Az év dél-amerikai labdarúgója

Az év dél-amerikai labdarúgója (Rey del Fútbol de América, King of Football of Americ) díjat minden évben a földrész legjobbnak vélt labdarúgója veheti át. A díjat a venezuelai El Mundo magazin hozta létre, amely 1971-től 1985-ig ítélte oda a címet, majd ezt követően az uruguayi El País adja át az elismerést.

Eredetileg az újságírók a világ bármelyik klubjában szereplő dél-amerikai labdarúgóra szavazhattak, de 1986-ban megváltoztatták a szabályokat, amelyek ettől fogva megtiltják a nem dél-amerikai bajnokságban játszó játékosok számára a díj elnyerését. 1998-tól a mexikói kluboknak a Copa Libertadoresben való részvétele miatt a jogosultság kiterjedt a Mexikóban játszó dél-amerikai játékosokra is.

Az első győztes a brazil Tostão volt. Az argentin Mario Kempes az egyetlen, aki európai klubcsapatban, a spanyol Valenciában szerepelve nyerte meg a szavazást. Elías Figueroa, Zico és Carlos Tévez vezeti a rangsort, ők három alkalommal vehették át a szaklapok elismerését, míg 14 elsőséggel a brazilok állnak az első helyen a nemzetek versenyében. A klubcsapatok közül az argentin River Plate vezet, hét alkalommal lett a csapat játékosa az adott év legjobbja.

Győztesek

Az El Mundo díja (1971–1985)

Év	Helyezés	Játékos	Csapat
1971	1.	Tostão	Cruzeiro
	2.	José Omar Pastoriza	Independiente
	3.	Luis Artime	Nacional

1972	1.	Teófilo Cubillas	Alianza Lima
	2.	Pelé	Santos
	3.	Jairzinho	Botafogo

1973	1.	Pelé	Santos
	2.	Miguel Ángel Brindisi	Huracán
	3.	Rivellino	Corinthians

1974	1.	Elías Figueroa	Internacional
	2.	Marinho Chagas	Botafogo
	3.	Carlos Babington	SG Wattenscheid 09

1975	1.	Elías Figueroa	Internacional
	2.	Norberto Alonso	River Plate
	3.	Fernando Morena	Peñarol

1976	1.	Elías Figueroa	Internacional
	2.	Zico	Flamengo
	3.	Rivellino	Fluminense

1977	1.	Zico	Flamengo
	2.	Rivellino	Fluminense
	3.	Elías Figueroa	Palestino

1978	1.	Mario Kempes	Valencia
	2.	Ubaldo Fillol	River Plate
	3.	Dirceu	América

1979	1.	Diego Maradona	Argentinos Juniors
	2.	Julio César Romero	Sportivo Luqueño
	3.	Falcão	Internacional

1980	1.	Diego Maradona	Argentinos Juniors
	2.	Zico	Flamengo
	3.	Waldemar Victorino	Nacional

1981	1.	Zico	Flamengo
	2.	Diego Maradona	Boca Juniors
	3.	Júnior	Flamengo

1982	1.	Zico	Flamengo
	2.	Falcão	AS Roma
	3.	Diego Maradona	Barcelona

1983	1.	Sócrates	Corinthians
	2.	Ubaldo Fillol	Argentinos Juniors
	3.	Éder	Atlético Mineiro

1984	1.	Enzo Francescoli	River Plate
	2.	Ubaldo Fillol	Flamengo
	3.	Ricardo Bochini	Independiente

1985	1.	Julio César Romero	Fluminense
	2.	Enzo Francescoli	River Plate
	3.	Claudio Borghi	Argentinos Juniors

Az El País díja (1986–)

Év	Helyezés	Játékos	Csapat	Pont
1986	1.	Antonio Alzamendi	River Plate	–
	2.	Careca	São Paulo	–
	3.	Julio César Romero	Fluminense	–

1987	1.	Carlos Valderrama^[1]	Deportivo Cali	–
	2.	Obdulio Trasante	Peñarol	–
	3.	José Perdomo	Peñarol	–

1988	1.	Rubén Paz	Racing Club	–
	2.	Hugo de León	Nacional	–
	3.	José Pintos Saldanha	Nacional	–

1989	1.	Bebeto^[2]	Vasco da Gama	74
	2.	Mazinho	Vasco da Gama	42
	3.	René Higuita	Atlético Nacional	34

1990	1.	Raúl Vicente Amarilla^[3]	Olimpia	57
	2.	Rubén da Silva	River Plate	32
	3.	Leonel Álvarez	Atlético Nacional	25
	3.	René Higuita	Atlético Nacional	25

1991	1.	Oscar Ruggeri	Vélez Sarsfield	44
	2.	Ramón Díaz	River Plate	28
	3.	Patricio Toledo	Universidad Católica	23

1992	1.	Raí	São Paulo	55
	2.	Sergio Goycochea	Olimpia	24
	3.	Alberto Acosta	San Lorenzo	20
	3.	Fernando Gamboa	Newell's Old Boys	20

1993	1.	Carlos Valderrama^[4]	Junior	46
	2.	Marco Etcheverry	Colo-Colo	30
	3.	Cafu	São Paulo	28
	3.	Freddy Rincón	Palmeiras	28

1994	1.	Cafu^[5]	São Paulo	36
	2.	José Luis Chilavert	Vélez Sarsfield	35
	3.	Gustavo Adrián López	Independiente	22

1995	1.	Enzo Francescoli	River Plate	34
	2.	Diego Maradona	Boca Juniors	28
	3.	Edmundo	Flamengo	24

1996	1.	José Luis Chilavert	Vélez Sarsfield	80
	2.	Enzo Francescoli	River Plate	69
	3.	Ariel Ortega	River Plate	41
	3.	Carlos Valderrama	Junior	41

1997	1.	Marcelo Salas	River Plate	87
	2.	Nolberto Solano	Sporting Cristal	39
	3.	José Luis Chilavert	Vélez Sarsfield	37

1998	1.	Martín Palermo	Boca Juniors	73
	2.	Carlos Gamarra	Corinthians	70
	3.	José Luis Chilavert	Vélez Sarsfield	63

1999	1.	Javier Saviola	River Plate	55
	2.	Francisco Arce	Palmeiras	45
	3.	Juan Román Riquelme	Boca Juniors	42

2000	1.	Romário	Vasco da Gama	67
	2.	Juan Román Riquelme	Boca Juniors	64
	3.	Óscar Córdoba	Boca Juniors	53
	3.	Martín Palermo	Boca Juniors	53

2001	1.	Juan Román Riquelme	Boca Juniors	88
	2.	Óscar Córdoba	Boca Juniors	59
	3.	Romário	Vasco da Gama	41

2002	1.	José Cardozo	Toluca	39
	2.	Sergio Órteman	Olimpia	32
	3.	Alejandro Lembo	Nacional	30

2003	1.	Carlos Tevez	Boca Juniors	73
	2.	José Cardozo	Toluca	39
	3.	Diego	Santos	33

2004	1.	Carlos Tévez	Boca Juniors	76
	2.	Javier Mascherano	River Plate	56
	3.	Lucho González	River Plate	37
	3.	Robinho	Santos	37

2005	1.	Carlos Tévez^[6]	Corinthians	77
	2.	Diego Lugano	São Paulo	54
	3.	Cicinho	São Paulo	37

2006	1.	Matías Fernández	Colo-Colo	62
	2.	Rodrigo Palacio	Boca Juniors	53
	3.	Fernando Gago	Boca Juniors	50

2007	1.	Salvador Cabañas	América	67
	2.	Claudio Morel Rodríguez	Boca Juniors	61
	3.	Hugo Ibarra	Boca Juniors	57

2008	1.	Juan Sebastián Verón	Estudiantes	66
	2.	Juan Román Riquelme	Boca Juniors	63
	3.	Salvador Cabañas	América	47

2009	1.	Juan Sebastián Verón	Estudiantes	109
	2.	Édison Méndez	LDU Quito	64
	2.	Humberto Suazo	Monterrey	64
	3.	Leandro Desábato	Estudiantes	52

2010	1.	Andrés D'Alessandro	Internacional	61
	2.	Juan Sebastián Verón	Estudiantes	51
	3.	Neymar	Santos	47

2011	1.	Neymar	Santos	130
	2.	Eduardo Vargas	Universidad de Chile	70
	3.	Paulo Henrique Ganso	Santos	33

2012	1.	Neymar	Santos	199
	2.	Paolo Guerrero	Corinthians	50
	3.	Lucas Moura	São Paulo	21

2013	1.	Ronaldinho	Atlético Mineiro	156
	2.	Neymar	Santos	81
	3.	Maxi Rodríguez	Newell's Old Boys	79

2014	1.	Teófilo Gutiérrez	River Plate	102
	2.	Carlos Sánchez	River Plate	49
	3.	Leonardo Pisculichi	River Plate	30

2015	1.	Carlos Sánchez	River Plate	182
	2.	Carlos Tévez	Boca Juniors	61
	3.	Miller Bolaños	Emelec	23

2016	1.	Miguel Borja^[7]	Atlético Nacional	85
	2.	Gabriel Jesus	Palmeiras	76
	3.	Alejandro Guerra	Atlético Nacional	50

2017	1st	Luan	Grêmio	182
	2nd	Paolo Guerrero	Flamengo	65
	3rd	Arthur	Grêmio	46

2018	1.	Pity Martínez^[8]	River Plate	130
	2.	Juan Fernando Quintero	River Plate	49
	3.	Franco Armani	River Plate	40

2019	1.	Gabriel Barbosa^[9]	Flamengo	168
	2.	Bruno Henrique	Flamengo	83
	3.	Giorgian De Arrascaeta	Flamengo	40

Győzelmek száma játékosonként

Javier Saviola 18 évesen a legfiatalabb győztes

Romário 34 évesen a legidősebb győztes

Játékos	1. hely	2. hely	3. hely
Zico	3 (1977, 1981, 1982)	2 (1976, 1980)
Carlos Tévez	3 (2003, 2004, 2005)	1 (2015)	—
Elías Figueroa	3 (1974, 1975, 1976)	—	1 (1977)
Diego Maradona	2 (1979, 1980)	2 (1981, 1995)	1 (1982)
Enzo Francescoli	2 (1984, 1995)	2 (1985, 1996)	—
Neymar	2 (2011, 2012)	1 (2013)	1 (2010)
Juan Sebastián Verón	2 (2008, 2009)	1 (2010)	—
Carlos Valderrama	2 (1987, 1993)	—	1 (1996)
Juan Román Riquelme	1 (2001)	2 (2000, 2008)	1 (1999)
José Luis Chilavert	1 (1996)	1 (1994)	2 (1997, 1998)
Julio César Romero	1 (1985)	1 (1979)	1 (1986)
Pelé	1 (1973)	1 (1972)	—
José Cardozo	1 (2002)	1 (2003)	—
Carlos Sanchez	1 (2015)	1 (2014)	—
Cafu	1 (1994)	—	1 (1993)
Martín Palermo	1 (1998)	—	1 (2000)
Romário	1 (2000)	—	1 (2001)
Salvador Cabañas	1 (2007)	—	1 (2008)
Tostão	1 (1971)	—	—
Teófilo Cubillas	1 (1972)	—	—
Sócrates	1 (1983)	—	—
Bebeto	1 (1989)	—	—
Ronaldinho	1 (2013)	—	—
Miguel Borja	1 (2016)	—	—
Luan	1 (2017)	—	—
Pity Martínez	1 (2018)	—	—
Gabriel Barbosa	1 (2019)	—	—

Jegyzetek

↑ CARLOS 'EL PIBE' VALDERRAMA (Futbolista). colombia.com. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
↑ „South American Team of the Year”, 2009. január 16.. [2015. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. június 18.)
↑ South American Coach and Player of the Year
↑ Boots and a bouffant. FIFA.com, 2012. április 23. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
↑ South American Player of the Year. RSSSF, 2016. január 21. [2016. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 5.)
↑ Manchester City's Carlos Tevez says United's Gary Neville showed him lack of respect. The Telegraph, 2010. január 21. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
↑ Atacante Miguel Borja é eleito o “Rei das Américas” de 2016, 2017. február 23.
↑ It’s Official: South American Player Of The Year Joins Atlanta United. WABE, 2019. január 24. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
↑ “Gabigol”, del Flamengo, es nombrado Rey de América (angol nyelven). San Diego Union-Tribune en Español , 2020. január 1. (Hozzáférés: 2020. január 2.)

További információ

Pierrend, José Luis: South American Coach and Player of the Year. Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation, 2009. január 16. (Hozzáférés: 2016. január 18.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a South American Footballer of the Year című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Labdarúgásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Profile-Colombia.com-1] CARLOS 'EL PIBE' VALDERRAMA (Futbolista). colombia.com. (Hozzáférés: 2016. január 5.)

[2] „South American Team of the Year”, 2009. január 16.. [2015. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. június 18.)

[3] South American Coach and Player of the Year

[Boots_and_a_bouffant-4] Boots and a bouffant. FIFA.com, 2012. április 23. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 5.)

[5] South American Player of the Year. RSSSF, 2016. január 21. [2016. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 5.)

[6] Manchester City's Carlos Tevez says United's Gary Neville showed him lack of respect. The Telegraph, 2010. január 21. (Hozzáférés: 2018. január 20.)

[7] Atacante Miguel Borja é eleito o “Rei das Américas” de 2016, 2017. február 23.

[8] It’s Official: South American Player Of The Year Joins Atlanta United. WABE, 2019. január 24. (Hozzáférés: 2019. július 11.)

[9] “Gabigol”, del Flamengo, es nombrado Rey de América (angol nyelven). San Diego Union-Tribune en Español , 2020. január 1. (Hozzáférés: 2020. január 2.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]