Ausztenit
Az ausztenit vagy gamma-vas (γ-Fe) az anyagtudományban használt fogalom a vasnak lapközepes köbös szerkezetű kristályára. Az ausztenit az acélnak is fontos alkotórésze, szöveteleme.
Az ausztenit név Sir William Chandler Roberts-Austen (1843–1902) brit kohász nevét őrzi.[1][2]
Az ausztenit a vasnak egyik allotrop módosulata szerkesztés
Az ausztenit a vasnak egy olyan módosulata, amely a 912 °C és 1394°C közötti hőmérsékleti tartományban stabil. A megadott hőmérséklet felett is, és alatt is, a vasnak a térközepes köbös változata, a ferrit a stabil. A két fázisátmenet között azonban a lapközepes köbös a stabil változat. Ez a szerkezet mintegy 2%-nyi szenet képes a kristályszerkezetébe építeni (1146 °C-on) . Ilyen acélokból gyógyászati és étkezési rozsdamentes acél eszközök készülnek. Az ausztenit paramágneses.
Az ausztenit a meteoritokban szerkesztés
A meteoritokban is előfordul a vasnak mindkét szerkezeti módosulata, az alfa-vas, vagy ferrit, és a gamma-vas, vagy ausztenit. De a meteoritok kutatói más nevet használnak az alfa-vasra, amely náluk kamacit, és a gamma-vasra, amely náluk ténit. (A két megnevezés másirányú pontosítására megjegyezzük, hogy az alfa-vas a térközepes-köbös szerkezet, a gamma vas pedig a lapközepes-köbös elemi cellájú szerkezet mindkét tudományterületen.)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Steel Guys: William Roberts-Austen. www.tf.uni-kiel.de (Hozzáférés: 2018. augusztus 28.)
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 24. o. ISBN 963 8334 96 7
Források szerkesztés
Irodalom szerkesztés
- Zorkóczy Béla (2000): Metallográfia és anyagvizsgálat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest;
- Prohászka János (1988): Bevezetés az anyagtudományba I., Egyetemi tankönyv. (Szerk. Gácsi Zoltán), Miskolc, Well-Press Kiadó
- Bérczi Szaniszló (1985): Anyagtechnológia I. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest (J3-1333)
- Mason, Brian (1962): Meteorites. J. Wiley & Sons, New York