Sydney-tölcsérhálóspók

pókszabású-faj
(Atrax robustus szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 2.

A Sydney-tölcsérhálóspók (Atrax robustus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályába, a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a négytüdős pókok (Mygalomorphae) alrendjébe és az aknászpókfélék (Nemesiidae) családjába tartozó faj. A tölcsérhálós pókok (Atrax) nemének 3 faja közül a legismertebb. A világ leghalálosabb pókjának tartják, szúrásával az emberi körmöt is képes átütni.

Sydney-tölcsérhálóspók
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Négytüdős pókok (Mygalomorphae)
Alrendág: Tuberculotae
Öregcsalád: Nemesioidea
Család: Aknászpókfélék (Nemesiidae)
Nem: Atrax
Faj: A. robustus
Tudományos név
Atrax robustus
O. P.-Cambridge, 1877
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sydney-tölcsérhálóspók témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sydney-tölcsérhálóspók témájú médiaállományokat és Sydney-tölcsérhálóspók témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

Ausztrália keleti részén fordul elő, leginkább Sydney 100 km-es körzetében (nevét is innen kapta).

Megjelenése, mérete

szerkesztés

A hím 20, a nőstény 30 milliméter hosszú. Előteste csupasz, fényes fekete, néha kissé kékes árnyalatú, utóteste sötétbarna és szőrös. Hatalmas csáprágói lefelé irányulnak. A hímek rövidebb életűek és kisebbek, mint a nőstények. Az eddig talált legnagyobb, 7,9 centiméter hosszú hím példányt 2024 januárjában fogták be a Central Coast régióban, Sydney-től mintegy 80 kilométerre. Az állatot az Ausztráliai Hüllőparkban helyezték el, ahol mérgét kivonják és ellenanyagot készítenek belőle harapása ellen.

Általában a hímek marnak, mivel az esős évszak idején párt keresve kóborolnak, és ilyenkor betévedhetnek kertekbe, parkokba, lakásokba is. A mérge életveszélyes, de rossz híre ellenére csak védekezésképpen támad. Ilyenkor a négy elülső lábát felemeli, és csáprágóit lefelé mozgatva beledöf áldozatába, néha többször is egymás után. Mérge, az atracotoxin lebontja és elfolyósítja a szöveteket. Erős fájdalmat okoz, embernél és más főemlősöknél az idegrendszert is károsítja (más emlősöknél nem). Csípése halálos is lehet. Gyerekekre különösen veszélyes. Maráskor azonnali orvosi ellátás szükséges. A nőstények mérge jóval gyengébb hatású, mint a hímeké.

A Sydney-tölcsérhálóspók mérgével több helyen kísérleteznek, hátha a méreg hasznos valamilyen betegség gyógyítására. Mérge ellen 1981 óta létezik ellenszérum, azóta nem jegyeztek fel halálos marást.

 
Sydney-tölcsérhálóspók támadóállásban