Az ördög (dráma)

dráma

Az ördög Molnár Ferenc egyik figurája, egyben drámája is. 1907-es ősbemutatója óta népszerű, gyakran játszott darab, több nyelvre lefordították. A szerző számára az ugyancsak ebben az évben megjelent A Pál utcai fiúk című regénye mellett ez a mű hozta meg a világhírnevet. Nem véletlenül: a Faust problémakörének ez az egyedi feldolgozása nemcsak születésekor aktuális, társadalomkritikai, hanem nagyon komoly erkölcsi tartalommal is bír. Cselekménye ugyanakkor fordulatokban gazdag, izgalmakkal telített. Fontos eleme a szövegnek a gyakran csípős humor, amelynek legtöbbször feszültségoldó szerepe van. A műből több filmfeldolgozás készült, legelőször 1908-ban, a New York-i premier évében The devil címmel.[1]

Az ördög
A tizedik kiadás címoldala
A tizedik kiadás címoldala
Adatok
Szerző Molnár Ferenc
Műfaj dráma
Eredeti nyelv magyar

Szereplők
  • László
  • Jolán
  • János
  • Az ördög
  • Elza
  • Selyem Cinka
  • András
  • Vendégek
Cselekmény helyszíne János lakása, László-villa
Cselekmény ideje 20. század eleje

Premier dátuma 1907. április 10.
Premier helye Budapest, Vígszínház
A Wikimédia Commons tartalmaz Az ördög témájú médiaállományokat.

Keletkezési körülmények szerkesztés

A megíráshoz egy Faust-előadás adta az ötletet. Az ősbemutatóra 1907. április 10-én került sor a Vígszínházban.

Az eredeti szereposztás:

Cselekmény és felépítés szerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

Szereplők szerkesztés

 
A címszerepben Hegedűs Gyula, 1907
  • János, festő
  • László, sikeres üzletember
  • Jolán, a felesége
  • Az Ördög
  • Elza, János jövendőbelije
  • Selyem Cinka, modell
  • András, János inasa
  • Előkelő hölgyek és urak
  • Egy inas

Expozíció és drámai alaphelyzet szerkesztés

A téma, amelyet a darab feszeget, felborzolta a kedélyeket: Molnár nemcsak leplezetlenül ábrázolja a férfi és nő viszonyát, hanem – zseniális ötlettel – az Ördög szerepeltetésével a tudatalatti, a logikátlan cselekedeteket is magyarázza.

A történet remek alaphelyzetből indul: a divatos festő éppen legjobb barátja feleségét készül lefesteni, mikor megjelenik körükben az Ördög, aki feltárja legtitkosabb gondolataikat, azokat, amelyeket sosem mertek volna egymásnak bevallani. A festő hiába próbálja elnyomni érzelmeit, az Ördög bebizonyítja, nem közömbös barátja felesége iránt. Az asszonnyal meghívatja a festőt az estélyére, ahol elhiteti a szerelmes férfival, a nő nem visel semmit földig érő estélyi ruhája alatt.

A cselekmény fordulatos, szellemes, sziporkázó ötletekkel teli. Már ebben a korai műben is észrevehető a Molnár-dialógusok varázsa, az ál-aforizmák, a paradoxonok mesteri használata.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Kárpáti Tünde: Molnár Ferenc sikerdramaturgiája. jelenkor.net
  2. Ebics Anna: Molnár Ferenc: Az Ördög. terasz.hu. [2017. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés