Atkár
Atkár község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.
Atkár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Gyöngyösi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kocsis Attila (független)[1] | ||
Irányítószám | 3213 | ||
Körzethívószám | 37 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1736 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 50,83 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 33,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 19° 53′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 19° 53′ 28″ | |||
Atkár weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Atkár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
A vármegye délnyugati részén fekszik, a Nyugati-Mátraalján, Gyöngyöstől 9, Hatvantól 21, a vármegyeszékhely Egertől pedig 50 kilométerre.
A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Gyöngyöshalász, dél-délkelet felől Vámosgyörk, dél-délkelet felől Jászárokszállás, dél-délnyugat felől Csány, nyugat felől pedig Hort.
MegközelítéseSzerkesztés
A település igen jó közúti megközelítési lehetőségekkel rendelkezik, hiszen a határai között (a belterületétől északnyugatra) keresztezi egymást az M3-as autópálya, mely délről elkerüli a térség legnagyobb városát, Gyöngyöst, és a 3-as főút, mely viszont keresztülhalad annak központján.
Belterületén ugyan csak a Gyöngyös-Jászberény közt húzódó 3203-as út és a Hatvantól idáig húzódó 3201-es út halad keresztül, az említett sztrádacsomóponttal azonban összeköti a 32 114-es mellékút is, melynek révén az itt élők könnyen be tudnak kapcsolódni az ország közlekedési "vérkeringésébe".
A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, amely át is halad a délnyugati külterületei között, de megállási pontja nincs a határai között. A két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a miskolci vasút Vámosgyörk vasútállomása és a Vámosgyörk–Gyöngyös-vasútvonal Gyöngyöshalász megállóhelye kínálja, egyaránt nagyjából 4-5 kilométer távolságra.
TörténeteSzerkesztés
Területe az őskor óta lakott, mint azt az ásatások nyomán feltárt számos kőkori, rézkori és honfoglalás korából származó lelet bizonyítja.
Első okleveles említése 1325-ből való, Athkar néven. Ekkor az Aba nemzetség birtoka volt, melyet alkalmasint Kompolt fia, Péter szerzett. Fiai 1325-ben megosztozva az atyai örökségen, az atkári részbirtokok III. Kompoltnak, a Nánai Kompolthi család ősének jutottak. 1468-ban is Kompolthi Miklós kezén találjuk, de néhai Kompolthi János leányának, Margit asszonynak fiai, Szén György és Szén Péter anyai jogon fele részére igényt tartva, Kompolthi Miklóst perbe idézték. 1522-ben Országh Mihálynak négy fia és Kompolthi János fiai között kötött örökösödési szerződés értelmében Atkár Országh Mihály fiaira szállt. [Források 1]
A főleg mezőgazdaságból élő Atkáron 1486 óta termelnek szőlőt.
Az 1552. évi adóösszeírásban azok között a falvak között sorolták fel, amelyeket a török elpusztított, így az adó nem volt behajtható. Atkár 1554-re épült fel újra. Az 1564. évi adóösszeírásban már ismét 11 portát írtak itt össze. [Források 1]
1567-ben, Országh Kristóf halála után nővére, Országh Borbála, Török Ferenc neje nyerte adományul I. Miksa királytól. 1741-ben Atkár az esztergomi káptalan birtoka volt. [Források 1]
A 19. század első felében a Beneczky, Goszthony, Brezovay, Orczy, Fehér, Kürthy, Kovács, Malatinszky, Pethő, Borhy, Várkonyi, Hamar, Györky, Makay, Gál, Bakó, Márton, Petes, Harmos, Thassy, Huszka és a Markovics családok bírtokolták. [Források 1]
1813-ban önállósodott a római katolikus plébánia Gyöngyöshalásztól. 1857-ben az egész település a lángok martaléka lett. Ebben az évben építették fel újra a római katolikus templomot is, a melynek a hitközség lett akkor a kegyura. [Források 1]. Az anyakönyvek egy része a tűzvészben megsemmisült és csak 1860-tól elérhető. [Források 2] 1813-ig Gyöngyöshalászon vezették az anyakönyveket, ezért azok megmenekültek. [Források 3]
A 19. század végén Döry Bélánénak, született Boronkay Ilonának, Goszthonyi Bélának, Kanitz Ödönnek, Somogyi Albertnek és Győrffy Kálmánnak volt itt nagyobb birtoka.
A Goszthonyi család ősi kastélya Goszthony Béla tulajdona volt, Győrffy Kálmáné 1871-ben épült. A helységben levő többi úrilakok közül Kürthy Sándorét a 19. század elején építették. Fölsinger Ferencz úrilakát Fölsinger Rezső építette. Koller János dr.-é eredetileg a Malatinszky családé volt s a 19. század elején épült, de később átalakították. A Brezovay család úrilaka Boross Lajos tulajdona volt. Özvegy Kállay Józsefné úrilaka, mely azelőtt a Hamar családé volt, a 19. század elején épült. Kanitz Ödön és Somogyi Albert az egykori Malatinszky-féle kúriát bírtokolták, mely szintén a 19. század elején épült.
A 19. század végén a helység területe 5851 k. hold, lakóházak száma 265 és a lakosság 1584 lélek. Ebből két német kivételével mind magyar és 10 izr. kivételével mind róm. kath. vallású. A lakosság fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartott fenn. A község postája helyben, távíró- és vasútállomása Vámosgyörkön volt, a hatvan-vámosgyörki vonal mentén.
A 19. század végén ide tartoztak még a következő telepek: Goszthonyi major, Fodortanya, Surányitanya, Malatinszky középtanya, Vinterberg tanya, Várkonyi tanya, Fodor tanya, Surányi tanya, Oláhtanya, Faragótanya, Győrffytanya, Tassi tanya, Kollertanya, Zaleski tanya. A község ekkoriban építtetett díszes községházat és két ártézi kutat is furatott.
1910-ben 1755 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.
TassSzerkesztés
E helységhez tartozik Tass puszta (azelőtt Pusztatass), mely a középkorban önálló község volt.
Tass (ma puszta), egykor az Aba nemzetség Rédei ágának birtoka volt. Rédei Péter fiát, Demetert 1340-ben említették, Tassi előnévvel, az előnévből következtetve, Tasson lehetett birtokos.
Az 1549-ik évi adóösszeírásban 8 portával még önálló helységként tüntette fel. Az 1554 évi adóösszeíráskor három portája volt, 1564-ben szintén ennyit írtak össze, és az 1576. évi tizedjegyzék még hat termelőt sorol fel itt. 1635-ben és 1647-ben 3, 1675-ben 1 3/4, 1686-ban 1 1/4 portát vettek fel az adóösszeírásba. [Források 1]
Tass puszta a herceg Esterházyaké volt, akiknek nagy juhtenyésztésük volt itt. Az 1907-ik évben egy régi templom alapjára bukkantak itt. [Források 1]
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990-1994: Krizsány Gyuláné (független)[3]
- 1994-1997: Krizsány Gyuláné (független)[4]
- 1997-2002: Benei Bertalan (független)[5]
- 2002-2006: Benei Bertalan (független)[6]
- 2006-2010: Benei Bertalan (független)[7]
- 2010-2014: Kocsis Attila (független)[8]
- 2014-2019: Kocsis Attila (független)[9]
- 2019-től: Kocsis Attila (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,1%, református 3,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,5% (21,4% nem nyilatkozott).[11]
NevezetességeiSzerkesztés
- Őrangyalok temploma, 17. században épült római katolikus templom, a Fájdalmas Anya kőszobrával
- Jégkorszaki (periglaciális) talajszelvény
- A tasspusztai Dőry kastély és a körülötte található őspark
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a b c d e f g ifj. Reiszig, Ede dr..szerk.: Dr. Borovszky Samu: Heves vármegye községei, Heves vármegye, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft., MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI, Budapest: Országos Monográfia Társaság [1909] (2004)
- ↑ Anyakönyvek, 1813-1895, Római Katolikus Egyház, Atkár
- ↑ Anyakönyvek, 1727-1895, Római Katolikus Egyház, Gyöngyöshalász
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Atkár Helységnévtár
További információkSzerkesztés
Nagyréde | Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi | Gyöngyöshalász |
Ecséd | Karácsond | |
Csány | Jászágó | Vámosgyörk |