Wikipédia

ATI Technologies

(Ati szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az ATI Technologies egy 1985-ben alapított, eredetileg kanadai számítástechnikai cég. 2006 októbere óta teljes egészében az AMD tulajdona. Fő tevékenységi köre grafikus processzorok és videókártyák tervezése volt.

ATi Technologies Inc.
JelmondatSmarter Choice
TípusLeányvállalat
Alapítva1985, Array Technologies Inc.-ként
Megszűnt2006 (befejeződött a felvásárlása)
JogutódAdvanced Micro Devices
SzékhelyOntario, Kanada
VezetőkAdrian Hartog
Ismertebb személyekAdrian Hartog
(President)
Rick Bergman
(Vice President) (General Manager)
AlapítóKwok Yuen Ho
IparágFélvezetők
TulajdonosAdvanced Micro Devices
Formanyilvánosan működő részvénytársaság
TermékekGrafikus kártyák
Chipsetek
Video capture kártyák
Árbevétel1 996 700 000 C$ (2004)[1]
Alkalmazottak száma2700 (2004)[1]
AnyavállalataAMD
Tőzsde
ATi Technologies Inc. (Kanada)
ATi Technologies Inc.
ATi Technologies Inc.
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 43° 50′ 22″, ny. h. 79° 22′ 51″Koordináták: é. sz. 43° 50′ 22″, ny. h. 79° 22′ 51″
Az ATi Technologies Inc. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz ATi Technologies Inc. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Történet szerkesztés

1985-ben alapította három kínai bevándorló Array Technologies Incorporated néven. Kezdetben nagyobb számítástechnikai cégek, mint például az IBM számára tervezett grafikus chipeket, 1987-re azonban önálló gyártóvá vált, ekkor jelent meg a piacon EGA / VGA Wonder kártyáival. 2000-ben indította el a híres Radeon sorozatot. Emellett továbbra is tervez külső cégek számára, így például a Microsoft Xbox 360-ban is ATI grafikus chip található. 2006-ban az AMD 5.4 milliárd dollárért szerezte meg. Jelenleg az nVidia cég legfőbb versenytársa az önálló grafikus kártyák piacán.

Piactörténet szerkesztés

Az első chipek 1985-ben még 2D-s megjelenítésre voltak csak képesek. 1987-ben mutatták be az EGA Wonder és WGA Wonder chipeket.

1991-ben jelent meg a Mach8 nevű technika, amely a gyár első fejlesztése; képes a grafikus megjelenítésre a CPU kihagyása nélkül is. Az utód, a Mach32 1992-ben jelent meg, megnövelt sávszélességgel. 1994-ben a Mach64 már egy korai előhírnöke volt a hardveres 3D-gyorsításnak. Ennek alapjain készült el a cég első 2D-3D hibrid kártyája, az ATI Rage. A kártya rendkívül sikeres volt, egyedüli vetélytársa a 3dfx Voodoo2-ese volt. A chip az ATI Rage 128-ban teljesedett ki 1999-ben.

1996-ban egy újabb érdekes kártya látott napvilágot, ez volt az ATI All-In-Wonder. Különlegessége, hogy elsőként tartalmazott TV-tuner chipet, lehetővé téve a PC-n való tévézést, felhasználva ehhez a Rage II képességeit. Ugyanebben az évben jelent meg először a laptopokba szánt ATI Mobility sorozat is.

2000-ben egy új sorozat indult a DirectX 7 alapjain, ez az ATI Radeon sorozat. A továbbfejlesztett változatainak gyártása a mai napig folyik.

Termékek szerkesztés

Asztali számítógépek szerkesztés

  • Graphics Solutions: 8 bites ISA-kártyák, MDA, Hercules, és CGI-támogatással (később EGA is)
  • EGA/WGA Wonder: IBM-kompatibilis kártyák, 1987-ből
  • Mach: Hardveres 2D-gyorsítás, főleg Windows alatt. A technológia fejlődésével 3D-támogatás is kezdett benne kialakulni.
  • ATI Rage: az első 2D/3D-gyorsító, hardveres DirectX-támogatással és MPEG-2 gyorsítással. Roppant népszerű volt az alsó- és középkategóriás szegmensben. Laptopokba készült változata a Mobility Rage.
  • ATI Radeon: 2000-ben jelent meg, DirectX 7 támogatással, valamint hardveres T&L egységgel, DDR memóriákkal. A gyorsabb chipek Pro, a legjobbak pedig XT utónévvel kerülnek forgalomba. Laptopokba szánt változata a Mobility Radeon. 2005-ben megjelent az igényeknek megfelelően a cég saját megoldása a több videókártya együttes használatára, ez az ATI CrossFire.
  • FireGL: elsősorban munkaállomások gépeibe szánt chip, a Radeon alapjain. 2001-től van gyártásban.
  • FireMV: munkaállomások számára gyártják, ahol szükség van többképernyős üzemmódra. Csak 2D-s üzemmóddal rendelkezik, ezért a leggyengébb Radeon chipek az alapjai.

A kártyák vezérlésére az ATI Catalyst meghajtóprogram alkalmas.

PC chipsetek szerkesztés

  • IGP 3x0: a cég első chipsetje, integrált Radeon VGA-val
  • 9100 IGP: az első teljes körű chipset, saját gyártású déli híddal és DirectX 8.1-képes VGA-val
  • Xpress 200: PCI Express alapú Athlon 64 és Pentium 4 chipset, DirectX 9.0c alapú VGA-val. Egy módosított változata, az Xpress 3200 képes a CrossFire üzemmódra.
  • Xpress 1250: az Xpress 200 módosított változata
  • AMD 700: a fúzió utáni, már kizárólag AMD-rendszerekbe készített chipset

Multimédiás megoldások szerkesztés

  • ATI All-In-Wonder: Rage vagy Radeon-alapú videókártyák, melyek beépített TV-tunerrel rendelkeznek. Gyártásukkal 2004-ben felhagytak.
  • TV Wonder/HDTV Wonder: TV-tuner kártyák, melyek a digitális televíziózást is támogatják.
  • Xilleon: egy 32 bites MIPS processzor (MIPS 4Kc mag), mely képes hardveresen dekódolni az MPEG2-t, H.264-et, illetve a VC-1-et.
  • Remote Wonder: a felsorolt eszközök távirányítható változatai

Konzolok szerkesztés

  1. ↑ a b ATIT 1030 AR04Sedar. (Hozzáférés: 2005. december 17.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=ATI_Technologies&oldid=25180211”