Artstetteni kastély

kastély Alsó-Ausztriában

Az artstetteni kastély (németül: Schloss Artstetten) egy parkkal körülvett kastély Alsó-Ausztriában, Artstetten-Pöbring községben (Melki járás). A középkori eredetű, többször átépített és gazdát cserélt kastély 1823-ban került a Habsburg-család birtokába. 1889-től Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös tulajdonába került, akit 1914-ben feleségével, Chotek Zsófiával együtt Szarajevóban meggyilkoltak. A kastélyt az ő gyermekeik, a Hohenberg hercegi család tagjai örökölték. 1938-ban a nácik elkobozták, az osztrák állam 1949-ben szolgáltatta vissza a családnak. Jelenlegi tulajdonosa (2003 óta) a Hohenberg családi alapítvány. Egyik toldaléképületében működik Ferenc Ferdinánd főherceg emlékmúzeuma.

Artstetteni kastély
Schloss Artstetten, Luftbild.JPG
Ország Ausztria
Település Artstetten-Pöbring
Stílus
  • reneszánsz építészet
  • historizáló építészet

Cím Artstetten 1
Elhelyezkedése
Artstetteni kastély (Alsó-Ausztria)
Artstetteni kastély
Artstetteni kastély
Pozíció Alsó-Ausztria térképén
é. sz. 48° 14′ 33″, k. h. 15° 12′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 33″, k. h. 15° 12′ 09″
Artstetteni kastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Artstetteni kastély témájú médiaállományokat.

TörténelmeSzerkesztés

Az első artstetteni várkastély első írásbeli említése 1259-ből datálódik, ekkori tulajdonosai a von Owatsteten, majd von Avrstetten családok voltak. 1329-ben eladták a von Streitwiesen nemesi családnak, akik 1407-ben Murstetten urának adták át. A következő három évszázadban gyakran cserélt gazdát.[1] A 15. században az Aerendorf nemesi család birtoka volt. 1560–1592 között Matthäus von Gundreching birtokolta, ő reneszánsz stílusban átépítette és kibővítette.[2][3] 1691–1698 közötti birtokosa, Maximilian Braun von Rothenhausen a nyugatu és az északi szárny bővítésével egy négyszögletű árkádos belső udvart alakított ki. 1734–1765 között a Preysing grófok, utánuk a Stiebar bárói család birtokolta. 1730-ban, majd 1791-ben is tűzvész pusztította a palotát, melyet később Joseph von Stiebar újjáépített. A napóleoni háborúk során a kastélyt 1805-ben és 1809-ben is francia csapatok szállták meg, emiatt az épület újabb súlyosabb károkat szenvedett.[1]

1823-ban a Habsburg császári ház szerezte meg a kastélyt. I. Ferenc császár a negyedik feleségének, Karolina Auguszta császárnénak szánta a kastélyt majdani özvegyi lakhelyéül, és elsősorban a kastélypark kertjeit építtette ki. 1852-ben Ferenc Károly főherceg (Ferenc császár és I. Ferdinánd császár öccse) vette meg a kastélyt, aki 1861-ben az ő harmadik fiára, Károly Lajos főhercegre, Ferenc József császár öccsére íratta át. Károly Lajos nagy ívű átalakításokat végeztetett, a tornyokra csúcsos tetőket rakatott, 1863-ban kialakíttatta a nagy kastélyparkot. 1866-ban Károly Lajos bátyja, Ferdinánd Miksa főherceg, Mexikó császára névlegesen megvásárolta a kastélyt, de sohasem fizette ki (1867-ben a felkelők elfogták és kivégezték), Artstten így visszakerült öccsének, Károly Lajosnak tulajdonába, aki később háromemeletesre magasíttatta az épületet. A kastély ekkor nyerte el mai külsejét.[1]

1889-ben az idős Károly Lajos legidősebb fiának, Ferenc Ferdinánd főherceg-trónörökösnek ajándékozta Artstettent, aki korszerűsítette és további átalakításokat végeztetett rajta, saját ízlése szerint. Ferenc Ferdinánd 1900-ban morganatikus házasságot kötött Chotek Zsófia grófnővel, a császári ház ellenzésével dacolva. A trónörökös házaspár a bécsi Belvedere kastélyban és a csehországi Konopiště kastélyban lakott. Gyermekeik – akiknek a császár a Hohenberg hercege címet adományozta – is itt születtek. 1908-ban azonban, negyedik gyermekének halva születésekor a trónörökös szembesült a ténnyel, hogy rangon aluli házassága miatt családtagjait nem fogadják be a bécsi császári kriptába. Figyelme ekkor fordult Artstetten felé. Megbízásából Ludwig Baumann műépítész 1909–10 között a kastélytemplom alatt megépítette a Hohenberg családi kriptát. Ennek első „lakója” az 1908-ban halva született fiúgyermek lett, akit az 1914-es szarajevói merényletben meggyilkolt szülei követtek.[1]

 
Ferenc Ferdinánd és családja (1910 k.)

1915-ben Ferenc Ferdinánd legidősebb fia, az ekkor 13 éves Maximilian von Hohenberg herceg(wd) (1902–1962) örökölte a kastélyt. Az első Osztrák Köztársaság által 1919-ben kibocsátott Habsburg-törvény alól a Hohenberg-gyermekek mentesültek, mert a trónutódlásból ki voltak zárva, az ugyanebben az évben kiadott „Nemesi rangok és címek eltörléséről szóló törvény” (Adelsaufhebungsgesetz(wd)) értelmében azonban elvesztették nemesi címüket. Miksa továbbiakban (Ausztrián belül) a Maximilian („Max”) Hohenberg polgári nevet használta. 1921-ben – miután a csehszlovák állam elkobozta a Konopiště kastélyt és őt magát kiutasította – beköltözött Artstettenbe. Az 1938-as Anschluss után berendezkedő náci rendszer elkobozta a kastélyt, Maximiliant és öccsét, Ernstet (1904–1954) a dachaui koncentrációs táborba deportálták. Maximiliant, akinek érdekében felesége, Bona von Waldburg zu Wolfegg und Waldsee grófnő közbenjárt Hermann Göringnél, fél év után szabadon engedték, Öccse, Ernst azonban csak 1943-ban szabadult. Kényszerlakhelyükként Artstettent jelölték ki. A nácik által elkobzott családi vagyon 1945-ben a második Osztrák Köztársaság tulajdonába ment át.[1] Az 1949-es osztrák restitúciós törvény értelmében Max Hohenberg ismét visszakapta az artstetteni kastélyt, melyet 1962-ben fia, Franz Ferdinand Hohenberg (1927–1977) örökölt.[1]

Franz Ferdinand Hohenberg halála (1977) után özvegye, Élisabeth de Luxembourg(wd) hercegnő (1922–2011) – Sarolta luxemburgi nagyhercegnő egyik leánya – az artstetteni kastélyt a környező mező- és erdőgazdasággal együtt átadta legidősebb leányának, Anita (von) Hohenberg hercegnőnek (*1958), Ferenc Ferdinánd trónörökös dédunokájának, aki 1978-ban feleségül ment Romée de La Poëze d’Harambure francia grófhoz (*1949).[4] A házaspár átfogó korszerűsítési munkákat végeztetett a kastélyban, és 1982-ben megalapította a Ferenc Ferdinánd főherceg-múzeumot (Erzherzog-Franz-Ferdinand-Museum). Négy gyermekük szintén részt vesz a történelmi örökség gondozásában. 2003 óta a kastély és a hozzá tartozó földbirtok az Anita Hohenberg Alapítvány tulajdonában áll.[1]

Ferenc Ferdinánd főherceg-múzeumSzerkesztés

A kastélyhoz épített toldaléképületben működik a Ferenc Ferdinánd főherceg-múzeum (Erzherzog-Franz-Ferdinand-Museum), mely évente változó témájú időszaki kiállításokkal várja az érdeklődőket. Az első kiállítás címe „Mayerlingtől Szarajevóig” (Von Mayerling bis Sarajewo),, a másodiké „Trón vagy szerelem” (Thron oder Liebe) volt. A 2018-as kiállítás címe „Ferenc Ferdinánd főherceg és az első világháború” (Erzherzog Franz Ferdinand und der 1. Weltkrieg), a 2019 évi kiállításé „Szívvel és kézzel alpesi országunkért” (Mit Herz und Hand fürs Alpenland). (A német nyelvű közbeszédben „Alpenland” Ausztriát jelenti.)

A kastély levéltáraSzerkesztés

A kastély levéltára a tulajdonosok alapítványának magántulajdona. Az családi levéltár és az uradalom irattára 1823-ig, az I. Ferenc császár által történt megvásárlásig visszamenőleg hiánytalanul és sértetlenül fennmaradt. Anyaga nagy értéket képvisel egyfelől a császári család magánéletének és gazdálkodásának, másfelől Ausztria nemzeti történelmének szempontjából. Az állomány kutatók számára hozzáférhető. A levéltár egyes dokumentumait Ausztria múzeumainak időszaki kiállításain, téma szerint rendezve rendszeresen bemutatják. A Ferenc Ferdinánd-emlékmúzeum 1982-os megalapítása során az állományt Wladimir Aichelburg osztrák történész-publicista katalogizálta. A levéltár termeit és raktárait 2011-ben az Anita Hohenberg Alapítvány jelentősen korszerűsítette.

Plébániatemplom, családi kriptaSzerkesztés

 
A plébániatemplom
 
Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia márvány szarkofágjai

A kastély temploma, mely egyben a község plébániatemploma is, idősebb Jakab apostol nevére van szentelve (Schloss- und Pfarrkirche St. Jakobus der Ältere. A kastély keleti oldalához csatlakozik, Artstetten-Pöbring község főteréről lépcső vezet fel hozzá. Eredetileg szabadon álló, gótikus épület volt, 1691–1698 között barokk stílusban átépítették és kibővíttetve összekötötték a kastély épületével. Az első világháborút megelőző években Ferenc Ferdinánd főherceg historizáló stílusban építette át a templomot.

1908-ban Chotek Zsófia negyedik gyermeke halva született, de a császári család megtagadta a bécsi császári kriptába való befogadását, a trónörökösnek Chotek Zsófia grófnővel kötött, rangon alulinak minősített házassága miatt. Ferenc Ferdinánd ezért úgy döntött, ő maga is lemond a császári kriptában (egyedül neki járó) helyéről és 1909-ben saját családi kripta építésére adott megbízást Ludwig Baumann(wd) műépítésznek, aki 1909–1910 között a templom előtere alatt 12 szarkofág részére alakított ki helyet. A szarajevói kettős gyilkosság után Ferenc Ferdinándot feleségével együtt ide hozták. A két szarkofág közös alapján ez a felirat olvasható: „Házasság kötelékével összekötve, közös sorsban egyesülve.”[5] Ferenc Ferdinánd fiának, Ernst Hohenbergnek elhunyta után, 1955–56-ben a kripta területét kibővítették, 1985-ben környezetével együtt nagyívű renoválásnak vetették alá.

A kriptában nyugvó személyek, a temetések sorrendjében:[6]

  • 1910 k. Egy 1908-ban halva született fiúgyermek, Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia negyedik gyermeke
  • 1914 : Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák–magyar trónörökös (1863–1914) és felesége, Chotek Zsófia grófnő, hohenbergi hercegnő (1868–1914), az 1914. június 28-i szarajevói merénylet áldozatai
  • 1954 : Ernst von Hohenberg, polgári nevén Ernst Hohenberg (1904–1954), Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia második fia
  • 1985 : Marie-Thérèse Wood (1910–1985), Ernst Hohenberg felesége
  • 1962 : Miksa hohenbergi herceg (Maximilian von Hohenberg, 1902–1962), polgári nevén Max Hohenberg, Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia legidősebb fia, Hohenberg 1. hercege
  • 1993 : Maria Elisabeth Bona von Waldburg zu Wolfegg und Waldsee grófnő Miksa hohenbergi herceg felesége (1904–1993)[7]
  • 1977 : Franz (Ferdinand) von Hohenberg (1927–1977), polgári nevén Franz Hohenberg, Miksa herceg és Maria Bona legidősebb fia, Hohenberg 2. hercege[8]
  • 2011 : Élisabeth de Luxembourg hercegnő (1922–2011), Franz Hohenberg felesége, Sarolta luxemburgi nagyhercegnő leánya.
  • 2019: Gerhard Hohenberg (1941-2019), Max Hohenberg hatodik gyermeke.
  • 2019: Georg Hohenberg (1929-2019), diplomata, Max Hohenberg második gyermeke.

A kastélyparkSzerkesztés

A ma látható kastélyparkot lényegében Károly Lajos főherceg alakíttatta ki, historizáló, természetközeli angol kerti stílusban.[2] Közepén egy nyolcszögletű kerti pavilon áll, emeleti kilátóval, csigalépcsővel,[1] előtte kőből faragott szökőkút, ennek figurái is a 19. századból valók.[1]

A kocsifelhajtókat (déli oldalon a reprezentatív hintók, északi oldalon az automobilok részére) 1900 körül Ferenc Ferdinánd főherceg építtette meg.[2] A kastély körüli, modernebb teraszokat 1914-ben Rudolf Frass osztrák műépítész és Jaroslav Molnár cseh kertépítész készítették.[1]

Az artstetteni kastély épülete és parkja ma Ausztria védett műemlék, a Szövetségi Műemlékhivatal (Bundesdenkmalamt, BDA) listáján 31237 számmal szerepel. Az együttes legnagyobb része látogatható.

Artstettennel kapcsolatos eseményekSzerkesztés

 
Középen Anita Hohenberg, Ferenc Ferdinánd trónörökös dédunokája, Matthias Laurenz Gräff Ilpenstein és Georgia Kazantzidu festőművészekkel, a szarajevói merénylet 100. évfordulóján, Artstettenben (2014. június 28.)
  • 1986 : a bécsi császári kriptában elhelyezték Ferenc Ferdinánd főherceg és Chotek Zsófia grófnő, Hohenberg hercegnő emléktábláját, melyet Franz König bíboros, Bécs érseke szentelt fel.
  • 1990 : Alsó-Ausztria tartomány elöljárósága elismerő díjat adott Romée de La Poëze d’Harambure-nak, a Ferenc Ferdinánd főherceg-múzeum megalapításáért.
  • 1991 : a német ZDF televízió Donau Prinzessin című sorozatának egyes epizódjait Artstettenben forgatták.
  • 2004 : a szarajevói merénylet 90. évfordulójára az Osztrák Nemzeti Bank 10-eurós ezüst emlékérmét bocsátott ki az artstetteni kastély képével.[9]
  • 2014. június 28.: a szarajevói merénylet 100. évfordulóján megemlékezést tartottak, ahol Christoph Schönborn bíboros, Bécs érseke és Erwin Pröll, Alsó-Ausztria tartományi elöljárója tartott beszédet.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i j Burgen-Archiv. Artstetten (német nyelven). burgen-austria.com. (Hozzáférés: 2019. április 16.)
  2. a b c Der Schloßpark von Artstetten, Historische Gärten in Österreich: vergessene Gesamtkunstwerke, Österreichische Gesellschaft für Historische Gärten (német nyelven). Wien: Böhlau Verlag, 48 ff. o. (1993). ISBN 978-320598095-7 
  3. Eva Berger. Historische Gärten Österreichs: Garten- und Parkanlagen von der Renaissance bis um 1930 (német nyelven). Wien: Böhlau Verlag, 104 ff. o. (2002). ISBN 978-320599352-0 
  4. A d’Harambure őrgrófi család honlapja. és A de La Poëze grófi család honalpja[halott link]
  5. „Verbunden durch das Band der Ehe, vereint durch das gleiche Geschick”. ref Lit. Aichelburg 2000, S. o.A.
  6. Family crypt (info) (német nyelven). [2016. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. Maria Elisabeth Bona Hohenberg. geni.com. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
  8. Prince Franz, Duke of Hohenberg. geni.com. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
  9. 10 Euro - Schloss Artstetten (2004). Austria-Forum (austria-forum.org). (Hozzáférés: 2019. április 15.)

Kapcsolódó irodalomSzerkesztés

  • Gerhard Stenzel. Von Schloss zu Schloss in Österreich (német nyelven). Wien: Kremayr & Scheriau (1976). ISBN 3-218-00288-5 
  • Wladimir Aichelburg. Erzherzog Franz Ferdinand und Artstetten (német nyelven). Wien: Orac (1986). ISBN 3-7015-0010-X 
  • Wladimir Aichelburg. Erzherzog Franz Ferdinand von Österreich Este und Artstetten (német nyelven). Wien: Via Imperialis (2000). ISBN 3-901749-18-7 
  • Christiane Scholler. Willkommen im Schloss (német nyelven). Schloss Artstetten (2011). ISBN 978-3-200-02192-1 
  • Stefan Haderer (2014). „Artstetten Castle: Residence and final resting place of Archduke Franz Ferdinand of Austria-Este (1863-1914), Heir-Presumptive to the Austro-Hungarian Throne” (angol nyelven). Royalty Digest Quarterly, Falköping 1/2014, Kiadó: Rosvall Royal Books.  

További információSzerkesztés