Artyinszki

a kora perm földtörténeti kor négy korszaka közül a harmadik
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. július 12.

Az artyinszki a kora perm földtörténeti kor négy korszaka közül a harmadik, amely 290,1 ± 0,26 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a szakmarai korszak után, és 283,5 ± 0,6 mya zárult a kunguri korszak kezdetekor.[1]

Artyinszki
(290,1 – 283,5 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak
Következő korszak
Szakmarai
Kunguri
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A perm időszak eseményei
m • v • sz
-300 —
-295 —
-290 —
-285 —
-280 —
-275 —
-270 —
-265 —
-260 —
-255 —
-250 —
254,14 ± 0,07 – 251,902 ± 0,024 Ma
259,1 ± 0,5 – 254,14 ± 0,07 Ma
265,1 ± 0,4 – 259,1 ± 0,5 Ma
268,8 ± 0,5 –
265,1 ± 0,4 Ma
272,95 ± 0,11 –
268,8 ± 0,5 Ma
283,5 ± 0,6 – 272,95 ± 0,11 Ma
290,1 ± 0,26 – 283,5 ± 0,6 Ma
293,52 ± 0,17 – 290,1 ± 0,26 Ma
298,9 ± 0,15 – 293,52 ± 0,17 Ma
1
A perm eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.
Jimbacrinus bostocki Artyinszki Ausztrália

Nevét az urál-hegységi Artya folyóról, illetve Artyi városáról kapta. Az elnevezést Alekszandr Petrovics Karpinszkij orosz geológus vezette be a szakirodalomba 1874-ben. Ekkor még a ma külön korszakokként meghatározott asszeli és szakmarai korszakok által felölelt időt is az artyinszki részének tekintették.

Meghatározása

szerkesztés

A Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint az artyinszki emelet alapja (a korszak kezdete) a Sweetognathus whitei és a Mesogondolella bisselli konodontafajok megjelenésével kezdődik. Az emelet tetejét (a korszak végét) a Neostreptognathodus pnevi és a Neostreptognathodus exculptus konodontafajok megjelenése jelzi.[2]

  1. International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
  2. Artinskian in GeoWhen database. International Commission on Stratigraphy