Az Aggteleki-karszt növényzete

Az Aggteleki-karsztot növényzete alapján két, markánsan különböző részre oszthatjuk – ezeket nagyjából a PerkupaTeresztenyeAggtelek vonal választja el egymástól. E vonaltól északra (a nyílt karszton) a karsztflóra és a mészkőhegységek mészkedvelő vegetációja a jellemző, ettől délre a meszes kőzeteket fedő, kavicsos üledéktakarón kialakult, savanyú talajok növényzete erősen hasonlít a nyugat-európai csarabos fenyérekéhez. A földtani felépítés – és vele a növényzet ilyetén földrajzi kettéosztása csak nagy vonalakban érvényes: a választó vonaltól délre is találunk több kisebb, a pliocén üledéktakaróba ékelt mészkőpikkelyt, és ezeken a mészkerülő fajokat értelemszerűen mészkedvelő növények váltják fel.

A nyílt karszt növényzete

szerkesztés

Gyertyános–tölgyes

szerkesztés

A nyílt karszt legnagyobb területet borító, klímazonális erdőtársulása a középhegységeink 400–600 m közötti, lankás térszínein megszokott gyertyános–kocsánytalan tölgyes. Ennek lombkoronája idősebb korában (amikor a tölgyek kiemelkednek a gyertyánok közül) kétszintessé válik és jól zár; cserje- és gyepszintje ilyenkor szegényes. A több évszázados, szakszerűtlen erdőhasználat (30–40 éves vágásforduló, rendszeres sarjaztatás) eredményeként azonban a legtöbb ilyen erdőben a tölgy megritkult, és eluralkodott a csokrosan növő gyertyán. A legfontosabb elegyfák:

Az aljnövényzet jellemző fajai:

Gyertyános

szerkesztés

Gyertyánosok a sziklásabb, sekélyebb talajú részeken alakulhatnak ki. Ezt az erdőtípust a botanikusok a gyertyános–tölgyes sajátos, a Tornai-karsztra jellemző fajtájaként írják le. Gyakori elegyfái:

Az aljnövényzetben

A fedett karszt növényzete

szerkesztés

Cseres–tölgyes

szerkesztés

A fedett karszt legnagyobb területet borító, klímazonális erdőtársulása a cseres–tölgyes, ami rendszeresen az alacsonyabb dombokon (250–450 m között) jelenik meg. A nyílt karszton csak elvétve, a mélyebb talajú részeken fordul elő, mert a délnek néző oldalakon rendszerint a melegkedvelő tölgyes helyettesíti. Üde változata Aggtelektől délre, a kavicsháton kialakult, savanyú, nedves talajon nő. Azokon a részeken, ahol a talajvíz szintje viszonylag magas, jellemző elegyfája elegyfája a molyhos nyír (Betula pubescens) A cserjeszint gyakori fajai:

a környék fenyérszerű gyepjeiről vándorolnak be az erdőbe.

A gyepszint gyakori fajai:

A kocsányos tölgy összefüggő foltjaiban jelenik meg:

  • Tóth Erika: Az Aggteleki-karszt növényvilága. Az Aggteleki Nemzeti Park természeti értékei III. ANP Igazgatóság, Jósvafő.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés