Ayacucho (Peru)
Ayacucho (más néven Huamanga) egy város Peruban, Ayacucho megye székhelye. 2015-ben lakossága meghaladta a 180 000 főt.
| Ayacucho (Huamanga) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Peru | ||
| Megye | Ayacucho | ||
| Tartomány | Huamanga | ||
| Körzet | Ayacucho | ||
| Alapítás éve | 1540 | ||
| Polgármester | Yuri Gutiérrez Gutiérrez | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 216 444 fő (2017)[1] | ||
| Tszf. magasság | 2761 m | ||
| Időzóna | PET (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 13° 09′ 47″, ny. h. 74° 13′ 28″Koordináták: d. sz. 13° 09′ 47″, ny. h. 74° 13′ 28″ | |||
| Ayacucho honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ayacucho témájú médiaállományokat. | |||
Földrajz szerkesztés
A város Peru középpontjától kissé délre, Ayacucho megye északi részén található az Andok hegyei között. Több főút keresztezi itt egymást, a település keleti részén pedig egy repülőtér is működik, az Alfredo Mendívil Duarte repülőtér.
Története szerkesztés
A település neve a kecsua nyelvből származik, azon belül is két szóból: az aya jelentése „lélek”, míg a cuchu jelentése „otthon, zug, kuckó”.[2]
Az 1966-ban felfedezett, Pikimachay („bolhák barlangja”) nevű barlangban talált leletek tanúsága szerint a környék már akár 22 000 évvel ezelőtt is lakott lehetett. Már időszámításunk után, 500 és 1100 között a terület a Vari Birodalomhoz tartozott, sőt, itt épült fel a ma Wari írásmóddal írt nevű főváros, amelynek 50 000-nél is több lakója lehetett. A 15. században az inkák igázták le a vidéket, akik az itteni őslakókat a birodalom más részeire költöztették, ide pedig máshonnan telepítettek be embereket. Így hozták létre a mai Ayacucho helyén a Vilcashuamán nevű vallási–adminisztratív központot, amelynek neve kecsua nyelven „szent sólymot” jelent.[2]
A spanyol hódítók 1532-ben érkeztek meg a térségbe, és kirobbantottak egy körülbelül 1537-ig tartó, számukra győztes háborút az inkákkal. Ezután a közeli pampákon létrehoztak egy települést, amelyet központul szántak a környék gyarmatosításához, ám az időjárási viszonyok miatt hamarosan úgy döntöttek, a települést kissé odébbköltöztetik: az odébbköltöztetett településből alakult ki a mai Ayacucho. Hivatalos alapítási dátumnak 1540. április 25-ét tekintik, az alapító személyének pedig Francisco Pizarrót. A város eredeti neve San Juan de la Frontera de Huamanga volt: a Huamanga nevet mindmáig használják Ayacucho megnevezésére. A következő évek fejlődésének kulcsa az volt, hogy a városon keresztül haladt az az út, amely Limát és Huancavelicát kötötte össze Cuzco, Felső-Peru és a Río de la Plata térségével. Ennek köszönhetően a település a következő századokban kereskedelmi és katonai központtá vált.[2]
A függetlenségi háborúnak fontos eseményei zajlottak a térségben. 1820-ban az úgynevezett „közbenső hadjárat” idején José de San Martín rendelkezéseinek megfelelően Juan Antonio Álvarez de Arenales tábornok csapatai érkeztek meg a városba, azzal a céllal, hogy ebből az irányból támadják meg Limát, miközben San Martín erői a partvidékek felől érik majd el a fővárost. Amikor Arenales megérkezett Huamangába, 1820. november 1-én kikiáltotta a függetlenséget. Csakhogy a háború ezzel még nem ért véget: még több év múlva, 1824-ben is tartott. Ekkor, december 9-én zajlott le a nagy fontosságú ayacuchói csata, amely Antonio José de Sucre marsall győzelmével zárult, és megszilárdította Peru függetlenségét.[2]
Turizmus, látnivalók szerkesztés
A város gazdag építészeti örökséggel rendelkezik (csak gyarmati kori templomból 33 van[3]), környezete pedig a természeti látnivalókban bővelkedik. Ayacucho főtere a Plaza de Armas: emellett található a barokk és reneszánsz stílusú Szűz Mária-székesegyház, amelyben különleges értéket képvisel a tíz aranyozott retabló. Innen néhány utcasaroknyira délre áll a turisták egyik kedvelt fényképtémája, az ayacuchói diadalív, amelyet egy 1866-os győztes csata emlékére emeltek.[4] A Santa Ana nevű városrészben, ahol többek között egy 500 évesnél is idősebb templom is található, több galéria és kézművesműhely is található, ahol a környék hagyományos anyagaival (például úgynevezett huamangai kővel (ez egyfajta alabástrom), szövetekkel és prémekkel) dolgoznak. Ayacucho mellett található a Wari régészeti lelőhely, amely egész Peruban az egyik legnagyobb kiterjedésű ősitelepülés-maradvány. Ugyancsak a település mellett terül el az Ayacuchói Pampák Történelmi Szentély nevű, 300 hektáros terület is, amit az 1824-es ayacuchói csata helyszínén jelöltek ki. Itt egyrészt az élővilágot is védik, másrészt egy nagyszabású emlékművet is emeltek a csata emlékére.[5]
Az év során számos rendezvényt (fesztivált) is tartanak a városban, például különböző vallási ünnepekhez kapcsolódva, de megünneplik a város alapítási évfordulóját is (április 25. táján), az ayacuchói csatát, valamint tél végén és tavasz elején az ayacuchói karnevált is, amit 2007-ben nemzeti kulturális örökséggé nyilvánítottak.[6]
Sport szerkesztés
Ahogy egész Peruban, itt is a legnépszerűbb sport a labdarúgás. Az Estadio Ciudad de Cumaná nevű stadion az Ayacucho FC otthona, amelyet csak 2008-ban alapítottak (Club Inti Gas Deportes néven), de rövid időn belül felkerült az első osztályba.[7]
Képek szerkesztés
-
Panorámakép az acuchimayi kilátóból -
-
Antonio José de Sucre marsall szobra a Plaza de Armas téren -
Kép 1920-ból
.jpg){kind=small}
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 2017-es perui népszámlálás. (Hozzáférés: 2018. november 23.)
- ↑ a b c d Historia de Ayacucho (spanyol nyelven). ENHuamangaTours. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
- ↑ Ayacucho, una ciudad imperdible (spanyol nyelven). Perú.travel. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
- ↑ Huamanga y su impresionante arco del del triunfo (spanyol nyelven). Jornada. [2018. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Enamórate de la belleza turística de Ayacucho (spanyol nyelven). Perú.info. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
- ↑ Festividades en Ayacuho (spanyol nyelven). TurismoI. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
- ↑ Ayacucho F. C. (spanyol nyelven). Liga1.pe. [2019. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
