)
További információk
SablonWikidataSegítség

TörténetSzerkesztés

A II. világháború végét követően még hónapokig zűrzavar és bizonytalanság uralkodik Magyarországon, hozzátartozók százai-ezrei próbálnak információhoz jutni – jellemzően újsághirdetések útján – frontszolgálatra besorozott, s már rég ismeretlen helyen tartózkodó családtagjaikról. Egy, a háborúból szerencsésen hazakerült férfi felismeri, hogy egy kis szélhámossággal hasznot tud húzni ebből, oly módon, hogy felkeresi az ilyen hirdetőket, magát az illető által keresett személy katonatársának kiadva kamu információkkal igyekszik megnyugtatni azokat, majd gátlástalanul bezsebeli a hálából felajánlott kosztot, pár napi kvártélyt, jó ruhát, stb. Egyik próbálkozása azonban balul sül el, menekülnie kell Pestről, majd arról a vonatról is, amin menekülni igyekszik: így találkozik egy fiatal egygyermekes nővel, akinek férje szintén a háború miatt van távol, és aki hajlandó menedéket nyújtani neki az erdő mélyén. Miközben álmaiban folyton a háborús démonjai bukkannak fel, szerelmi viszonyba keveredik a nővel, noha annak a férje is bármikor hazatérhet.

KözreműködőkSzerkesztés

SzereplőkSzerkesztés

AlkotókSzerkesztés

ForgatásSzerkesztés

A forgatókönyv szerint a jelenetek részben a szovjet hadszíntéren, részben a szétbombázott Budapesten, részben pedig a Gemenc környékén fekvő Bárányfokon és annak külterületein játszódnak. [Utóbbi fiktív településnek tekinthető, mert bár a Bárányfok létező helynév, ráadásul Gemenc közelében, de csak egy csekély népességű külterületi lakott helyet fed.] A hadszíntéri felvételeket a Tátrában készítették, a bárányfoki jeleneteket pedig többek között Páty külterületén és a fóti tavaknál vették fel.

ForrásokSzerkesztés