Aurelianus római császár

a Római Birodalom császára

Lucius Domitius Aurelianus, általánosan elterjedt néven Aurelianus császár (Sirmium, 214. szeptember 9.Konstantinápoly, 275 szeptembere) római császár 270-től haláláig, a katonacsászárok egyike.

Aurelianus
Lucius Domitius Aurelianus
Aurelianus portréja
Aurelianus portréja

A Római Birodalom princepse
Uralkodási ideje
270 szeptembere 275 szeptembere
(5 évig)
ElődjeQuintillus
UtódjaTacitus
Életrajzi adatok
UralkodóházIllír katonacsászárok
Született214. szeptember 9.
Sirmium
Elhunyt275 szeptembere (61 évesen)
Caenophrurium
HázastársaBruttia Crispina
GyermekeiDomitica
A Wikimédia Commons tartalmaz Aurelianus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Parasztcsaládban született Pannoniában, Sirmium (a mai Szávaszentdemeter) közelében. Katona lett, s erős testalkata, bátor helytállása, vitézsége révén a hadvezérségig emelkedett. Claudius Gothicus lovasságának parancsnoka volt, és mikor a császár meghalt, a Pannoniában állomásozó légiók Aurelianust kiáltották ki császárrá.

Aurelianus jó politikusnak és hadvezérnek bizonyult: 271-ben kiürítette majd átengedte a gótokoknak Dáciát, s békét kötött velük, Itáliából kiverte az alemannokat, visszaszerezte Hispániát, s 271272-ben és 273-ban sikeres hadjáratot vezetett a "pius Felix Augustus" nevet felvett Vaballathus és anyja, Septimia Zenobia uralkodóasszony ellen, aki független palmyrai királyságot akart alapítani, s Egyiptomot is elfoglalta. 273-ban az utolsó helyi császár, Tetricus harc nélkül adta át Galliát, amit időközben a barbárok többször is feldúltak.

Rómát a tulliusi falnál jóval nagyobb területet körülölelő, 19 kilométeres védőfallal vette körül (Mura Aureliane), ami máig meghatározza a város belső részének szerkezetét. Véget vetett a pénzhamisításoknak, s gondja volt rendbe tenni a birodalom zavaros belügyeit is. A szenátus (senatus) Restitutor orbis terrarum címet adta neki, ami annyit tesz: a földkerekség helyreállítója.

Aurelianus antoninianusa. Az előlapon a császár, a hátoldalon az ellenséget legyőző, babérágat és íjat vivő Sol

Aurelianus is a keresztényüldöző császárok közé tartozott. Az egyház által számontartott tíz nagy keresztényüldözés egyike fűződik nevéhez. Állítólag mielőtt aláírhatta volna az üldözés szigorítását elrendelő parancsait, meghalt, amit a keresztények égi jelnek tekintettek.

275-ben a perzsák ellen vonulva írnoka, Mnestheus összeesküvést szőtt ellene, melynek a császár áldozatul esett: az írnok, akit egy hazugsága miatt büntetéssel fenyegetett meg Aurelianus, azt híresztelte a tisztek körében, hogy a császár felvette őket a kivégzendők listájára. A hír ugyan nem volt igaz, ám katonák megijedtek, s hogy magukat megmentsék a félt kivégzéstől – agyonütötték a császárt.


Elődei:
Flaminus Antiochianus
és
Virius Orfitus
Consul
271
collega:
Pomponius Bassus
SPQR
Utódai:
Titus Flavius Postumius Quietus
és
Iunius Veldumnianus
Elődei:
Pius Tetricus (suff)
és
Iulius Placidianus
Consul
274
collega:
Capitolinus
SPQR
Utódai:
Pius Tetricus
és
Tetricus Esuvius
Elődei:
Pius Tetricus
és
Tetricus Esuvius
Consul
275
collega:
Marcellinus
SPQR
Utódai:
Tacitus
és
Aemilianus
Előző uralkodó:
Quintillus
Római császár
270–275
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
Tacitus
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap