August Šenoa

horvát író, a horvát romantika és realizmus átmeneti idejének jeles képviselője

August Šenoa (Zágráb, 1838. november 14. – Zágráb, 1881. december 13.) horvát író, a horvát romantika és realizmus átmeneti idejének jeles képviselője.

August Šenoa
1880-ban
1880-ban
SzületettAugust Ivan Nepomuk Eduard Schönoa
1838. november 14.[1][2][3][4][5]
Zágráb[6]
Elhunyt1881. december 13. (43 évesen)[1][2][3][4][5]
Zágráb[7][6]
ÁlneveOnufrius Kopriva
Állampolgársága
Gyermekeihat gyermek:
  • Branko Šenoa
  • Milan Šenoa
Foglalkozása
IskoláiA Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
Kitüntetéseidíszpolgár (1881. szeptember 30., Zágráb)
Halál okatüdőgyulladás
SírhelyeMirogoj temető (Division RKT, site 8, #44)[8]

A Wikimédia Commons tartalmaz August Šenoa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

August apja Alois Schönoa (1805–1878) csehországi német, 1830-ban költözött Zágrábba, anyja Therese Rabacs (1813–1847) budapesti szlovák. Az általános iskolát a horvát fővárosban és Pécsett végezte a ciszterciek gimnáziumában.[9] Prágában és Zágrábban jogot tanult, de jogi tanulmányait sohasem fejezte be. Rövid bécsi tartózkodás után visszatért a horvát fővárosba, ahol volt városi képviselő, különböző kiadványok szerkesztője, fordított horvátra németből, franciából, cseh nyelvről és angolból, írt drámákat és novellákat, mintegy tíz regényt, és néhány verset. Verseit a horvát nyelv kajkav nyelvjárásában költötte.

Értékelése

szerkesztés

August Šenoa az első jelentős horvát regényíró. Jelentősége a horvát kultúrában talán azzal állítható párhuzamba, amit Jókai jelent a magyar irodalomban.

Jókaihoz hasonlóan, Šenoa is elsősorban történelmi regényeivel vált híressé, hatása aligha túlbecsülhető a horvát nemzeti tudat formálásában. Kora problémáit taglaó írásai viszont már a realizmus jegyében íródtak. A Šenoát követő generáció (Ante Kovačić, Vjenceslav Novak, Ksaver Šandor Gjalski, Milutin Cihlar Nehajev) tovább ragozta a mester által fölvetett kérdéseket: elsősorban kortárs szociális kérdések, a katolicizmus jelentősége a horvát nemzeti kultúrában, az illír mozgalom és a pánszlávizmus kérdése.

Nyelvújító szerepének köszönhetően, hiszen az első jelentősebb horvát regényíró, ezen kívül több, közöttük kortárs külföldi írót is horvátra fordított (Shakespeare, Molière, Friedrich Schiller, Goethe Sardou, Scribe), Šenoa nem csak a horvát Jókai, de Kazinczy is egyben. Talán neki is köszönhető, hogy a nyelvújítás során, ha új szavak után kellett nézni, akkor a horvátok inkább a cseh nyelvhez fordultak segítségért, míg a horvátokhoz nyelvileg egyébként legközelebb álló szerbek inkább az oroszból, illetve a görögből vettek át jövevényszavakat.

Főbb művei

szerkesztés

Ismertebb, angolul is megjelent regényei:

  • "Zlatarovo zlato" (Az aranyműves aranya)
  • "Seljačka buna" (Parasztlázadás)
  • "Diogenes"
  • "Čuvaj se senjske ruke" (Óvakodj a senji kéztől)
  • Auguszt Senoaː Parasztlázadás; ford. Balázs Pál; Minerva, Szubotica, 1961

Emlékezete

szerkesztés

Magyarországon több horvát kisebbségi intézmény viseli August Šenoa nevét (August Šenoa Horvát Klub,[10] 7621 Pécs, Esze T. utca 3.)

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven)
  5. a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  6. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Шеноа Август, 2015. szeptember 28.
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. https://www.gradskagroblja.hr/trazilica-pokojnika/15, 2023. január 15.
  9. A mai Nagy Lajos Gimnázium elődje.
  10. Az August Šenoa Horvát Klub honlapja. [2016. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 11.)