August Ferdinand Möbius

német matematikus és csillagász

August Ferdinand Möbius (Schulpforta, Szász Választófejedelemség, 1790. november 17.Lipcse, Szász Királyság, 1868. szeptember 26.) német matematikus és csillagász.

August Ferdinand Möbius
Életrajzi adatok
Született1790. november 17.
Schulpforte
Elhunyt1868. szeptember 26. (77 évesen)
Lipcse
Ismeretes mintcsillagász, matematikus
SzüleiJohanne Katherine Christiane Keil
Johann Heinrich Möbius
Gyermekek
  • Theodor Möbius
  • Paul Möbius
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Lipcsei Egyetem
Pályafutása
Szakterületmatematika, csillagászat
Tudományos fokozatPhD (1814)
Munkahelyek
Lipcsei Egyetemcsillagászat rendkívüli professzora
Jénai Egyetemelméleti mechanika és csillagászat professzora
A Wikimédia Commons tartalmaz August Ferdinand Möbius témájú médiaállományokat.
Möbius-szalag papírból kivágva

Pályafutása

szerkesztés

Kezdetben otthon tanult, és házitanítója, Friedrich Wilhelm Thiersch a kiegyensúlyozott oktatás érdekében igyekezett meggátolni tanítványa egyoldalú matematikai érdeklődésének kifejlődését. Később azonban az iskolában Johann Gottlieb Schmidt izgalmas matematikaoktatásban részesítette. 1809-től a Lipcsei Egyetemen tanult, először egy fél évig jogot, azután azonban matematikát, fizikát és csillagászatot. A csillagászat professzora, Carl Brandan Mollweide segédjeként foglalkoztatta. 1813–14-ben ösztöndíjasként egy fél évig Göttingenben tanult Carl Friedrich Gaussnál.

Mivel megélhetéséről magának kellett gondoskodnia, Halléban vállalt matematika–fizika tanári állást. Ezzel párhuzamosan matematikai ismereteit Johann Friedrich Pfaffnál bővítette. 1815-ben Lipcsében habilitált a trigonometriai egyenletek analitikus tárgyalásáról szóló munkájával. 1816-ban pleissenburgi csillagvizsgálóban kapott állást, ugyanakkor a lipcsei egyetemen a csillagászat rendkívüli tanárává nevezték ki. Elutasította a Greifswaldban (1816) illetve Dorpatban (1819) felajánlott állást, megelégedett azzal, hogy 1820-ban a csillagvizsgáló igazgatója lett. 1825-ben a lipcsei egyetemen a matematika professzorává nevezték ki. 1844-ben a jénai egyetemen az elméleti mechanika és csillagászat tanára lett.

Noha hivatásszerűen inkább csillagászattal foglalkozott, ismertségét egyik felfedezése révén, a róla elnevezett Möbius-szalaggal szerezte. A Möbius-szalag egy nem irányítható, kétdimenziós felület (aminek mindössze egyetlen oldala van) az euklideszi térbe ágyazva. Hasonló felfedezést tett Johann Benedict Listing is körülbelül Möbiusszal egyidőben.

Möbius vezette be a homogén koordinátákat a projektív geometria eszköztárába. A projektív geometriában fontos szerepet betöltő Möbius-transzformációk nem tévesztendők össze a számelméletben használatos, szintén Möbius-transzformációnak nevezett művelettel. A számelméletben elért eredményeinek szép bizonyítéka a róla elnevezett Möbius-függvény μ(n) és a Möbius inverziós formula.

  • Beobachtungen auf der Königlichen Universitäts-Sternwarte zu Leipzig: mit vorausgeschickter Beschreibung der jetzigen Einrichtung dieser Sternwarte, und einem Anhange geometrischen Inhalts. Cnobloch, Leipzig 1823 Online elérés
  • Die wahre und die scheinbare Bahn des Halley'schen Kometen bei seiner Wiederkunft im Jahre 1834 anschaulich dargestellt und allgemein faßlich erklärt. Göschen, Leipzig 1834 Online elérés
  • Die Hauptsätze der Astronomie zum Gebrauche bei seinen Vorlesungen für Gebildete. Göschen, Leipzig 1844 Online elérés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés