Wikipédia

Aszahara Sókó

az Aum Sinrikjó japán világvégeváró kultuszcsoport alapítója
(Asahara Shōkō szócikkből átirányítva)

Aszahara Sókó (麻原 彰晃; Hepburn: Asahara Shōkō?; 1955. március 2. – 2018. július 6.), született Macumoto Csizuo (松本 智津夫; Hepburn: Matsumoto Chizuo?) az Aum Sinrikjó japán világvégeváró kultuszcsoport alapítója. Aszaharát elítélték az 1995-ös tokiói metró elleni halálos szaringáztámadásáért, és számos más bűncselekményben is részt vett. 2004-ben halálra ítélték. 2012 májusában végrehajtását elhalasztották az Aum Sinrikjó tagjainak további letartóztatása miatt.[4] Kivégzésre 2018. július 6-án került sor.[5][6]

Aszahara Sókó
Született松本 智津夫
1955. március 2.[1]
Jacusiro
Elhunyt2018. július 6. (63 évesen)[2]
Tokyo Detention House[3]
Állampolgárságajapán
HázastársaMacumoto Tomoko
Gyermekeitizenkét gyermek:
  • Macumoto Rika
  • Satoka Matsumoto
Foglalkozása
Tisztségealapító
Halál okaakasztás
Sablon • Wikidata • Segítség

Fiatalkora szerkesztés

Aszahara 1955. március 2-án született egy nagy, tízgyermekes, szegény tatamikészítő családban a japán Kumamoto prefektúrában.[7][8] Aszahara volt a hetedik gyermek a sorban, rajta kívül hat fiú- és három lánytestvére volt. Születésétől kezdve infantilis glaukómája volt, amitől bal szemére teljesen vak volt, és részben a jobbra is. Hasonlóan két másik testvére is ebben a betegségben szenvedett: legidősebb bátyja teljesen vak volt miatta és egy másik testvére (sorban az ötödik) is gyengén látott.

Nagyapja rendőrkapitányként szolgált Koreában. Édesapja is ott született. A háborút követően visszatértek Japánba, s mivel elszegényedtek, ezért egyik rokonukra támaszkodva próbáltak megélhetést találni, így kezdtek bele a tatamik gyártásával foglalkozó kézműiparba, jóllehet a termékekre akkortájt már csökkent a kereslet. Aszahara gyerekkorában gyakran volt szófogadatlan és számos csínyt követett el, pl. tönkretette szülei mezőgazdasági eszközeit, amiért hiába verték el. Már ekkoriban rajongott az anime rajzfilmekért, olyannyira, hogy testvéreit nem engedte a tévéhez ülni, csakhogy ő nézhesse azt.

Szülei beíratták egy iskolába a vakok számára. Aszaharáról köztudott volt, hogy zaklatta társait az iskolában, megverte őket, és pénzt zsarolt ki tőlük.[9] 1977-ben végzett, és az akupunktúra és a hagyományos kínai orvoslás tanulmányait folytatta, amelyek Japánban a vak emberek jellemző karrierje volt.[10] A következő évben megnősült, és összesen 12 gyereke született.[11] A szekta vezetőjeként ágyasokat is tartott (némelyikük kamaszkorú, 18. évét be nem töltött személy), akiktől szintén születtek gyermekei.

1981-ben Aszaharát elítélték engedély nélküli gyógyszer gyártásért és ellenőrizetlen gyógyszerek eladásáért, amiért 200 000 japán jen bírságot szabtak ki rá.[12]

Állítólag ebben az időben kezdődött Aszahara vallás iránti érdeklődése. Szabadidejét különféle vallási koncepciók tanulmányozására szentelte, kezdve a kínai asztrológiával és a taoizmussal.[13]

Később Aszahara a nyugati ezoterizmus, a jóga, a meditáció, az ezoterikus buddhizmus és az ezoterikus kereszténység gyakorlását folytatta.[14][15][16]

Aum Sinrikjó szerkesztés

1984-ben Aszahara megalapította Aum Sinszen no Kait. Nevét Macumoto Csizuoról Aszahara Sókóra változtatta, és 1987-ben átnevezte csoportját Aum Sinrikjóra.[7][17] Aszahara kormányzati nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be, és bár a hatóságok kezdetben vonakodtak, fellebbezést követően a Tokiói Fővárosi Kormány végül 1989-ben vallási társaságként elismerte.

Ezután szerzetesi rend jött létre, és számos laikus követő csatlakozott. Aszahara hitelességét a tévében és a magazinok borítóján való megjelenésével szerezte meg. Olyan anime rajzfilmeket készíttetett magáról, amelyekben egyfajta jóságos új Krisztusként szerepelt (külső megjelenésre tényleg hasonlított Aszahara ezekben a rajzfilmekben Jézushoz). Fokozatosan növelte a hívők számát, és meghívást kapott egyetemi előadó-találkozókra. Számos vallásos könyvet is írt, köztük az Élet és halál túllépése,[18] Kijelentem magam Krisztusnak,[19] és a Legfelsőbb Beavatás címekkel.[20]

Az Aum Sinrikjó tana a Vadzsrajána szentírásokon, a Biblián és más szövegeken alapszik. 1992-ben Aszahara közzétette a Kijelentem magam Krisztusnak c. művét, amelyben magát Krisztusnak,[21] Japán egyetlen teljes megvilágosodott mesterének, és az Isten Bárányának állította be.[22]

Küldetése az volt, hogy mások bűneit magára vállalja, és azt állította, hogy a szellemi hatalmat át tudja adni követőinek.[23] Mindenütt sötét összeesküvéseket szervezett, a zsidók, a szabadkőművesek, a hollandok, a brit királyi család és más rivális japán vallások ellen.[24][25]

Meghatározta a végítélet napját, amely tartalmazza a harmadik világháborút, amely egy nukleáris " Armageddon"ba csúcsosodik ki. A kifejezést a Jelenések könyve 16:16-ról mintázta.[26]

Aszahara gyakran propagálta az Armageddon szükségességét, mint az "emberi megtisztulás eszközét".

Az Aum üzleti tevékenységet is folytatott, hogy egyéb munkálatait finanszírozhassa. Bár a szektának voltak törvényes üzleti tevékenységei és jelentős adományokra is szert tett, nem kizárt hogy a jövedelmek egy része bűncselekményekből (csalás, pénzmosás stb.) származott. Az Aum ebből a pénzből fegyvereket szerzett be, sőt elég precíz módon vegyifegyverek (pl. szarin gáz) gyártásába fogott, amit egy titkos ausztráliai laboratóriumban végeztek. A szekta tagjai között tisztviselők, katonák, rendőrök, hivatali dolgozók is akadtak. Ezeket a kapcsolatokat Aszahara a hatóságok kijátszására használta fel, míg a befolyásosabb tagok úgy segítették a csoportot, hogy nyomásgyakorlással tartották távol a rendőrséget.

Tokiói metrógáztámadás és letartóztatás szerkesztés

 Bővebben: Tokiói gáztámadás

Az Aum Sinrikjó tagjai első ízben 1994-ben hajtottak végre vegyifegyveres terrorcselekményt (lásd: Macumotói gáztámadás). 1995. március 20-án a szekta megtámadta a tokiói metrót szarin ideggázzal. Tizenhárom ember halt meg, és több ezer ember szenvedett súlyos sérülést. Miután elegendő bizonyítékot találtak, a hatóságok az Aum Sinrikjót vádolták a támadásban való részvételben, valamint számos kisebb léptékű eseményben. Több tucat tanítványt tartóztattak le, az Aum létesítményeit támadták, és a bíróság Aszahara letartóztatását rendelte el.[27][28]

1995. május 16-án a rendőrség kivizsgálta az Aum Sinrikjó központját. Aszahárát egy nagyon kicsi, elkülönített helyiségben fedezték fel az egyik létesítményben.[29]

Egy esetleges Aum fegyveres erőtől tartva, a Japán Szárazföldi Véderő első légi brigádja a közelben állomásozott, hogy szükség esetén támogassa a rendőrséget.[30][31]

Vádak, tárgyalás és kivégzés szerkesztés

Aszaharát 27 különféle gyilkosság közül 13-mal vádolták.[32] A vád szerint Aszahara parancsot adott a Tokió metró megtámadására azért, hogy "megdöntsék a kormányt és Aszahara megszerezhesse a Japán császár címét".[33]

A tárgyalások során néhány tanítvány tanúvallomást tett Aszahara ellen, és 17 esetből 13-ban bűnösnek találták, beleértve a Sakamoto család gyilkosságát. 2004. február 27-én kötél általi halálra ítélték.[34] A tárgyalást a japán média "a század bírósági tárgyalásának" bélyegezte.[35] Eközben Aszahara lemondott az Aum Sinrikjó képviselői posztjáról annak érdekében, hogy megakadályozza a csoport erőteljes feloszlatását az állam által. A védelem fellebbezte Aszahara ítéletét azon az alapon, hogy mentálisan alkalmatlan, és pszichiátriai vizsgálatokat végeznek rajta. A tárgyalások nagy részén Aszahara csendben maradt, vagy csak magában morgott.[36]

Aszaharát kivégezték 2018. július 6-án a tokiói fogházban, 23 évvel a szaringáztámadást követően, hat másik szekta taggal együtt.[5][6][37] Az áldozatok rokonai jóváhagyták a kivégzést.[38] Aszahara testét ezt követően elhamvasztották, de a hamvakat a mai napig nem adják ki a hatóságok a családtagoknak.[39]

Források szerkesztés

  1. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Aum cult founder Asahara, 6 followers hanged (angol nyelven), 2018. július 6. (Hozzáférés: 2018. július 6.)
  3. ↑ 2018. július 6., https://www3.nhk.or.jp/nhkworld/en/news/20180706_21/
  4. ↑ Execution of Aum founder likely postponed. asiaone News. The Yomiuri Shimbun/Asia News Network, 2012. június 5. [2014. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. ↑ a b Aum Shinrikyo: Japan executes cult leader Shoko Asahara. BBC News, 2018. július 6.
  6. ↑ a b Aum Shinrikyo guru Shoko Asahara hanged for mass murder: reports. The Japan Times, 2018. július 6.
  7. ↑ a b „Key events related to Aum Shinrikyo cult”, The Japan Times Online, 2018. július 6.. [2018. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. július 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  8. ↑ Atkins, Stephen E.. Encyclopedia of Modern Worldwide Extremists and Extremist Groups. Greenwood Publishing Group (2004). ISBN 978-0-313-32485-7 
  9. ↑ Holley. „Japanese Guru – A Youthful Bully's Quest for Power”, Los Angeles Times, 1995. március 27. (Hozzáférés ideje: 2018. július 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  10. ↑ Dharmananda: Japanese Acupuncture: Blind Acupuncturists, Insertion Tubes, Abdominal Diagnosis, and the Benten Goddess. Institute for Traditional Medicine. (Hozzáférés: 2009. július 23.)
  11. ↑ Sims. „Hard Legacy for Japan Sect Leader's Family” (Hozzáférés ideje: 2018. július 6.) (angol nyelvű) 
  12. ↑ Drozdek, Boris. Voices of Trauma: Treating Psychological Trauma Across Cultures. Springer Science, 61. o. (2007). ISBN 978-0-387-69794-9 
  13. ↑ Lewis, James R.. Controversial New Religions. Oxford University Press, 165. o. (2005). ISBN 978-0-19-515683-6 
  14. ↑ Wudunn. „A Guru's Journey -- A special report.; The Seer Among the Blind: Japanese Sect Leader's Rise” (Hozzáférés ideje: 2018. július 9.) 
  15. ↑ Shoko Asahara. Biography. [2018. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 6.)
  16. ↑ „Shoko Asahara: From poor upbringing to cult leader”, The Japan Times Online, 2018. július 6.. [2018. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. július 9.) 
  17. ↑ Metraux (1995. április 15.). „Religious Terrorism in Japan: The Fatal Appeal of Aum Shinrikyo”. Asian Survey 35 (12), 1147. o. DOI:10.2307/2645835.  
  18. ↑ Asahara, Shōkō. Beyond Life and Death (angol nyelven). Aum Publishing Company (1993. április 15.). ISBN 9784871420723 
  19. ↑ Asahara, Shōkō. Declaring Myself the Christ: Disclosing the True Meanings of Jesus Christ's Gospel. Aum Publishing Company (1992. április 15.). ISBN 9784871420150 
  20. ↑ Asahara, Shōkō. Supreme Initiation: An Empirical Spiritual Science for the Supreme Truth. AUM USA Company (1988. április 15.). ISBN 9780945638001 
  21. ↑ Snow, Robert L.. Deadly Cults: The Crimes of True Believers. Greenwood Publishing Group, 17. o. (2003). ISBN 978-0-275-98052-8 
  22. ↑ Partridge, Christopher Hugh. The Re-Enchantment of the West: Alternative Spiritualities, Sacralization, Popular Culture, and Occulture. Continuum International Publishing Group, 300. o. (2006). ISBN 978-0-567-04133-3 
  23. ↑ Griffith, Lee. The War on Terrorism and the Terror of God. William B. Eerdmans Publishing Company, 164. o. (2004). ISBN 978-0-8028-2860-6 
  24. ↑ „Founder, six members of cult behind deadly 1995 Tokyo subway gas attack executed in Japan”, NBC News (Hozzáférés ideje: 2018. július 6.) 
  25. ↑ Goldwag, Arthur. Cults, Conspiracies, and Secret Societies: The Straight Scoop on Freemasons, the Illuminati, Skull and Bones, Black Helicopters, the New World Order, and Many, Many More. Random House, 15. o. (2009). ISBN 978-0-307-39067-7 
  26. ↑ Lifton, Robert Jay. Destroying the World to Save It: Aum Shinrikyo, Apocalyptic Violence, and the New Global Terrorism. New York: Macmillan (2000. augusztus 1.). ISBN 978-0-8050-6511-4 
  27. ↑ Kristof. „Japan Arrests No. 2 Leader of Sect Linked to Tokyo Attack” (Hozzáférés ideje: 2018. július 6.) 
  28. ↑ WATANABE. „Japanese Guru Arrested in Fatal Subway Attack: Crime: Shoko Asahara found during raid on cult's Mt. Fuji compound. Warrant is first to link sect to poisoning”, Los Angeles Times, 1995. május 16. (Hozzáférés ideje: 2018. július 6.) 
  29. ↑ Alfred. „20 Years Ago, A Shadowy Cult Poisoned The Tokyo Subway”, Huffington Post, 2015. március 20. (Hozzáférés ideje: 2018. július 9.) 
  30. ↑ Huffpost Society: What is the "universality"? we should have learned from Aum Shinrikyo case after 20 years (japanese nyelven). The Huffington Post, 2015. május 12.
  31. ↑ Koshimizu: TOTAL INDEX PAGE of Aum Shinrikyo case (japanese nyelven). [2018. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  32. ↑ Ronczkowski, Michael R.. Terrorism and Organized Hate Crime: Intelligence Gathering, Analysis and Investigations, Fourth Edition (angol nyelven). CRC Press (2017. szeptember 1.). ISBN 9781351787123 
  33. ↑ Ryall. „Justice looms for doomsday cult that brought death to the Tokyo subway”, The Daily Telegraph, 2014. január 16., 14. oldal (Hozzáférés ideje: 2018. július 9.) 
  34. ↑ CNN. „Shoko Asahara: Japan doomsday cult leader executed 23 years after Tokyo sarin attack”, CNN (Hozzáférés ideje: 2018. július 9.) 
  35. ↑ Lewis: Japan executes cult leader behind 1995 Tokyo subway gas attack. Financial Times, 2018. július 5. (Hozzáférés: 2018. július 6.)
  36. ↑ Wijers-Hasegawa. „Asahara maintains his silence”, The Japan Times, 2003. március 14. 
  37. ↑ Ramzy. „Japan Executes Cult Leader Behind 1995 Sarin Gas Subway Attack”, The New York Times, 2018. július 5. (Hozzáférés ideje: 2018. július 7.) 
  38. ↑ Sturmer. „Japan's doomsday cult leader behind gas attack is executed”, ABC News, 2018. július 6. (Hozzáférés ideje: 2018. július 7.) 
  39. ↑ Japan cremates body of sarin attack cult guru (The Straits Times)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Shoko Asahara című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aszahara_Sókó&oldid=26435836”