Főmenü megnyitása

Arszlán Giráj krími kán

krími tatár kán

Arszlán Giráj (krími tatár: Arslan Geray, آرسلان كراى), (16921767. május 30.) krími tatár kán, II. Devlet kán fia.

Arszlán Giráj
آرسلان كرا
Krími tatár kánság
Uralkodási ideje
1748 1756
1767
Elődje II. Szelim Giráj
Utódja Kirim Giráj
Életrajzi adatok
Uralkodóház Giráj-dinasztia
Született 1692
Elhunyt 1767. május 30. (76 évesen)
Căușeni
NyughelyeBahcsiszeráj
Édesapja II. Devlet Giráj
Gyermekei Szelim
Sahbaz
Devlet
Meszúd
Iszlám
Gázi
Mubarak

Első uralkodásaSzerkesztés

Arszlán I. Kaplan kán idejében a núreddin címet birtokolta (17351736), II. Fetih kán alatt pedig kalga volt (17361737). II. Szelim Giráj 1748-as halála után a szultán Arszlánt nevezte ki krími kánnak. Arszlán unokatestvérét, Szelimet tette meg kalgának, bátyját, Kirimet pedig núreddinnek.

Arszlán a kinevezése után elsődleges feladatának tekintette a kánság újjáépítését az 1730-as évek két pusztító orosz betörése után. Folytatta Bahcsiszeráj felépítését, de az egész Krímen támogatta a városok és épületek visszaállítását. Folytatta a félsziget bejáratát védő Perekop várának megerősítését és több kisebb erődöt (Ucs Obe, Csongár, Szivas) is emeltetett. Újjáépíttette az oroszok által lerombolt kezlevi mecsetet, iskolákat és medreszéket renováltatott (elsősorban a bahcsiszeráji nagymecset mellett levőt) és Ahmeszdzsidben, Kezlevben és egyéb városokban nyilvános kutakat építtetett.

Uralkodásának másik fontos eseménye, hogy konszolidálta a belső viszonyokat. A Giráj dinasztia több tagja vélt vagy valós sérelmek miatt a kánság határvidékeire költözött és ha lehetőség adódott, lázadást szított a budzsáki és kubanyi nogájok vagy cserkeszek között. Arszlán ezeket a kánfiakat kiengesztelte, ajándékokkal és magas pozíciókkal a fővárosba csábította őket, így növelve az állam belső stabilitását. Külpolitikájában minden szomszédjával a béke megőrzésére törekedett.

1756-ban nem teljesen tisztázott okból, valószínűleg isztambuli intrika következtében a szultán leváltotta a káni tisztségről és helyére Halim Girájt ültette. Arszlán Híosz szigetére távozott.

Második uralkodásaSzerkesztés

1767-ben újból kinevezték kánnak, de útban a Krím felé, a moldvai Kausani városában meghalt. Holttestét Bahcsiszerájba szállították és a káni temetőben helyezték nyugalomra.

ForrásokSzerkesztés

  • О. Гайворонский «Созвездие Гераев»
  • О. Гайворонский «Повелители двух материков» тома 1-2
  • Халим Гирай «Розовый куст ханов» (история крымских ханов)

Lásd mégSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Арслан Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
II. Szelim Giráj
Krími kán
17481756
 
Következő uralkodó:
Halim Giráj
Előző uralkodó:
III. Szelim Giráj
Krími kán
1767
 
Következő uralkodó:
Makszud Giráj