Aurelianus római császár

a Római Birodalom császára
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 9.

Lucius Domitius Aurelianus, általánosan elterjedt néven Aurelianus császár (Sirmium, 214. szeptember 9.Konstantinápoly, 275 szeptembere) római császár 270-től haláláig, a katonacsászárok egyike.

Aurelianus
Lucius Domitius Aurelianus
Aurelianus portréja
Aurelianus portréja

A Római Birodalom princepse
Uralkodási ideje
270 szeptembere 275 szeptembere
(5 évig)
ElődjeQuintillus
UtódjaTacitus
Életrajzi adatok
UralkodóházIllír katonacsászárok
Született214. szeptember 9.
Sirmium
Elhunyt275 szeptembere (61 évesen)
Caenophrurium
ÉdesapjaUlpius Crinitus
HázastársaBruttia Crispina
GyermekeiDomitica
A Wikimédia Commons tartalmaz Aurelianus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Parasztcsaládban született Pannoniában, Sirmium (a mai Szávaszentdemeter) közelében. Katona lett, s erős testalkata, bátor helytállása, vitézsége révén a hadvezérségig emelkedett. Claudius Gothicus lovasságának parancsnoka volt, és mikor a császár meghalt, a Pannoniában állomásozó légiók Aurelianust kiáltották ki császárrá.

Aurelianus jó politikusnak és hadvezérnek bizonyult: 271-ben kiürítette majd átengedte a gótokoknak Dáciát, s békét kötött velük, Itáliából kiverte az alemannokat, visszaszerezte Hispániát, s 271272-ben és 273-ban sikeres hadjáratot vezetett a "pius Felix Augustus" nevet felvett Vaballathus és anyja, Septimia Zenobia uralkodóasszony ellen, aki független palmyrai királyságot akart alapítani, s Egyiptomot is elfoglalta. 273-ban az utolsó helyi császár, Tetricus harc nélkül adta át Galliát, amit időközben a barbárok többször is feldúltak.

Rómát a tulliusi falnál jóval nagyobb területet körülölelő, 19 kilométeres védőfallal vette körül (Mura Aureliane), ami máig meghatározza a város belső részének szerkezetét. Véget vetett a pénzhamisításoknak, s gondja volt rendbe tenni a birodalom zavaros belügyeit is. A szenátus (senatus) Restitutor orbis terrarum címet adta neki, ami annyit tesz: a földkerekség helyreállítója.

Aurelianus antoninianusa. Az előlapon a császár, a hátoldalon az ellenséget legyőző, babérágat és íjat vivő Sol

Aurelianus is a keresztényüldöző császárok közé tartozott. Az egyház által számontartott tíz nagy keresztényüldözés egyike fűződik nevéhez. Állítólag mielőtt aláírhatta volna az üldözés szigorítását elrendelő parancsait, meghalt, amit a keresztények égi jelnek tekintettek.

275-ben a perzsák ellen vonulva írnoka, Mnestheus összeesküvést szőtt ellene, melynek a császár áldozatul esett: az írnok, akit egy hazugsága miatt büntetéssel fenyegetett meg Aurelianus, azt híresztelte a tisztek körében, hogy a császár felvette őket a kivégzendők listájára. A hír ugyan nem volt igaz, ám katonák megijedtek, s hogy magukat megmentsék a félt kivégzéstől – agyonütötték a császárt.


Elődei:
Flaminus Antiochianus
és
Virius Orfitus
Utódai:
Titus Flavius Postumius Quietus
és
Iunius Veldumnianus
Elődei:
Pius Tetricus (suff)
és
Iulius Placidianus
Consul
274
collega:
Capitolinus
SPQR
Utódai:
Pius Tetricus
és
Tetricus Esuvius
Elődei:
Pius Tetricus
és
Tetricus Esuvius
Consul
275
collega:
Marcellinus
SPQR
Utódai:
Tacitus
és
Aemilianus
Előző uralkodó:
Quintillus
Következő uralkodó:
Tacitus


  • Aurelian (angol nyelven). britannica.com. (Hozzáférés: 2024. június 9.)