Felsőárpás
Felsőárpás (románul: Arpașu de Sus, németül: Oberarpasch) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
| Felsőárpás (Arpașu de Sus) | |
.JPG) | |
| Az Istenanya elszenderülése templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Alsóárpás |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 557016 |
| SIRUTA-kód | 143977 |
| Népesség | |
| Népesség | 1249 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 485 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 00″, k. h. 24° 36′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 00″, k. h. 24° 36′ 60″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőárpás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.JPG)
Fekvése szerkesztés
Fogarastól 34 km-re délnyugatra, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik.
Népessége szerkesztés
Általános adatok szerkesztés
A falu népessége 1850 és 1910 között szerényen növekedett, azóta csökken.
Etnikai és vallási megoszlás szerkesztés
- 1900-ban 1756 lakosából 1715 volt román, 16 cigány, 14 német és 11 magyar anyanyelvű; 1724 ortodox, 15 római katolikus és 12 zsidó vallású. A lakosok mindössze 13%-a tudott írni és olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 1%-a beszélt magyarul.
- 2002-ben 1285 lakosából 1281 volt román nemzetiségű; 1201 ortodox, 49 adventista és 21 evangéliumi keresztény vallású.
Története szerkesztés
Fogaras vidéki, majd Fogaras vármegyei román falu volt. Nevét először 1589-ben említették, Felseo Arpas alakban. 1632-ben 51 jobbágy- (köztük három halász-), két havasalföldi és egy Hátszeg vidéki származású zsellércsalád lakta. Üveghutája az 1715 előtti években létesült a Teleki család birtokán, de elképzelhető, hogy a határ más részében már korábban is létezett. 1722-ben 190 jobbágy és 33 boér családfőt számláltak meg. Az üveghutában ekkor két mester dolgozott. 1742 és 1787 között folyamatosan készítettek benne táblaüveget. 1804-ben egy csehországi német bérlő új helyen építette újjá és harminc évig bérelte. 1851-ben a brassói Nicolae T. Ciurcu árendálta a hutát.[2] Az üzem leállása után az üvegmunkások közül öt német és olasz eredetű család telepedett le a faluban, és utódaik máig is itt élnek.[3] A magyar királyi erdőkincstár birtokát 1910-ben Ioan Dragoman és Ioan Pompu bérelte.
Gazdasága szerkesztés
A falutól délre pisztrángtenyészet és vendégfogadó működik.
Látnivalók szerkesztés
- Az Istenanya elszenderülése ortodox templom 1799 és 1809 között épült, belülről Nicolae Grecu festette ki 1815-ben.
- A Lacul Tătarilor tőzegláp a falutól három kilométerre délkeletre, az Arpașul Mare patak feletti teraszon. A tőzeg kilenc méter vastag, a láp területe 3,68 hektár.[4]
- Mormotarezervátum a Fogarasi-havasokban.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger, 2006, 117. és 137. o.
További információk szerkesztés
- Szent Györgyöt ábrázoló üvegikon a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében [2][halott link]
.svg){kind=small}
