Arthur Zimmermann

Arthur Zimmermann (Marggrabowa, 1864. október 5.Berlin, 1940. június 6.) a Német Birodalom külügyminisztere volt az 1916-tól 1917-ig terjedő időszakban. Az ő ötlete volt, hogy Mexikó lépjen be az első világháborúba a központi hatalmak oldalán, és támadja meg az Amerikai Egyesült Államokat. Felelősség terheli a Zimmermann-táviratért, ami elősegítette az Egyesült Államok hadbalépését a Német Birodalom ellen 1917 áprilisában.

Arthur Zimmermann
Arthur Zimmermann.png
A Német Birodalom külügyminisztere
Hivatali idő
1916. november 22. 1917. augusztus 6.
Uralkodó/
Kancellárok
II. Vilmos német császár
Theobald von Bethmann-Hollweg
Georg Michaelis
Előd Gottlieb von Jagow
Utód Richard von Kühlmann
Katonai pályafutása
Csatái első világháború

Született 1864. október 5.
Marggrabowa
Elhunyt1940. június 6. (75 évesen)[1]
Berlin[2]
Sírhely Berlin

Foglalkozás
Iskolái
Halál oka tüdőgyulladás

Díjak
  • Belga Korona-rend nagykeresztje
  • Albert-rend
  • Vörös Sas-rend 1. osztálya
  • Vörös Sas-rend 3. osztálya
  • Vörös Sas-rend 4. osztálya
  • Order of the Crown
  • 1st class, Order of the Medjidie
  • Commander of the Order of the Redeemer
  • Order of the Double Dragon
  • Order of the Lion and the Sun First class
  • Ferenc József-rend nagykeresztje
  • Ferenc József-rend középkeresztje csillaggal
  • Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztje
  • Vaskorona-rend
  • Order of Civil Merit
  • Szent Sándor Rend
  • Felkelő Nap érdemrend
  • Merit Order of the Bavarian Crown
  • Knight grand cross of the order of the crown of Italy
  • Grand Cross of the Order of the Crown (Romania)
  • Románia Csillaga érdemrend főtisztje
  • Order of Merit (Chile)
  • Vaskereszt 1. osztálya
  • Order of Osmanieh
  • Order of the Cross of Liberty
  • Order of Saint Anna, 1st class
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur Zimmermann témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Arthur Zimmermann 1864. október 5-én született a kelet-poroszországi Marggrabowában (ma Lengyelország). Polgári családból származott. A külügyi, államigazgatási karrier ez idő tájt jórészt az arisztokrácia sorából kikerülő ifjak számára volt fenntartva. Zimmermann az előrejutását kivételes szorgalmának és elöljárói iránti feltétlen engedelmességének köszönhette. Konzulátusi pályafutása után 1901-ben áthelyezték a diplomácia területére. Gottlieb von Jagow külügyi államtitkár visszahúzódó természete miatt Zimmermann jelentős szerepet játszott a külföldi követekkel való kapcsolattartás területén. Jagow helyetteseként, annak távollétében, II. Vilmos német császárral és Theobald von Bethmann-Hollweg kancellárral együtt részt vállalt az 1914. július 5-én meghozott döntésben, mely támogatásáról biztosította az Osztrák–Magyar Monarchiát Szerbia ellenében a szarajevói merényletet követően.[3] Zimmermann fogalmazta azt a Bécsbe küldött táviratot, melynek hatására a válság tovább fokozódott.

Belpolitikai helykereséseSzerkesztés

Gottlieb von Jagow lemondott 1916-ban, mikor a német katonai felső vezetés a korlátlan tengeralattjáró-háború felújítását javasolta, mint az egyetlen módot, amivel a háború megnyerhető a szövetségesek ellen. Ennek alkalmazása azzal a reális veszéllyel fenyegetett, hogy az Egyesült Államok belép az első világháborúba az antant oldalán. November 25-én a politikai életet egyre inkább uralma alá vonó Legfelsőbb Parancsnokság (Oberste Heeresleitung, OHL) beleegyezésével Zimmermannt nevezték ki külügyi államtitkárrá. Zimmermann kezdetben rosszul mérte fel az erőviszonyokat és az OHL-lel szemben a kancellárt támogatta a korlátlan tengeralattjáró-háború ügyében. Miután azonban az OHL 1917. januárja folyamán magát Bethmann Hollweg-et is legyőzte a kérdésben, Zimmermann igazodási kényszerbe került az új irányvonal tekintetében. Annak igazolására, hogy a helyzetet felismerte és az OHL politikájával azonosul, elhatározta a külügyi irányvonal módosulásának demonstrációját. Ennek terméke lett az úgynevezett Zimmermann-távirat.

A Zimmermann-táviratSzerkesztés

Az amerikai beavatkozás veszélyének csökkentése végett Zimmermann a Japán Birodalommal és Mexikóval tervezett szorosabb szövetségre lépni.[3] Céljának elérése érdekében 1917. január 16-án az USA német nagykövetségén keresztül kódolt táviratot küldött a mexikói német követnek. Ebben felhatalmazta a Venustiano Carranza mexikói elnöknek átadandó szövetségesi ajánlat megtételére. Az ajánlat részét képezte a Texas, Új-Mexikó és Arizona visszaszerzésére irányuló mexikói igények elismerése, Mexikó felfegyverzésének ígérete és segítség kérése a Németországgal akkor formailag háborúban álló Japán Birodalomnak a szövetségbe való bevonása ügyében.[4] Az üzenetet azonban a brit titkosszolgálat megfejtette és erről értesítette Woodrow Wilson elnököt is. A távirat tartalmát konspirációs okokból tüntették fel, mintha brit ügynököknek a mexikói német követségtől sikerült volna megszerezni. A megfejtett szöveget 1917. március 1-jén az amerikai sajtó nyilvánosságra hozta.[4]

A távirat lehetőséget adott az amerikai politikai vezetés számára a Német Birodalom elleni fellépés belpolitikailag eladható indoklására. A közvéleményben döbbenetet okozó szöveget először koholmánynak tartották. Zimmermann azonban nem tehette meg, hogy elhatárolódjon tőle, mivel az pontosan abbéli igyekezetét tette volna semmissé, hogy az OHL-t meggyőzze hűségéről. Ezért 1917 márciusa folyamán Zimmermann több alkalommal megerősítette, hogy a szöveg valódi. A távirat ilyenformán hozzájárult, hogy Wilson elnök megkapja a Kongresszus jóváhagyását háborús terveihez. Az Egyesült Államok öt héttel később hadba lépett a szövetségesek oldalán. 1917 nyarán, a Bethmann-Hollweg-kormány bukása után Zimmermann elvesztette hivatalát. Ezt követően már nem vett részt a politikában. 1940. június 6-án hunyt el Berlinben.[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  3. a b c Encyclopedia Britannica:Arthur Zimmermann (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. március 4.)
  4. a b Keegan, 2010, 708. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés