Főmenü megnyitása

Atkár község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban.

Atkár
Atkár címere
Atkár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Kocsis Attila[1]
Irányítószám 3213
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség1715 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség50,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Atkár (Magyarország)
Atkár
Atkár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 19° 53′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 19° 53′ 28″
Atkár (Heves megye)
Atkár
Atkár
Pozíció Heves megye térképén
Atkár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Atkár témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A megye délnyugati részén, a Nyugati-Mátraalján, az M3-as autópálya közelében, Gyöngyöstől 9, Hatvantól 21, a megyeszékhely Egertől 50 km-re található.

Legközelebbi településekSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

Területe az őskor óta lakott, mint azt az ásatások nyomán feltárt számos kőkori, rézkori és honfoglalás korából származó lelet bizonyítja. Első okleveles említése 1325-ből való, Athkar néven. Ekkor az Aba nemzetség birtoka volt, melyet alkalmasint Kompolt fia, Péter szerzett. Fiai 1325-ben megosztozva az atyai örökségen, az atkári részbirtokok III. Kompoltnak, a Nánai Kompolthi család ősének jutottak. 1468-ban is Kompolthi Miklós kezén találjuk, de néhai Kompolthi János leányának, Margit asszonynak fiai, Szén György és Szén Péter anyai jogon fele részére igényt tartva, Kompolthi Miklóst perbe idézték. 1522-ben Országh Mihálynak négy fia és Kompolthi János fiai között kötött örökösödési szerződés értelmében Atkár Országh Mihály fiaira szállt.

Az 1552. évi adóösszeírásban azok között a falvak között sorolták fel, amelyeket a török elpusztított, ígyy az adó nem volt behajtható. Atkár 1554-re épült fel újra. Az 1564. évi adóösszeírásban már ismét 11 portát írtak itt össze.

1567-ben, Országh Kristóf halála után nővére, Országh Borbála, Török Ferenc neje nyerte adományul I. Miksa királytól.

1741-ben Atkár az esztergomi káptalan birtoka volt.

A 19. század első felében a Beneczky, Goszthony, Brezovay, Orczy, Fehér, Kürthy, Kovács, Malatinszky, Pethő, Borhy, Várkonyi, Hamar, Györky, Makay, Gál, Bakó, Márton, Petes, Harmos, Thassy, Huszka és a Markovics családok bírták.

1857-ben az egész település a lángok martaléka lett. Ebben az évben építették fel a római katolikus templomot is, a melynek a hitközség a kegyura.

1910-ben 1755 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

A főleg mezőgazdaságból élő Atkáron 1486 óta termelnek szőlőt.

A település közelében fekszik Tass is, mely egykor önálló település volt, ma azonban csak puszta.

TassSzerkesztés

Tass (ma puszta), egykor az Aba nemzetség Rédei ágának birtoka volt.

Rédei Péter fiát, Demetert 1340-ben említették, Tassi előnévvel, az előnévből következtetve, Tasson lehetett birtokos.

Az 1554 évi adóösszeírás még önálló helységként tüntette fel, ekkor három portája volt, 1564-ben szintén ennyit írtak össze, és az 1576. évi tizedjegyzék még hat termelőt sorol fel itt. 1635-ben és 1647-ben 3, 1675-ben 1 3/4, 1686-ban 1 1/4 portát vettek fel az adóösszeírásba.

Tass puszta a herceg Esterházyaké volt, akiknek nagy juhtenyésztésük volt itt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Krizsány Gyuláné (független)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Kocsis Attila[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,1%, református 3,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,5% (21,4% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Őrangyalok temploma, 17. században épült római katolikus templom, a Fájdalmas Anya kőszobrával
  • Jégkorszaki (periglaciális) talajszelvény
  • A tasspusztai Dőry kastély és a körülötte található őspark

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  5. Atkár Helységnévtár

További információkSzerkesztés