Főmenü megnyitása

Argánfa

növényfaj
(Argán szócikkből átirányítva)

Az argánfa (Argania spinosa) egy fás szárú növényfaj, a vajfafélék (Sapotaceae) családjába tartozó Argania növénynemzetség egyetlen faja. Természetes körülmények között csak Északnyugat-Afrikában fordul elő, a Marokkó délnyugati részén húzódó, félsivatagos Sous-völgy bennszülött faja. Elterjedési területe mintegy 8000 négyzetkilométer kiterjedésű, Marokkó mellett kisebb részben átnyúlik Algériába is.

Infobox info icon.svg
Argánfa
Argan Tree near Tafraoute.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Csoport: Zárvatermők
Csoport: Valódi kétszikűek
Csoport: Asteridae
Rend: Hangavirágúak
Család: Vajfafélék
Alcsalád: Sapotoideae
Nemzetség-
csoport
:
Sideroxyleae
Nemzetség: Argania
Roem. & Schult.[1]
Faj: A. spinosa
Tudományos név
''Argania spinosa''
(L.) Skeels
Szinonimák

Argania sideroxylon Roem. & Schult.
Sideroxylon spinosum L.[2]

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Argánfa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Argánfa témájú médiaállományokat és Argánfa témájú kategóriát.

Kecskék legelnek egy argánfa ágain

Az argánfák 8-10 méteres magasságig nőnek meg, életkoruk elérheti a 200 évet is. Jellemzően göcsörtös törzsű, szétterülő lombkoronájú, tövises fák, lombkoronájuk körmérete akár a 70 métert is elérheti; ágai a föld felé hajlanak. Ovális levelei 2-4 centi hosszúak, lekerekített csúcsúak. Áprilisban nyíló virágai aprók, ötszirmúak, színük halvány zöldessárga.

Termései 2-4 centiméter hosszúak és 1,5-3 centiméter szélesek, a gyümölcsök héja keserű, terméshúsa édeskés illatú, de kellemetlen ízű. A gyümölcsök belsejében igen kemény csontár található, melynek súlya az egész termés negyedét is meghaladhatja. A csontáron belül 1(-3) mag található, melyek igen gazdag olajtartalmúak, a belőlük kinyerhető argánolajat étkezési és kozmetikai célra is kiterjedten alkalmazzák. A terméshúst állatok takarmányozásához használják fel. A termések beéréséhez több mint egy év szükséges, betakarításukra általában a virágzást követő év júniusában-júliusában kerülhet sor.

Tartalomjegyzék

Nevének eredeteSzerkesztés

Az argan szó, ami többek között a faj magyar és tudományos nevének is alapjául szolgál, annak a berber népcsoportnak (a silháknak) a nyelvéből származik, amely a fa fő termőterületén él. Mivel a silhák életében az argánfa kiemelkedő jelentőséggel bír, a silha nyelvben számos kifejezés létezik a növény különböző részeinek és különféle érettségi állapotainak megnevezésére, a szüretelés és a feldolgozás egyes munkafázisaira. Középkori arab orvosi források harjānként említik a fát, amely kifejezés ugyanezen tőből ered.

TermesztéseSzerkesztés

Marokkóban az argánligetek, arganeraiek kiterjedése több mint 8000 négyzetkilométer, területüket az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította. A faj élőhelye a XX. században a korábbinak csaknem felére zsugorodott, a 2000-es évek elejétől azonban fokozatosan nő a világpiaci kereslet az argánolaj iránt, ezért a marokkói kormányzat elszánta magát az argánfa termőterületeinek növelésére. Az argánexportból származó bőséges bevétel ugyanakkor új veszélyt szült a fák számára: a váratlan jólét a gazdálkodókat arra készteti, hogy még több kecskét tartsanak, amelyek azonban felugrálnak az argánfák ágaira, és ott elfogyasztják a friss hajtásokat.[3]

Az argánfát ma már több más országban is termesztik, elsősorban Izrael egyes régióiban.[4][5][6]

FelhasználásaSzerkesztés

Marokkó egyes területein az argánfa bogyóját ugyanúgy hasznosítják, mint az olajbogyót: hasznosítják a faanyagát, a magjából kisajtolt olajat - étkezési, gyógyászati, közmetikai célra, sőt még üzemanyagként is -, a gyümölcshúst pedig állatok takarmányához adják. Nagyon gyakran hozzátartozik az argánfák megjelenéséhez a lombkoronában ugrándozó és legelésző kecskék látványa; az argánolajat is a hagyományos feldolgozási eljárások során leginkább azokból a csontárokból nyerték ki, amelyek előzőleg keresztülhaladtak a kecskék tápcsatornáján.[7] Az argánfa termése a virágnyílás után bő egy évvel, a következő nyáron érik be teljesen, gyűjtését jogszabályok és lokális tradíciók is szabályozzák.

ArgánolajSzerkesztés

Az argánolajat jellemzően női közösségek állítják elő nehéz és időigényes fizikai munkával. Ehhez először el kell távolítani a csontárokat körülvevő gyümölcshúst, majd meg kell törni az igen kemény csonthéjat. A további feldolgozás módja attól függ, milyen célra kívánják értékesíteni a végterméket: étkezési felhasználáshoz a magokat az olajütés előtt enyhén megpirítják, ha viszont kozmetikai célú felhasználásra kerül az olaj, abban az esetben a pirítást kihagyják, máskülönben a végterméknek nagyon intenzív diószerű illata lenne.[8] A magokat péppé zúzzák, amit azután néhány hétig pihentetnek, így a szilárd összetevők leülepednek az edényzet aljára. A nyers olajat végül még szűrhetik is, attól függően, hogy milyen tisztaságú olajra van igény, de bizonyos mennyiségű lebegő szilárd anyag még a legfinomabb argánolajokban is előfordulhat. Az olaj leszűrése után megmaradó anyagot ugyancsak állatok takarmányozására használják. A hagyományosan préselt olaj normál körülmények között 3-6 hónapig, az újabban egyre inkább elterjedő száraz préseléssel készülő olaj 12-18 hónapig tartható el, maguk a csontárok pedig feltörés nélkül akár 20 évig is megőrzik minőségüket.[9]

Az olaj átlagosan mintegy 80 százalékban tartalmaz telítetlen zsírsavakat és jobban ellenáll az oxidációnak, mint az olivaolaj. Használják mártogatónak, saláták és kuszkusz készítéséhez, tésztaételeknél és más hasonló célokra. Népszerű édesség Marokkóban a mogyoróvajhoz hasonló konzisztenciájó amlou, amit pörkölt, órölt mandula vagy mogyoró, argánolaj és méz felhasználásával állítanak elő és többnyire kenyérre kenve fogyasztják. Kozmetikai és gyógyászati célra pirítás nélkül préselt olajat használnak, a marokkói népi gyógyászatban elsősorban bőrbetegségek kezelésére használják, de az ezredforduló óta rohamosan nő a népszerűsége a legnagyobb kozmetikai cégek körében is.[10][11][12]

 
Levelei, virágai és éretlen termései
 
Termései a Toulouse-i múzeumban

ForrásokSzerkesztés

  1. Genus: Argania Roem. & Schult.. Germplasm Resources Information Network. United States Department of Agriculture, 2009. március 31. (Hozzáférés: 2010. december 10.)
  2. Taxon: Argania spinosa (L.) Skeels. Germplasm Resources Information Network. United States Department of Agriculture, 2005. december 14. (Hozzáférés: 2010. december 10.)
  3. Tim Wall. „Tree-Going Goats Threaten Oil Supply_Discovery News”, 2011. szeptember 22. 
  4. Growing for Change, Ruhama Shattan, Jerusalem Post, Oct. 12, 2001
  5. Growth and oil production of argan in the Negev Desert of Israel, A. Nerd, E. Etesholaa, N. Borowyc and Y. Mizrahi, Industrial Crops and Products, Volume 2, Issue 2, February 1994, Pages 89-95
  6. Phenology, breeding system and Fruit development of Argan [ Argania spinosa, Sapotaceae] cultivated in Israel, Avinoam Nerd1, Vered Irijimovich2 and Yosef Mizrahi, Economic Botany, Volume 52, Number 2 / April, 1998, pl 161-167.
  7. Infos at the-tree.org.uk Archiválva 2006. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  8. (1999) „Ethnoeconomical, ethnomedical, and phytochemical study of Argania spinosa (L.) Skeels”. Journal of Ethnopharmacology 67 (1), 7–14. o. DOI:10.1016/S0378-8741(98)00228-1. PMID 10616955.  
  9. (2007) „Phenols and Polyphenols from Argania spinosa”. American Journal of Food Technology 2 (7), 679. o. DOI:10.3923/ajft.2007.679.683.  
  10. (2003) „Consumption of argan oil (Morocco) with its unique profile of fatty acids, tocopherols, squalene, sterols and phenolic compounds should confer valuable cancer chemopreventive effects”. European Journal of Cancer Prevention 12 (1), 67–75. o. DOI:10.1097/01.cej.0000051106.40692.d3. PMID 12548113.  
  11. Arganolie informative (NL). [2013. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
  12. (2008) „Argan oil: Occurrence, composition and impact on human health”. European Journal of Lipid Science and Technology 110 (7), 632. o. DOI:10.1002/ejlt.200700220.  
  • T.J. Lybbert (2007). „Patent Disclosure Requirements and Benefit Sharing: A counterfactual case of Morocco’s argan oil”. Ecological Economics 64 (1), 12–18. o. DOI:10.1016/j.ecolecon.2007.06.017.  
  • (2004) „Does Resource Commercialization Induce Local Conservation? A Cautionary Tale from Southwestern Morocco”. Society & Natural Resources 17 (5), 413–430. o. DOI:10.1080/08941920490430205.  
  • (2002) „Market-Based Conservation and Local Benefits: The Case of Argan Oil in Morocco”. Ecological Economics 41 (1), 125–144. o. DOI:10.1016/S0921-8009(02)00020-4.  
  • O. M'Hirit. L'arganier: une espèce fruitière-forestière à usages multiples. Pierre Mardaga (1998). ISBN 2-87009-684-4 
  • (1987) „The argan tree (Argania sideroxylon, Sapotataceae), a desert source of edible oil”. Economic Botany 41 (2), 221–233. o. DOI:10.1007/BF02858970.  
  • Rachida Nouaim. L'arganier au Maroc: entre mythes et réalités. Une civilisation née d'un arbreune espèce fruitière-forestière à usages multiples. Paris: L'Harmattan (2005). ISBN 2-7475-8453-4 
  • (1992) „The argan: multipurpose tree of Morocco”. Kew Magazine 9 (2), 76–85. o.  
  • Elaine M. Solowey. Supping at God's table. Thistle Syndicate, 75–76. o. (2006). ISBN 0-9785565-1-8 
  • Luigi Cristiano e Gianni De Martino (2000), "Marocco atlantico. In terra di Argania", Erboristeria domani, 233, pp. 78–85.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Argania című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.