Asztrid belga királyné

svéd hercegnő, belga királyné

Asztrid belga királyné, született Asztrid svéd hercegnő (svédül: Prinsessa Astrid av Sverige, teljes nevén Astrid Sofia Lovisa Thyra; Stockholm, 1905. november 17.Küssnacht am Rigi, 1935. augusztus 29.) svéd hercegnő, házassága révén Belgium királynéja.

Asztrid belga királyné
Astrid Sofia Lovisa Thyra
Asztrid királyné
Asztrid királyné

Belgium királynéja
Uralkodási ideje
1934. február 17. 1935. augusztus 29.
Elődje Erzsébet
Utódja Fabiola
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bernadotte-ház
Született 1905. november 17.
Stockholm, Svédország
Elhunyt 1935. augusztus 29. (29 évesen)
Küssnacht, Svájc
NyughelyeLaeken, Belgium
Édesapja Károly svéd királyi és västergötlandi herceg
Édesanyja Ingeborg dán királyi hercegnő
Testvére(i)
Házastársa III. Lipót belga király
Gyermekei Jozefina Sarolta luxemburgi nagyhercegné
I. Baldvin belga király
II. Albert belga király
A Wikimédia Commons tartalmaz Asztrid belga királyné témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Származása, gyermekkora szerkesztés

 

Asztrid hercegnő 1905-ben látott napvilágot Károly svéd királyi és västergötlandi herceg és Ingeborg dán királyi hercegnő harmadik leányaként. Két leánytestvére közül Margit hercegnő egy dán herceghez, míg Márta hercegnő a norvég trónörököshöz ment feleségül. Egyetlen fiútestvére, Károly herceg morganatikus házassága okán egy ideig nem tartozott a családhoz, később a „Bernadotte herceg” rangra emelkedett.

A hercegnő és testvérei gyermekkoruk legnagyobb részét a család vidéki birtokain töltötték. Szüleik boldog, visszavonult életet biztosítottak nekik, nagy hangsúlyt helyezve a megfelelő oktatásra és a svéd népművészet szeretetére.

Házassága, gyermekei szerkesztés

 

1926-ban Svédországba látogatott Erzsébet belga királyné, aki rögtön felfigyelt Asztrid hercegnőre: „húszéves… elbűvölő, magas, karcsú, jó felépítésű, az arca kerek, a bőre rózsás, nagyon szép bőre van, barna haját rövidre vágva hordja, nagy, kék szeme van, akár egy macskának, kecses, jó mozgású és a profilja elég hangsúlyos. A fogai kicsit előreállnak, s az egyiken van egy picike fekete folt. Rettenetesen félénk. Azonnal megtetszett[1]. A belga királyné a hercegnőt választotta feleségül fiának, Lipót belga királyi és brabanti hercegnek, a belga trón várományosának. Rövid időn belül maga a herceg is elutazott a svéd királyi udvarba, hogy találkozzék a hercegnővel. Lipót herceg és Asztrid hercegnő között első látásra gyengéd érzelmek szövődtek, ezt tanúsítják I. Albert belga király szavai is: „meggyőződésünk – és ez csak tovább fokozza örömünket –, hogy a hercegnő boldoggá fogja tenni a fiunkat, aki egy életre szövetkezik vele, s ezt nem politikai érdek, hanem az egymás iránt táplált érzelmek diktálják”.[1]

 
Asztrid svéd hercegnő és Lipót brabanti herceg eljegyzési fényképe

A polgári esküvőre 1926. november 4-én a svéd fővárosban, az egyházi szertartásra november 10-én Brüsszelben került sor. Az újdonsült trónörökösné egy diadémot kapott ajándékba a belgáktól házassági ajándékként.[2] Az ifjú pár egyszerű életet élt, mindennapjaik ellenben a nyilvánosság előtt zajlottak. Boldog, harmonikus házasságukból három gyermek származott:

Belgium királynéja szerkesztés

A svéd királyi család hagyományainak megfelelően Asztrid hercegnőt a lutheránus hitre keresztelték meg. Férjhezmenetele után, belga trónörökösnéként a hercegnő úgy határozott, áttér a belga államvallásra, és római katolikussá lesz. A katolikus eszmék híve csak a vallás hosszasabb tanulmányozása után lett; a belga királyi család és a nép ugyanakkor nagy örömmel fogadta a trónörökösné döntését.

1934 februárjában I. Albert király hegymászás közben balesetet szenvedett, és belehalt sérüléseibe. A trónt III. Lipót király és Asztrid királyné foglalta el. Az új királynét a belgák már trónörökösnéként a szívükbe zárták – a „hóhercegnő” becenévre keresztelték. Népszerűségét elsősorban jószolgálati tevékenységeinek köszönhette; a királyné szívén viselte a nők, a gyermekek és a hátrányos helyzetűek képzését és helyzetét. Idejét reprezentatív kötelességei mellett családjának szentelte; férjét mindenben támogatta. Az 1935-ös belga gazdasági válság során nyílt levélben hívta fel a figyelmet a szegényekre, valamint élelmiszert és ruhát gyűjtött számukra.

Tragikus halála szerkesztés

 
Az Asztrid-emlékkápolna Küssnachtban

1935 augusztusában a királyi pár svájci vakációra utazott. Augusztus 29-én a Schwyz kanton-beli Küssnacht am Rigi városának közelébe tett kirándulás során Lipót király és felesége autóbalesetet szenvedtek. Maga az uralkodó ült a volánnál; ám elvesztette uralmát a jármű fölött, ami egy fának csapódott, majd a Vierwaldstätti-tó vizébe zuhant. A király könnyebb sérülésekkel túlélte a szerencsétlenséget, Asztrid királyné azonban életét vesztette. Ravatalánál rengetegen rótták le kegyeletüket; a királynét a laekeni kastélyban temették el.

 

Halála után hat évvel, 1941-ben, már a megszálló német csapatok „védőőrizetében” III. Lipót király újból megnősült; a közvélemény soha nem tudta elfogadni az uralkodó új, polgári származású feleségét. Az elhunyt Asztrid királynét máig a legnépszerűbb belga királynéként tartják számon; halálának színhelyén emlékkápolnát szenteltek neki. Emlékét máig számos utca, tér és park őrzi nemcsak Belgiumban, de szülőföldjén is. Arcképe még halála után is feltűnt a belga bélyegeken. 2005-ben születésének századik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt róla leszármazottainak támogatásával a stockholmi királyi palotában.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Boulay; 86. oldal
  2. Boulay; 80. oldal

Források szerkesztés

További információk szerkesztés