Axel Fredrik Cronstedt báró (Turinge, 1722. december 23.Säters, 1765. augusztus 19.) svéd vegyész, a nikkel felfedezője (1751), a Bányahivatal szakértője. A nikkelnek a kupfernickel nevet adta, melynek jelentése "ördögi réz". Georg Brandtnek, a kobalt felfedezőjének tanítványa volt.

Axel Fredrik Cronstedt
Született1722. december 23.[1][2]
Turinge[1]
Elhunyt1765. augusztus 19. (42 évesen)[1][2]
Säter[1]
Állampolgárságasvéd[3]
SzüleiMaria Elisabet Adlerberg
Gabriel Cronstedt
Foglalkozásafortifications officer
A Wikimédia Commons tartalmaz Axel Fredrik Cronstedt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Cronstedt fedezte fel a scheelite nevű ásványt, szintén 1751-ben. Kezdetben tungsten-nek (svédül nehéz követ jelent) nevezte. Carl Wilhelm Scheele később felvetette, hogy az ásványból új fémet lehet kinyerni. Ezt a fémet nevezik ma Volfrámnak.

Brandt az "ásványtan atyjának" nevezte Cronstedtet egy 1827-es munkájában.

Cronstedt apja katonatiszt volt, őt is erre a pályára szánták, de egy rövidebb háborús időszakot leszámítva nem volt katona. Uppsalában matematikát tanult, itt vált a bányászkutatás szakértőjévé.

Hogy gyarapítsa tudását a tudományos módszerek terén, beiratkozott Georg Brandt A kísérletezés és vegyészet művészete nevű tanfolyamára. Cronstedt tanulmányai során kifejlesztett egy tudományos segédeszközt, amit hosszú ideig, széles körben alkalmaztak a fémek vizsgálata során.

A nikkel felfedezése hivatalosan 1775-ben, Cronstedt halála után történt meg, de ő volt az első, aki felismerte a fém létezését.

Cronstedt új osztályozási módszert is bevezetett a fémek területén. Ez a megközelítés a külső megjelenés helyett a szerkezeti struktúrájuk alapján sorolja be a fémeket.[4][5]

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b c d Axel Fredrik Cronstedt (svéd nyelven)
  2. a b Brockhaus (német nyelven)
  3. LIBRIS, 2012. október 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  4. Gillispie, Charles CDictionary of Scientific Biography, vol III (New York, Scribner's, 1971)
  5. Asimov, Isaac, Asimov's Biographical Encyclopaedia of Science and Technology, (New York , Doubleday, 1964)

További információk szerkesztés