Az ausztrálok egy többnyire európai ősökkel rendelkező nép, akik Ausztrália fő népcsoportját képezik és többségük ausztrál állampolgársággal is rendelkezik. Az ausztrálok összlétszáma mintegy 26 millió – ebből kb. 25,5 millióan élnek Ausztráliában. Multikulturális ország, 2017-es adatok alapján a népesség 29 százaléka nem az országban született.[7]

Ausztrálok
Flag of Australia.svg
Teljes lélekszám
26 millió (becsült)
Régiók
 Ausztrália 25 652 430 (2020)[1]
Lélekszám régiónként
Régió
 Amerikai Egyesült Államok94 200-200 000
 Egyesült Királyság113 000
 Hongkong90 000 (2013)[2]
 Új-Zéland70 000 (2012)[3]
 Kanada62 910
 Indonézia55 000
 Olaszország30 000 (2013)[4]
 Libanon20 000–25 000 (2010)[5]
 Szingapúr20 000 (2012)[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrálok témájú médiaállományokat.

1788 és a II. világháború között elsősorban a Brit szigetekről érkeztek bevándorlók. Eleinte fegyenctelepeket hoztak létre, majd 1850 után beindult az aranyláz és megérkeztek az első szabad telepesek is, akiknek a többsége még mindig angol, ír vagy skót volt. A 19. század közepétől elkezdődött a folyamatos bevándorlás és ezzel a népesség lassú növekedése is.

A II. világháborút követő évtizedekben nagy bevándorlási hullám zajlott le az ország történetében, ekkor azonban már sokan érkeztek Dél- és Kelet-Európából is. 1973-ig tartott az úgynevezett "Fehér Ausztrália politikája", melynek értelmében az ausztrál állam lényegében csak angolszász vagy egyéb európai országokból fogadott bevándorlókat.[8] Innentől kezdve Ausztrália hivatalosan is multikulturális politikát folytatott és a világ minden tájáról megindultak a bevándorlók, az elsődleges kibocsájtók pedig az ázsiai országok lettek. Az ausztrál őslakosok (aboriginálok, tazmánok) a népesség mindössze 3%-át teszik ki.

Az ausztrál identitás és nemzeti karakter a 19. században kezdett kialakulni, 1901-ben a gyarmatok szövetségéből pedig létrejött az Ausztrál Államszövetség. Az ország hivatalos nyelve az angol, ezért az ausztrál kultúra és irodalom angol-kelta örökségen alapszik. Bár a modern ausztrál identitás a korábbi monokultúrán túl mára kulturálisan sokszínű örökségre támaszkodik.

Bevándorlás és születési országSzerkesztés

Forrás: Ausztrál Statisztikai Hivatal (ABS) (2020)[9]
Születési ország Becsült lakosságszám[10]
Összes Ausztráliában született 18 043 310
Összes külföldön született 7 653 990
  Anglia [11] 980 360
  India 721 050
  Kína[12] 650 640
  Új-Zéland 564 840
  Fülöp-szigetek 310 050
  Vietnám 270 340
  Dél-afrikai Köztársaság 200 240
  Olaszország 177 840
  Malajzia 177 460
  Srí Lanka 146 950
  Skócia[13] 132 590
  Nepál 131 830
  Dél-Korea 111 530
  Németország 111 030
  Egyesült Államok 110 160
  Hongkong[14] 104 760
  Görögország 103 710

JegyzetekSzerkesztés

  1. . Ausztrál Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  2. Australia’s Rudd Dials Hong Kong Expats. CHINA REAL TIME REPORT, 2013. augusztus 29. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  3. Anzac Day AFL match the start of big things. Stuff.co.nz., 2012. szeptember 13. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  4. Australians in Italy: The long view (angol nyelven). Books.publishing.monash.edu, 2013. június 3. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  5. Diplomatic appointment - Ambassador to Lebanon (angol nyelven). foreignminister.gov.au, 2010. szeptember 8. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  6. Lee Hsien Loong: Singapore in an Ever-More Connected World (angol nyelven). asiasociety.org, 2012. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  7. AUSTRALIA'S POPULATION BY COUNTRY OF BIRTH (angol nyelven). abs.gov.au. [2020. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  8. Az „ausztrál-modell”. Migrációkutató Intézet, 2016. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  9. Table 5.1 Estimated resident population, by country of birth(a), Australia, as at 30 June, 1996 to 2020(b)(c). Australian Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2021. április 24.)
  10. Csak a 100 ezer főnél nagyobb számú nemzetiségek szerepelnek a listában
  11. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal adataiban külön szerepelnek az Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban született személyeket, annak ellenére, hogy mindnyájan az Egyesült Királyság részei.
  12. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal adatai alapján a Kínai Népköztársaság, Tajvan, a különleges közigazgatási területnek számító Hongkong és Makaó külön szerepel a listában.
  13. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal adataiban külön szerepelnek az Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban született személyeket, annak ellenére, hogy mindnyájan az Egyesült Királyság részei.
  14. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal adatai alapján a Kínai Népköztársaság, Tajvan, a különleges közigazgatási területnek számító Hongkong és Makaó külön szerepel a listában.

ForrásokSzerkesztés