Wikipédia

Arvid Carlsson

svéd orvos, kutató

Arvid Carlsson (Uppsala, 1923. január 25. – Göteborg, 2018. június 29.) svéd orvos, kutató. Legismertebb munkái a Parkinson-kórral kapcsolatosak. A dopamin neurotranszmitterrel kapcsolatos kutatásaiért megosztott Nobel–díjban (fiziológiai és orvostudományi kategória) részesült Eric R. Kandellel és Paul Greengarddal együtt.[12]

Arvid Carlsson
Született1923. január 25.
Uppsala
Elhunyt2018. június 29. (95 évesen)[1][2][3][4][5]
Göteborg
Állampolgárságasvéd
SzüleiGottfrid Carlsson
Foglalkozása
IskoláiLundi Egyetem
Kitüntetései
  • Feltrinelli-díj
  • Orvostudományi Wolf-díj (1979)
  • Björkén Prize (1981)
  • Canada Gairdner International Award (1982)
  • Bristol-Myers Squibb Award for Distinguished Achievement in Neuroscience Research (1989)[6]
  • Julius Axelrod Award (1992)[7]
  • Robert J. and Claire Pasarow Foundation Award for Distinguished Contributions to Neuropsychiatric Research (1994)[8]
  • Japán Díj (1994)
  • Nordic Research Prize (1995)[9]
  • Golden Kraepelin Medal (1997)
  • fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (2000)[10][11]
A Wikimédia Commons tartalmaz Arvid Carlsson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Carlsson Uppsala-ban született 1923-ban. Édesapja, Gottfrid Carlsson, történész, később a Lundi Egyetem történelem professzora. Carlsson a Lundi Egyetemen kezdte medikusi tanulmányait 1941-ben. 1944-ben részt vett a náci koncentrációs táborokból Svédországba menekített foglyok orvosi kivizsgálásában, amely akciót a svéd királyi család tagja, Folke Bernadotte szervezett.

Svédország semleges volt a második világháború alatt, ennek ellenére Carlson több évre megszakította a tanulmányait, mert katonai szolgálatot látott el. 1951-ben Ph.D fokozatot szerzett. Ezután a Lundi Egyetem professzora lett. 1959-ben lett a Göteborgi Egyetem professzora.

1957-ben Carlsson kimutatta, hogy a dopamin az agyban egy neurotranszmitter, és nem csak a noradrenalin egy előfutára, ahogy azt korábban gondolták.[13][14] Mialatt Carlsson munkatársa volt az Astra AB vállalatnak, ő és munkatársai kidolgozták a zimeldine piaci forgalmazását, amely az első antidepresszáns volt.[12]

Carlsson kifejlesztett egy módszert, mellyel ki lehet mutatni az agyi szövetekben lévő dopamin szintet. Kutatásai során azt találta, hogy a törzsdúcokban (bazális ganglion) – amely az agy, egy a mozgást befolyásoló fontos területe – a dopamin szint különösen magas.

Kimutatta, hogy ha állatoknak adnak rezerpint, akkor ez csökkenti a dopamin szintet és csökkenti a mozgás feletti kontrollt. A hatás hasonló volt a Parkinson-kór tüneteihez. Az állatoknak adott L-Dopa (Levodopa) szer után, a tünetek enyhültek. Ezek az eredmények alapján Parkinson-kórban szenvedő betegeknek adtak L-Dopát, és azt tapasztalták, hogy csökkenti a Parkinson-kór egyes tüneteit, a kór kezdeti stádiumában. Az L-Dopa az alap eszköze a Parkinson-kórban szenvedő betegek kezelésénél.[12]

A víz fluoridálásának ellenzése szerkesztés

Carlsson ellenezte az ivóvíz fluorizálását.[15][16] Részt vett Svédországban az ivóvízzel kapcsolatos vitákban és segített meggyőzni a kormányzatot abban, hogy belássa, a fluorizálás etikailag illegális. Azt gondolta, hogy a fluorizálás megsérti a farmakológiai elveket, és a gyógyszerelést az egyénekhez kell szabni.[17]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Nobelpristagaren Arvid Carlsson är död (svéd nyelven)
  2. ↑ Arvid Carlsson: the 2000 Nobel Laureate in Medicine (angol nyelven)
  3. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ BnF források (francia nyelven)
  5. ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  6. ↑ GRANTS AND AWARDS PROGRAM FACT SHEET. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 14.)
  7. ↑ https://www.aspet.org/aspet/meetings-awards/aspet-awards/aspet-scientific-achievement-awards/julius-axelrod-award-in-pharmacology
  8. ↑ Science Careers, 2013. május 3. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  9. ↑ Arvid Carlsson - Curriculum Vitae (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. ↑ The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2000. (Hozzáférés: 2018. december 20.)
  11. ↑ The Nobel Prize amounts. (Hozzáférés: 2018. december 20.)
  12. ↑ a b c Barondes, Samuel H. (2003). „Better Than Prozac”, New York, 21–22, 39–40. o, Kiadó: Oxford University Press.  
  13. ↑ Arvid Carlsson, Margit Lindqvist, Tor Magnusson (1957. November). „3,4-Dihydroxyphenylalanine and 5-hydroxytryptophan as reserpine antagonists”. Nature 180 (4596), 1200. o. DOI:10.1038/1801200a0. PMID 13483658.  
  14. ↑ Abbott A (2007). „Neuroscience: the molecular wake-up call”. Nature 447 (7143), 368–70. o. DOI:10.1038/447368a. PMID 17522649. (Hozzáférés: 2008. szeptember 28.)  
  15. ↑ Fluoride in drinking water can cause cancer, Svenska Dagbladet (in Swedish)
  16. ↑ Torell P, Forsman B (1979. February). „[Arvid Carlsson's fluoride ponderings 1978]” (svéd nyelven). Tandlakartidningen 71 (3), 142–57. o. PMID 287207.  
  17. ↑ Bryson C. The Fluoride Deception, p. 240.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arvid_Carlsson&oldid=26348579”