Aszerdusz

a hettita vallás egyik anya- és termékenységistennője
(Aszertu és a Viharisten szócikkből átirányítva)

Aszerdusz (vagy Aszertu, hettita Ašertu/Ašerduš) a hettita vallás egyik anya- és termékenységistennője. Késői átvétele a nyugati sémi (amorita) Asertu kultuszának, aki viszont azonos az ugariti Atirattal. Ugyanezen istennő változatai Asera és Astaróth is. Elkunirsza (El-qōne-ereš, akkádul Él, a Föld teremtője) hitvese. Tiszteletének első nyoma az 1950-ben megtalált, CTH#342 számú, Elkunirsza és Aszerdusz vagy Aszertu és a Viharisten címen ismert mitológiai táblákból ismert. A Viharisten nevét a szövegben mindenhol a DU logogrammal írták, ami Tarhuntaszra utal, nem a késői változatára, Teszubra.

A táblák tizenkét töredékben maradtak fenn és az i. e. 14. századból származnak. A mítosznak több változata terjedt az ókori Keleten, az istennő a csábító szerepet játssza, aki elutasításra talál. A föníciai mítoszban Baál elutasítja az istennő közeledését, a kánaáni változat a József és Putifárné történetben fogható meg.

A hettita eposzban Aszerdusz a Viharistent kívánja meg. A Viharisten azonban nem kíván vele hálni. Aszerdusz annyira akarja az istent, hogy megfenyegeti: „szavaimmal teszlek tönkre" – amennyiben nem tesz eleget kívánságának. A Viharisten viszont férjét, Elkunirszát tájékoztatja Aszerdusz hűtlenségéről.

Elkinursza csak azt a tanácsot adja neki, hogy ijessze meg a feleségét. Aszerdusz tényleg megretten, amikor a Viharisten közli vele, hogy hetvenhét fiát meggyilkolta. Aszerdusz hét éven át sírt, ez hét aszályos esztendőt okoz a földön – ez a téma is megjelenik a bibliai József történetében az álomfejtéshez kapcsolódó hét szűk esztendő történetében.

Jellegzetes keleti mitológiai fordulattal Aszerdusz bánata kiengeszteli Elkinurszát, és végül a Viharistent bünteti meg: bezárja az Alvilágba. A bátyja kiszabadítására induló Istár motívumánál ér véget a tábla, így az eposz befejezése ismeretlen.

Forráskiadásai szerkesztés

Sorszám Kép CTH Katalógusszám Forráskiadás
1.   342.2.3.A 1426/u KBo 53,4
2.   342.2.1.A Bo 1115 KUB 60,11
3.   342.1.1.B Bo 1556 KUB 36,34
4.   342.1.1.A Bo 2567 KUB 36,35
5.   342.1.3.A Bo 2769a KUB 36,38
6.   342.1.2.A Bo 3064 KUB 12,61
7.   Bo 3064 + Bo 3273 KUB 36,37
8.   Bo 3064 + Bo 4306 KUB 31,118
9.   342.2.1.B Bo 3077 KUB 59,66
10.   342.2.2.A Bo 3113 KUB 59,65
11. 342.2.4.A Bo 3300
12. 342.2.5.A Bo 3466

Mint a táblázatból látható, a két utolsó töredéknek még nincs forráskiadása. A 11. számúra P. Dardano az StBoT 2006-os 47. kötetében, a 12-re L. Miller a 2004-es StBoT 46-ban hivatkozik.

Források szerkesztés

  • Jaan Puhvel: Hittite Etymological Dictionary, Vol3. Words beginning with H, de Gruyter & Co. Berlin, 1991. ISBN 3110115476 14. old. halanza-
  • Silvin Košak: Tabularia Hethaeorum: hethitologische Beiträge, 631. old. The Origins of the Canaanite Myth of Elkunirša and Ašertu Reconsidered, Wiesbaden, 2007. ISBN 9783447055307
  • Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 508. o.  

További információk szerkesztés