Atkár

	Atkár
	; Atkár címere
	; Atkár címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Gyöngyösi
Jogállás	község
Polgármester	Kocsis Attila (független)
Irányítószám	3213
Körzethívószám	37
	Népesség
Teljes népesség	1736 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	50,83 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	33,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Atkár Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 19° 53′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 19° 53′ 28″
	Atkár Pozíció Heves vármegye térképén
	Atkár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Atkár témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Atkár község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

FekvéseSzerkesztés

A vármegye délnyugati részén fekszik, a Nyugati-Mátraalján, Gyöngyöstől 9, Hatvantól 21, a vármegyeszékhely Egertől pedig 50 kilométerre.

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Gyöngyöshalász, dél-délkelet felől Vámosgyörk, dél-délkelet felől Jászárokszállás, dél-délnyugat felől Csány, nyugat felől pedig Hort.

MegközelítéseSzerkesztés

A település igen jó közúti megközelítési lehetőségekkel rendelkezik, hiszen a határai között (a belterületétől északnyugatra) keresztezi egymást az M3-as autópálya, mely délről elkerüli a térség legnagyobb városát, Gyöngyöst, és a 3-as főút, mely viszont keresztülhalad annak központján.

Belterületén ugyan csak a Gyöngyös-Jászberény közt húzódó 3203-as út és a Hatvantól idáig húzódó 3201-es út halad keresztül, az említett sztrádacsomóponttal azonban összeköti a 32 114-es mellékút is, melynek révén az itt élők könnyen be tudnak kapcsolódni az ország közlekedési "vérkeringésébe".

A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, amely át is halad a délnyugati külterületei között, de megállási pontja nincs a határai között. A két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a miskolci vasút Vámosgyörk vasútállomása és a Vámosgyörk–Gyöngyös-vasútvonal Gyöngyöshalász megállóhelye kínálja, egyaránt nagyjából 4-5 kilométer távolságra.

TörténeteSzerkesztés

Területe az őskor óta lakott, mint azt az ásatások nyomán feltárt számos kőkori, rézkori és honfoglalás korából származó lelet bizonyítja.

Első okleveles említése 1325-ből való, Athkar néven. Ekkor az Aba nemzetség birtoka volt, melyet alkalmasint Kompolt fia, Péter szerzett. Fiai 1325-ben megosztozva az atyai örökségen, az atkári részbirtokok III. Kompoltnak, a Nánai Kompolthi család ősének jutottak. 1468-ban is Kompolthi Miklós kezén találjuk, de néhai Kompolthi János leányának, Margit asszonynak fiai, Szén György és Szén Péter anyai jogon fele részére igényt tartva, Kompolthi Miklóst perbe idézték. 1522-ben Országh Mihálynak négy fia és Kompolthi János fiai között kötött örökösödési szerződés értelmében Atkár Országh Mihály fiaira szállt. ^{[Források 1]}

A főleg mezőgazdaságból élő Atkáron 1486 óta termelnek szőlőt.

Az 1552. évi adóösszeírásban azok között a falvak között sorolták fel, amelyeket a török elpusztított, így az adó nem volt behajtható. Atkár 1554-re épült fel újra. Az 1564. évi adóösszeírásban már ismét 11 portát írtak itt össze. ^{[Források 1]}

1567-ben, Országh Kristóf halála után nővére, Országh Borbála, Török Ferenc neje nyerte adományul I. Miksa királytól. 1741-ben Atkár az esztergomi káptalan birtoka volt. ^{[Források 1]}

A 19. század első felében a Beneczky, Goszthony, Brezovay, Orczy, Fehér, Kürthy, Kovács, Malatinszky, Pethő, Borhy, Várkonyi, Hamar, Györky, Makay, Gál, Bakó, Márton, Petes, Harmos, Thassy, Huszka és a Markovics családok bírtokolták. ^{[Források 1]}

1813-ban önállósodott a római katolikus plébánia Gyöngyöshalásztól. 1857-ben az egész település a lángok martaléka lett. Ebben az évben építették fel újra a római katolikus templomot is, a melynek a hitközség lett akkor a kegyura. ^{[Források 1]}. Az anyakönyvek egy része a tűzvészben megsemmisült és csak 1860-tól elérhető. ^{[Források 2]} 1813-ig Gyöngyöshalászon vezették az anyakönyveket, ezért azok megmenekültek. ^{[Források 3]}

A 19. század végén Döry Bélánénak, született Boronkay Ilonának, Goszthonyi Bélának, Kanitz Ödönnek, Somogyi Albertnek és Győrffy Kálmánnak volt itt nagyobb birtoka.

A Goszthonyi család ősi kastélya Goszthony Béla tulajdona volt, Győrffy Kálmáné 1871-ben épült. A helységben levő többi úrilakok közül Kürthy Sándorét a 19. század elején építették. Fölsinger Ferencz úrilakát Fölsinger Rezső építette. Koller János dr.-é eredetileg a Malatinszky családé volt s a 19. század elején épült, de később átalakították. A Brezovay család úrilaka Boross Lajos tulajdona volt. Özvegy Kállay Józsefné úrilaka, mely azelőtt a Hamar családé volt, a 19. század elején épült. Kanitz Ödön és Somogyi Albert az egykori Malatinszky-féle kúriát bírtokolták, mely szintén a 19. század elején épült.

A 19. század végén a helység területe 5851 k. hold, lakóházak száma 265 és a lakosság 1584 lélek. Ebből két német kivételével mind magyar és 10 izr. kivételével mind róm. kath. vallású. A lakosság fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartott fenn. A község postája helyben, távíró- és vasútállomása Vámosgyörkön volt, a hatvan-vámosgyörki vonal mentén.

A 19. század végén ide tartoztak még a következő telepek: Goszthonyi major, Fodortanya, Surányitanya, Malatinszky középtanya, Vinterberg tanya, Várkonyi tanya, Fodor tanya, Surányi tanya, Oláhtanya, Faragótanya, Győrffytanya, Tassi tanya, Kollertanya, Zaleski tanya. A község ekkoriban építtetett díszes községházat és két ártézi kutat is furatott.

1910-ben 1755 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

TassSzerkesztés

E helységhez tartozik Tass puszta (azelőtt Pusztatass), mely a középkorban önálló község volt.

Tass (ma puszta), egykor az Aba nemzetség Rédei ágának birtoka volt. Rédei Péter fiát, Demetert 1340-ben említették, Tassi előnévvel, az előnévből következtetve, Tasson lehetett birtokos.

Az 1549-ik évi adóösszeírásban 8 portával még önálló helységként tüntette fel. Az 1554 évi adóösszeíráskor három portája volt, 1564-ben szintén ennyit írtak össze, és az 1576. évi tizedjegyzék még hat termelőt sorol fel itt. 1635-ben és 1647-ben 3, 1675-ben 1 3/4, 1686-ban 1 1/4 portát vettek fel az adóösszeírásba. ^{[Források 1]}

Tass puszta a herceg Esterházyaké volt, akiknek nagy juhtenyésztésük volt itt. Az 1907-ik évben egy régi templom alapjára bukkantak itt. ^{[Források 1]}

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

1990-1994: Krizsány Gyuláné (független)^[3]
1994-1997: Krizsány Gyuláné (független)^[4]
1997-2002: Benei Bertalan (független)^[5]
2002-2006: Benei Bertalan (független)^[6]
2006-2010: Benei Bertalan (független)^[7]
2010-2014: Kocsis Attila (független)^[8]
2014-2019: Kocsis Attila (független)^[9]
2019-től: Kocsis Attila (független)^[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,1%, református 3,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,5% (21,4% nem nyilatkozott).^[11]

NevezetességeiSzerkesztés

Őrangyalok temploma, 17. században épült római katolikus templom, a Fájdalmas Anya kőszobrával
Jégkorszaki (periglaciális) talajszelvény
A tasspusztai Dőry kastély és a körülötte található őspark

ForrásokSzerkesztés

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ifj. Reiszig, Ede dr..szerk.: Dr. Borovszky Samu: Heves vármegye községei, Heves vármegye, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft., MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI, Budapest: Országos Monográfia Társaság [1909] (2004)
↑ Anyakönyvek, 1813-1895, Római Katolikus Egyház, Atkár
↑ Anyakönyvek, 1727-1895, Római Katolikus Egyház, Gyöngyöshalász

JegyzetekSzerkesztés

↑ ^a ^b Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
↑ Atkár Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Atkár önkormányzatának honlapja

Nagyréde	Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi	Gyöngyöshalász
Ecséd	Atkár	Karácsond
Csány	Jászágó	Vámosgyörk

[Hevesvm-3] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ifj. Reiszig, Ede dr..szerk.: Dr. Borovszky Samu: Heves vármegye községei, Heves vármegye, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft., MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI, Budapest: Országos Monográfia Társaság [1909] (2004)

[Ak1-4] Anyakönyvek, 1813-1895, Római Katolikus Egyház, Atkár

[Ak2-5] Anyakönyvek, 1727-1895, Római Katolikus Egyház, Gyöngyöshalász

[”19önkvál”-1] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)

[da0d52d72939c2be9a87d9b9f95d50218fb627af-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)

[”90önkvál”-6] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[”94önkvál”-7] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)

[”98önkvál”-8] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)

[”02önkvál”-9] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)

[”06önkvál”-10] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)

[”10önkvál”-11] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)

[”14önkvál”-12] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)

[13] A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)

[14] Atkár Helységnévtár

[1]

[2]

[Források 1]

[Források 2]

[Források 3]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]