Főmenü megnyitása

Ariadne-barlangrendszer

barlang Esztergomban

Az Ariadne-barlangrendszer Magyarország harmadik leghosszabb és negyedik legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja. Fokozottan védett barlang.

Ariadne-barlangrendszer
Denevér-ág
Denevér-ág
Hossz19 100 m
Mélység137 m
Magasság67 m
Függőleges kiterjedés204 m
Ország Magyarország
Település Esztergom
Földrajzi táj Pilis
Típus termálkarszt
Barlangkataszteri szám 4840-1
Elhelyezkedése
Ariadne-barlangrendszer (Magyarország)
Ariadne-barlangrendszer
Ariadne-barlangrendszer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 58″, k. h. 18° 50′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 58″, k. h. 18° 50′ 39″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ariadne-barlangrendszer témájú médiaállományokat.

LeírásSzerkesztés

A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilisben, Pilisszentléleken, Klastrompuszta közelében, a Csévi-szirteken található. A hossza 17 300 méter, a függőleges kiterjedése 204 méter, 137 méter mély és 67 méter magas.

A Csévi-szirtek hat barlangjának, a Leány-barlangnak, a Legény-barlangnak, az Ariadne-barlangnak, a Rejtekút-barlangnak, a Vacska-barlangnak és a Kőoszlopos-barlangnak a fokozatos összekötésével jött létre. Összesen hét bejárata van.[1]

Fokozottan védett barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával látogatható. Az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület kutatja.

A 757 méter magas Pilisnek az északnyugati, meredek oldalában található a függőleges sziklafalakkal, magasra törő sziklabordákkal tagolt Csévi-szirtek. A Klastrompuszta felett húzódó hegyoldalban 51 barlangbejárat található, melyek közül hét az Ariadne-barlangrendszer szövevényes járataiba vezet. Legismertebbek és egyben leglátványosabbak a Leány-barlang és Legény-barlang bejáratai, melyekhez turistaút is vezet.

KialakulásSzerkesztés

Termálkarsztos eredetű, a feláramló karsztvíz hatására, vízalatti oldódással és keveredési korrózióval keletkezett a járatok nagy része, amikor a Pilis hegynek ez a része még nem emelkedett ki környezetéből. Később a hegység kiemelkedése miatt a karsztvízszint egyre mélyebbre került, így a meglévő barlangjáratok fokozatosan szárazra kerültek, az újabb járatok keletkezése pedig mélyebbre tevődött. Lefelé haladva tehát egyre fiatalabb barlangszakaszokkal találkozunk, a járatok jellege is ennek megfelelően változik. A mai karsztvízszinten feltételezett legfiatalabb járatok elérése ezidáig nem sikerült. A szárazra került, inaktív járatokban a földtörténet egyes szakaszaiban víznyelő-tevékenység is folyhatott, ennek eredményeként számos helyen lösz, illetve homokkő-málladék mosódott be a felszínről. A járatok zömében jelentős mennyiségű cseppkő képződött, amely akár teljesen el is zárta az összeköttetéseket. A jégkori fagyások nyomai is megfigyelhetők, de nem olyan mértékben, mint a magasabban fekvő Ajándék-barlangban.

KutatástörténetSzerkesztés

A barlangrendszer 2010. december 12-én jött létre a Vacska–Rejtekút-barlangrendszer és a Leány–Legény–Ariadne-barlangrendszer összekötésével, ekkor a hossza 11 700 méter volt. Azóta a Legény-barlangban történt jelentős továbbjutás 2011 márciusában, amikor a denevérek útmutatását követve, több mint egy kilométer, képződményben gazdag járatot sikerült feltárni. Az új rész neve a Denevér-ág lett, ezzel a barlang hossza meghaladta a 13 kilométert. Azóta kisebb, 100 méteres nagyságrendű feltárások történtek a Leány-barlang régi részén is, illetve a Vacska-barlang belső szakaszain, így 2013 év végére a barlangrendszer hossza elérte a 14 kilométert. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül a Legény-barlang előcsarnoka és a vasajtó mögötti, névtelen terem, a Leány-barlang bejáratai, valamint a Pitvar és a Melegedő nevű termek. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Tudományos vizsgálatokSzerkesztés

 
Poligon
 
Szelvény

A Csévi-szirtek barlangjai között a kapcsolatot, új módszerrel, légnyomjelzéses vizsgálattal mutatták ki. Ennek keretében inert, ártalmatlan jelzőgázt eresztettek be nyáron az Ajándék-barlangba, a feltételezett rendszer legmagasabban nyíló barlangjába, majd mintákat vettek a többi, alacsonyabban fekvő bejáraton kiáramló huzatból. Sikerült is kimutatni a gázt, először az Indikációs-barlangban, majd a Leány-barlangban.

Új barlangrészek feltárását célozták a geoelektromos mérések, ellenállás mérések, melyek az ELTE Geofizikai tanszékének és a Geomega Kft-nek a közreműködésével zajlottak, Surányi Gergely vezetésével. A sokpontos ellenállásmérés eredményeként ki lett mutatva a mérővonal alatti szelvény fajlagosellenállás-térképe, amelyből egyenes következtetést lehet levonni a légteres járatok elhelyezkedésére, hiszen a levegő ellenállása végtelen, a kőzeté pedig valamilyen véges érték. A mérésekkel két helyen is sikerült jelentős méretű, ismeretlen járatokat kimutatni, ám ezek feltárása és ezzel a mérések gyakorlati bizonyítása még nem történt meg. Biztató eredmény azonban, hogy a már megismert barlangjáratok feletti mérések azok helyét pontosan kimutatták.

Új kutatási módszerekSzerkesztés

A Vacska-barlang véletlenszerű bejárása során, 2007-ben észlelte Kovács Richárd és Slíz György a jelentős huzatot, amelynek alapján a barlang folytatását sejtették.[2]

A barlang bontása (2009) során talált nagy mennyiségű, úgynevezett denevérkijelölés mutatta a bontás helyes útját. Ezt a denevérek okozzák, de még nem derült ki, hogy tudatosan kijelölik, vagy spontán alakul ki a közlekedésük során. A kutatók megfigyelései alapján a mészkővel reagáló vizeletük okozhatja. Azóta a denevér kijelölésnek elnevezett jelenség, a huzat mellett, a feltáró kutatás fontos útmutatását adja. Kiderült, hogy a Csévi-szirtek barlangjaiban ezek az útvonalak, nemcsak a szűk helyeken, hanem teljes hosszban ki vannak jelölve, így vezérfonalként vezetik be a barlangkutatókat az új járatokba, még az olyan helyeken is, ahol egyéb jel nem utal a barlang folytatására. Az Ariadne-barlangrendszerben már több kilométer felfedezés köszönhető ennek a megfigyelésnek, de 2013-ban a Szopláki-ördöglyukban és a Csodabogyós-barlangban is a denevér kijelölésnek köszönhetően történtek jelentős feltárások.

További kutatásokSzerkesztés

A fő kutatási cél a Csévi-szirteken található nagyobb, még különálló barlangok egyesítése. Ezen belül az Ajándék-barlang bekötése az Ariadne-barlangrendszerbe, amivel a barlangrendszer függőleges kiterjedése elérné a 275 métert. További nagy kihívás a kutatóknak, hogy lejussanak a 120–150 méter tengerszint feletti magasságban található karsztvízszintig, aminek elérésével, közel 500 méteres mélységével ez lenne Magyarország legmélyebb barlangja.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ariadne-barlangrendszer (magyar nyelven). Pilisi barlangkutatás. [2012. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 24.)
  2. http://foldalatt.hu/wp-content/uploads/2016/06/cholnoky-k%C3%B6z%C3%B6s-kutat%C3%A1s.jpg

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés